Kinek mit ér meg? – A szegedi munkavállalók közül is sokan ingáznak

Minden harmadik dolgozó ingázik hazánkban a munkahelye és az otthona között. Az adatok alapján ez Csongrád megyében is jellemző, Szeged pedig kiemelt célállomás.

A főváros és a megyei jogú városok mindig is több lehetőséget nyújtottak a munkavállalóknak, mint akár azok környezetében elhelyezkedő kisebb települések. A KSH adataiból kivehető, a Szegedre bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakon belül több mint húsz százalékra tehető. A munkába járás eltérő hatást gyakorol az egyénekre. Van, aki egy jobb állásért naponta több óra hosszát is képes utazni a jobb fizetés reményében. „Kiskunhalasról jelentkeztem egy szegedi multihoz dolgozni, számomra a napi kétszer 1-1,5 órás buszos utazás is leküzdhető a megfelelő munkakörülményekért cserébe” – osztotta meg velünk egyik olvasónk.

Az ingázás negatív oldalaival is számolniuk kell a munkavállalóknak. Az utazás járhat stresszel, illetve a belefektetett energia is jobban igénybe veszi a szervezetet. Egy másik hatás, hogy mivel a munkavállaló idejének nagy részét más településen tölti, így kevésbé tudja kivenni a részét lakóhelyének közösségi életéből is. A szakemberek szerint, aki egy óránál többet ingázik naponta, az hamarabb kiég, elfárad. A közlekedési eszközök megválasztásánál a viszonylag rövidebb ideig utazók a helyi közlekedési eszközökön töltenek több időt, a hosszabb utat megtevők gépkocsiban, illetve távolsági tömegközlekedési eszközökön.

„Több, mint egy évnyi autós ingázást követően éreztem úgy, hogy a napi hatvan kilométeres táv felőrli a fennmaradó energiáimat, a kezdeti lelkesedés ekkor már alábbhagyott. Kellő tapasztalatot szereztem ezáltal, a továbbiakban már a határaim ismeretében tudtam munkát vállalni” – mondta el a huszonhat éves könyvelőként dolgozó Márti, aki korábban egy az agglomerációba eső kistelepülésről járt Szegedre naponta. A vonzáskörzetet nézve, az alföldi megyeszékhelyek közül Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Kecskemét kevesebb településből álló vonzáskörzettel rendelkezik, mint az ország sűrűbb településhálózattal bíró megyéi, a KSH szerint az ott élők lélekszám azonban több, mintegy 76-125 ezer fő.

„Kétszer negyven kilométert utazom, ez összesen 2,5 órát tesz ki naponta. A munkáltatóm fizeti az útiköltséget, illetve ennél a mezőgazdasági profilú cégnél a fizetéssel is elégedett vagyok. Számomra a belefektetett áldozattal együtt is megéri. Az utazás időtartamát igyekszem hasznosan kitölteni, olvasok, zenét hallgatok” – fogalmazott Zsuzsanna. A bejárás tehát nem mindenkinek okoz problémát. A húszas éveiben járó József elmondta, a háztól a munkahelyéig 50 percet vesz igénybe számára az út, nem érez különösebben megterhelés sem fizikálisan, sem mentálisan emiatt. Véleménye szerint az egy órát meghaladó odaút lehet az a lélektani határ, amely felett már nem vállalná a napi ingázást.

A lakóhelyünktől távolabb eső munkavállalásnál érdemes számolni azzal is, hogy az utazással eltöltött idő összeadódva mennyivel több munkanapot adhatna ki az év során. A mérlegelésnél a pozitív és a negatív tényezőket latba véve mindenki eldöntheti, hol a határ számára, mit ér meg neki egy távolabbi munkahely választása.

7 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    7. mert csak
    2017. szeptember 13., szerda, 19:55
    Válaszolok

    6. SP!
    Az “Országrabláskor” vezetéknevű gyereknek nem több névből álló keresztneve van? Úgy mint: Rendszerváltás MDF-Kormány Esztelen Privatizációja EU-ba lépés (Feltételei) Következményei Garázdálkodó Kormányok!
    Lehet, hogy a “pór” nép a keresztnevekről jobban felismeri a “gyereket”!?

  • '>
    6. SP
    2017. szeptember 13., szerda, 17:04
    Válaszolok

    Országrabláskor tömegesen zárták be a gyárakat, üzemeket. Szeged ekkor nagyot zuhant az élhetőségi listán.
    Újszegedi vasútállomásról,
    majd onnan zsúfolt villamossal, anno tömegek érkeztek a gyárakba, üzemekbe a környező településekről . Kendergyárak, fafeldolgozók, textilművek, konzervgyárak, kábelgyár, ikarusz, festékgyár, téglagyár , ruhagyár stb. stb.

  • '>
    5. mert csak
    2017. szeptember 13., szerda, 11:54
    Válaszolok

    “Szeged pedig kiemelt célállomás.”

    A tárgyilagosság (mert ugye ezen a Portálon másról nem is lehet szó) szerint ez a 4 szó azt jelenti, hogy Szegedre jövetel a cél, mert van elég munka, amit érdemes elvállalni!
    Esetleg “finomítva”: máshol nincs elég megfelelő munkahely, ezért a Szegedi lehetőségekben bíznak a munkát keresők!
    Lásd.: “Szegedre bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakon belül több mint húsz százalékra tehető.”
    Persze (tárgyilagos alapon), a nagy számok törvénye is közrejátszik, de attól még Szeged kiemelt célállomás, vagyis keresett (és talált) hely, még akkor is, ha az előző kommentek is sok igazságot tartalmaznak! (Szegednek nem kell mindenáron iparvárosnak lenni, mennek Szegedről is máshová dolgozni, mert miért is ne, és tényleg sok a Fesztivál, ahol nem is a sokasággal van elsősorban a probléma, hanem a “hozadékokkal”!).

  • '>
    4. összefüggés?
    2017. szeptember 13., szerda, 11:22
    Válaszolok

    Kisteleki cégek hirdetnek felvételt a r88-ban szegedieknek. Ma kecskeméti álláshirdetés volt a postaládában.
    Botka meg az országos kampányára szórja el a pénzünket. 🙁

  • '>
    3. összefüggés?
    2017. szeptember 13., szerda, 08:47
    Válaszolok

    Botka mindent megtesz azért, hogy Szeged ne legyen iparváros és ezt hangoztatja is. ELI-ből egy lesz és az is külföldi kutatóknak ad munkát.

  • '>
    2. Endre
    2017. szeptember 13., szerda, 08:31
    Válaszolok

    Menjetek ki a rókusi Tesco áruházhoz és nézzétek meg, hány busz viszi Kecskemétre a Mercedes gyárba dolgozni a szegedieket. Mórahalomra is Szegedről járnak ki dolgozni. A szegedi MSZP-s városvezetés és Botka polgármester tönkre tette a várost.

  • '>
    1. Ábrahám
    2017. szeptember 13., szerda, 08:29
    Válaszolok

    Szegeden nincs munka, nincs perspektíva, nincs fejlődés. Fesztiválok bezzeg vannak dögivel, etetik, itatják, lebutítják a népet, hogy véletlen se legyen igényük bármi egyébre. Gazdátlan a város és egyre lepusztultabb.