Felmérik az ország ásványvagyonát

Elkezdődött a magyarországi energetikai ásványvagyon hasznosítását célzó cselekvési terv előkészítése, a Nemzeti Energiastratégiához illeszkedő terv 2012 első felében kerülhet a kormány elé – mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

A Bánya, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) tanácskozásán tartott előadásában az államtitkár elmondta: a terv elkészítéséről a kormány már döntött, és hamarosan az Országgyűlés is dönt majd. A cél az, hogy részben a Magyarországon kitermelhető fosszilis energiahordozókra épüljön a villamosenergia-termelés. Ehhez fel kell mérni és újra kell értékelni a hazai energetikai ásványvagyont és ki kell dolgozni, hogy miként lehet azt hasznosítani. A munkacsoportok felállítása elkezdődött, az előzetes adatgyűjtés pedig az év végéig le is zárulhat. A cselekvési terv 2012 első felében kerülhet a kormány elé – mondta

Bencsik János.

Az energetikai ásványkincs hasznosítása elsősorban ellátásbiztonsági szempontból fontos. A szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartaléka, például egy váratlan földgázár-robbanás vagy elhúzódó, rendszerszintű üzemzavarok esetére - emelte ki az államtitkár. Magyarországon a kitermelhető szén- és lignitvagyon nagyjából 8,5 milliárd tonna. Ebből a környezeti adottságok és a lakossági ellenállás miatt 3,3 milliárd tonnát lehet reálisan hasznosítani, de csak a fenntarthatóság követelményének figyelembevételével - hangsúlyozta Bencsik János, utalva arra, hogy a hasznosítás során a légkörbe kerülő szén-dioxidért a kvótakereskedelmi rendszer szabályai alapján fizetni kell. Ezért csak az úgynevezett tisztaszén technológiák alkalmazása jöhet szóba. A fejlesztésben leginkább előrehaladott megoldás az erőművi termelésről leválasztott szén-dioxid geológiai - föld alatti - tárolását jelentő CCS (Carbon Capture and Storage). A technológia révén 85 százalékkal csökkenthető az erőművi termelés szén-dioxid-kibocsátása, de a rendszer kiépítése nagyjából 5-7 évig tart és igen tőkeigényes, ipari méretekben pedig még sehol sem működik és egyelőre nem is gazdaságos - fejtette ki az államtitkár. A CCS azonban az évtized vége felé versenyképes lehet, Magyarország pedig jelentős tárolókapacitással rendelkezik, így már középtávon érdemes számolni vele. Magyarországnak ezért "követő, támogató magatartással" be kell kapcsolódnia a fejlesztést és az alkalmazást célzó nemzetközi együttműködésbe, részt kell vennie a technológia rendelkezésre állását elősegítő programokban - mondta Bencsik János.