Vissza a vármegyéket!

Persze nem a 63-at! A történelmi elnevezések azonban nem olyan ördögtől valóak. Főleg, ha az alternatívák egykor Rákosi kopasz fejéből pattantak ki. Vitaindító gondolataink hagyományokról, múltról és a 21. század valódi európai kihívásairól.

Először is leszögeznénk: nem, nem viccelünk, nem, nem ironizálunk. Ha kell, a pusztába kiáltjuk: „vissza a vármegyéket!” Képtelenek vagyunk megérteni, hogy mi ez a már-már forradalmi láz a változatlanság mellett. Harap az átnevezés? Visszalopakodik a „Horthy-fasizmus”? Drága Bolgár úr, Szent István ugye nem volt horthysta? Miért jobb egy saját elvtársa halálában szerepet játszó belügyminiszter, bizonyos Kádár JánosRákosi Mátyás által sugalmazott – ötlete egy közel ezer évig bevált rendszernél?

Inkább azok a szabad, demokrata, haladó értelmiségiek gondolkodjanak el, akik – 2015 után ismételten – diktatúrát kiáltva állnak ki a Rákosi-korszak névkreálmányai mellett, most éppen a Csongrád-Csanád megye ellen. Olyan ötleteket támogatnak, amelyeket a kor emberei a hátuk közepére sem kívántak, és vagy utasításra, vagy sunyi módon, titkolva vezettek be, esetleg e kettőt kombinálták. Igaz, írtak akkoriban mindent az „önkormányzatiság teljes bedarálása” kifejezés helyett: „államigazgatási szempont, lakossági érdek, soviniszta propaganda megszüntetése, arányosítás, rendezettség” – talán csak azért nem nevette el magát írás közben a szerző, mert félt, lesz még neki hely Recsken, ha az arról szóló döntést is megírta. Iróniából ma sincs hiány a kritikusok körében. Nem kérdés pedig, hogy a megyeátnevezés igazságszolgáltatás a kisebbségnek, Csanád megyét akarata ellenére olvasztották be Csongrádba, most legalább szavak szintjén kap rehabilitációt a térség lakossága.

Azonban meggyőződésünk, ennek csak az első lépésnek kell lennie. A Szent Istvánhoz köthető, s 1950-ig kisebb-nagyobb megrázkódtatásokkal fennálló vármegye elnevezés visszahozatala szimbolikus lenne. Mit értünk ez alatt? Szavakban is kifejezné az egykori tanácsi rendszer önkormányzatiságot eltörlő szemléletével való szakítást. Megmutatná, hogy a helyi ügyekben történő döntéshozatal évszázados hagyományokra épül, amelyekhez a közösségek ragaszkodtak, s ragaszkodni is fognak. Az ellenzéki polgármesterek minden március 15-én hivatkozhatnának a vármegyék reformkori ellenálló szerepére, a kormányhivatalok vezetői pedig a dualizmus évtizedeinek sikereit emlegethetnék az újjászervezés utáni, elsősorban térségük fejlődését segítő – ma még elfeledett – hivatalnokok neveit emlegetve. Az ötletekért a jogdíj megbeszélés tárgya…

Persze, akad itt más is. „Csongrád megye 2020-tól Csanád megye is lesz, szerintem időszerű lenne Csanádapácának a megyeváltás” – humorizált az egyik kis párt helyi vezetője a közösségi oldalon. Valójában viszont kifejezetten fontos kérdést vetett fel, nem egy helyen a történelmi hagyományokkal nem törődve húzták meg a megyehatárokat, amely hibák orvosolandóak lennének. Szintén figyelembe kellene venni a gazdasági szempontokat, melyek még lényegesebbek egy település esetében. Ha a falu lakossága a tíz kilométerre lévő, szomszédos megyében található városba jár dolgozni, akkor ne az ötven kilométerre lévő megyeszékhelyen tudjon intézni mindent – habár a kormányhivatalok a 2010 előtti helyzethez képest sokat javítottak a helyzeten. S akkor most szeretnénk pár sorban progresszív olvasóinknak is kedvezni.

Azt tudták, hogy a legkisebb és a legnagyobb lélekszámú megye között több mint hatszoros az eltérés? S ha a kiugróan különböző Pest megyét kivesszük a listából, akkor is kiderül, több mint háromszor annyian élnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Nógrádban? Arról hallottak, hogy Bács-Kiskun megye területe majd négyszer akkora, mint Komárom-Esztergomé? Nem gondoljuk ördögtől valónak, ha elgondolkodunk rajta: megfelelőek ezek a mai kor követelményeinek? Nem ugyanazok a problémák, aránytalanságok merülnek fel, mint amelyeket 1949-ben meg akartak oldani? Nem lenne előnyösebb egy más struktúra, hogy az Európai Unió térképein erőteljesebben legyünk jelen – virtuális fejlesztési régiók helyett valóban egymásra utalva?

Megannyi kérdés. Talán a választások után erre is jut idő. Valami nagyra. Vagy folytatódik az idegőrlő küzdelem egy-egy nüansznyi apróságért.

5 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    5. mert csak
    2017. október 6., péntek, 17:27
    Válaszolok

    Most legalább (a többi megye) fogják tudni, hogy az alulról jövő, népi kezdeményezés kitől származik! A Csongrádiaknak úgyse sikerült eddig kideríteni, hogy kinek köszönhetik a “keresztelőt”! Nyilván nagyon mélyen-alulról indult a kezdeményezés, aztán felgyorsult és villámgyorsan célba is ért! Persze az identitás és a történelem a kor szellemével, akár egy katalizátor!

  • '>
    4. történész
    2017. október 6., péntek, 16:33
    Válaszolok

    Józsa József

    Neked Békés megyében kell reklamálnod! 🙂

  • '>
    3. Józsa József
    2017. október 6., péntek, 13:24
    Válaszolok

    Mi lesz az Ős Csanádiakkal, a szívük ma is Csanádi. /Mezőhegyes,Battonya,Mezőkovácsháza/ Mezőkovácsházán Csanád vezér szobra is áll?

  • '>
    2. Mattil
    2017. október 6., péntek, 09:29
    Válaszolok

    Vissza a gőzmozdonyokat! Vissza a lovas kocsikat, vissza a tehénfogatokat és az ekhós szekereket!
    Vissza a feudalizmuzt! Vissza az ősközösséget!
    Vissza a fára!

  • '>
    1. beszólok
    2017. október 6., péntek, 08:41
    Válaszolok

    Marcell, Marcell! “leszögeznénk: nem, nem viccelünk,nem,… nem ironizálunk…pusztába kiáltjuk..meggyőződésünk…nem gondoljuk” stb.

    Kik?

    Mi ez a “fejedelmi” többes szám?