Megkoszorúzták „a legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor sírját

Ötállomásos programsorozattal tisztelgett a Szeged-Csanádi Egyházmegye Bálint Sándor néprajzkutató emléke előtt halála évfordulóján. Koszorúkat helyeztek el „a legszögedibb szögedi” sírjánál és szobrainál, megtartották az emlékverseny eredményhirdetését, este pedig szentmisén imádkoztak boldoggá avatásáért - írja a Délmagyar.

Az alsóvárosi temetőben kezdődött a Szeged-Csanádi Egyházmegye Bálint Sándor Emléknapja szerdán, a néprajztudós halálának évfordulóján. Beszédet mondott Barna Gábor néprajzkutató, aki Bálint Sándor nyelvhasználatát, alsóvárosi tájszólását méltatta.

Megemlékezett a hitvalló tudósról Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök is, aki Bálint Sándor életének két mozzanatát emelte ki. Elsőként, amikor Budapesten véletlenül egy autó elé lépett, ami halálát okozta. A másik életmozzanat az volt, amikor Bálint Sándort eltávolították az egyetemről.

Amikor az ítéletet kihirdették, nagy vallomása megtörtént. A lényege az volt, hogy bárcsak soha meg ne tudná, ki az, aki beárulta, nehogy valami kis gyűlölet ébredjen a lelkében az illetővel szemben. Érdemes lenne megtanulni ezt a nagylelkűséget. Az ő példája abban is előttünk jár, hogy milyen jó megbocsájtani"

– fejtett ki Gyulay Endre.

Bálint Sándor sírhelyének és Mátyás téri szobrának koszorúzása idején általános és középiskolás diákok Szeged belvárosában teljesítették a hitvalló tudósról elnevezett emlékverseny döntőjét, érintve többek között a Tömörkény utcai házat, a dómot, a jezsuitákat, az alsóvárosi templomot, az egyetem néprajz tanszékét. A versenyt az egyházmegye az alsóvárosi Napsugaras Tájházzal közösen hirdette meg.

Az emléknap zárásaként koszorúkat helyeztek el Bálint Sándor Dóm téri szobránál, végül szentmisét mutatatnak be a fogadalmi templomban boldoggá avatásáért.

A megemlékezésről a teljes tudósítás itt olvasható.

Borítókép: Délmagyar