A húszas évekbe „villant vissza” a Könyvtári Éjszaka + FOTÓK

Hetedik alkalommal tárta szélesre kapuit a szegedi egyetem bibliotékája, az SZTE Klebelsberg-könyvtár egy hosszú éjszakára, ezúttal a modern idők szellemét űzve, a ’20-as, ’30-as évekbe repültünk vissza egy-egy villanásra.

Április 25-én 18 órától másnap 1 óráig rendezték meg a VII. Könyvtári Éjszakát.

Mader Béla

főigazgató megnyitó szavaiban arról beszélt, azért is törték meg a korábbi években megszokott kronológiai sorrendet, mert a közelmúlt eseményei, évfordulói –

Szent-Györgyi Albert

75 éve vette át a Nobel-díjat, az Egyetemi Könyvtár felvette

Klebelsberg Kuno

nevét – a ’20-as, ’30-as évekre irányítják a figyelmet. Ekkor fejtette ki ugyanis a két jeles személyiség szegedi, vagy Szegedhez kapcsolódó tevékenységét. Igen változatos ez az időszak, amelyben a tragikus és elkeserítő események mellett számos előrehaladásra serkentő és lelkesítő dolog is történt: megjelenik az autó, a hamar népszerűvé váló rádió, melyből fülbemászó zene szól, elindul a magyar mozi… Idén sem történelemórát akart tartani a bibliotéka, hanem „felvillanásokat” ajánlott a korszakból, megmutatva mindazt, ami ezekben az években vidám volt – összegzett a főigazgató.

Mondja, marha…

„Mondja, marha, miért oly bús, újra itt a jó pontyhús” – ilyen és ehhez hasonló korabeli reklámszöveg-gyöngyszemekből szemezgethetett a jámbor olvasó, ha végigmustrált egy-két „hirdetőoszlopot”. Megmosolyogtató dolgokban itt bizony nem volt hiány, egy lelkes hirdető feleséget keresett fivérének, egy másik plakát biztosított, hogy most már nyugodtan csókolózhatunk, hiszen itt az első csókálló „rouge”. Hogy a férfi érdeklődőt is vonzza valami, szenzációként ajánlották a Harley-Davidsont egy megsárgultnak ható reprodukción. Hamarosan rázendített a Szegedi Deák Big Band, mely a kor hangulatát zenébe kódolva közvetítette. Villanjunk tovább: Royal Mozgóképszínház, perec, fotózkodás régi motorral és régi automobilokkal. „Könyvet tessék!” – harsant fel egy hang az aulában, és lekerült a ponyva a „ponyvairodalomról”, leselejtezett kötetek keresték gazdájukat.

Vajon olvasta-e Chagall a Micimackót?

Kavalkád! Míg a földszinten a MOZAIK Kiadó 3D-s számítógépes fejlesztéseinek bemutatóját tartotta – ahol többek között a szegedi Dóm tért körülölelő Nemzeti Pantheont is bejárhattuk, kvízkérdéseket megválaszolva, vagy egy környezetbarát autó modelljét forgathattuk 3D-ben – az első emeleten megkezdődtek az előadások, elsőként Csákány Béla professor emeritus ecsetelte a szegedi matematika első két évtizedét. Kipróbálhattuk magunkat kvízben is, ki miben volt erős: Chaplin, tudomány-technika, a Nyugat, a kávéházak világa került elő, sőt, a mozifejtörő sem maradhatott el. És ha már lexikális tudás, tettünk egy sétát a kiállítások között is, ahol a két nagy mellett – Szent-Györgyi és Klebelsberg – a kitüntetett időszakhoz kapcsolódó dokumentumokat, eseménysorokat, fotókat is találhattunk – „felvillanásszerűen”. Tudta-e Ön, hogy 1922-ben a szürrealista festészet kiemelkedő képviselője, Marc Chagall elhagyja Oroszországot, és Párizsban telepedik le? Hogy ekkor jelent meg József Attila első kötetet Szegeden? Hogy a Robin Hooddal Hollywood a lovagi típusú film új fajtáját ekkor teremti meg? Csupa ismerős név, 1924 – bemutatják Kálmán Imre Marica grófnőjét, Rejtő Jenő színésztanulónak jelentkezik Rákosi Szidi iskolájába, 1925 – Holger Antal eltanácsolja József Attilát az egyetemről, 1926 – megjelenik Milne Micimackója (hogy csak a legfontosabbakat említsük…), de a régi magyar filmeket idéző Meseautó plakátja is előkerült 1934-ből.

Szűkítés nélkül

A ’20-as évektől sorra nyílnak Pesten a kabarék, ezekből, valamint a zenés-táncos estekből is kaphatott ízelítőt a tárlókat mustráló érdeklődő. Két hallgató egy spontán táncjelenetet megörökítő fekete-fehér képről megjegyezte, a nők ruhájának van ugyan hangulata, de szűkítés nélkül valahogy nem az igazi – természetesen hölgyek voltak. Irodalom, tánc és zene – „Bohémtanya” cím alatt a „Modern idők” szellemét idézve a kortárs szegedi irodalom néhány jeles képviselőjének szerveztek találkozót, 23 órától pedig táncbemutatóra és tánctanulásra is sor került, miközben meghatározott turnusokban zajlottak a megszokott könyvtártúrák, melyek egyikében például Mata Hari nyomába eredhettek a Könyvtári Éjszaka látogatói.