E-sport: billentyűzettel az olimpiára?

Sok vitát generál az újgenerációs e-sportok térnyerése a sportvilág berkein belül. Sokan kérdőjelezik meg sportági mivoltát a számítógépes játékoknak, de a tény csak tény marad. Egyre növekvő népszerűsége miatt akár az olimpiai programba is bekerülhet ez a tradicionálisnak cseppet sem nevezhető sportág.

Azzal, hogy Párizs elnyerte a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát egyre inkább felerősödnek azok a hangok, amelyek szerint hét év múlva már az e-sport is ötkarikás játékok része lesz. A franciák ráadásul az élen járnak a sportág profi jellegét erősítő lépésekben, ugyanis törvényi szabályozást alkottak, amelyben definiálják, hogy ki számít profi e-sportolónak, és amelyben szabályozzák a szerződéskötésekkel kapcsolatos részleteket, tehát lassan tényleg kezd minden úgy működni, mint mondjuk egy profi labdarúgó klubnál.

Párizs egyébként is az európai e-sport egyik fellegvárának számít, a törvényi szabályozás, a sportegyesületek támogatása, valamint az iparágba fektetett pénz tekintetében, az egyik legpatinásabb – s jelenleg leggazdagabb – francia klubnak, a Paris Saint-Germainnek is van esport szakosztálya.

Azt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is felismerte, hogy az e-sport rendkívül népszerű a fiatalok körében, ezért is merülhet fel komolyan az új generációs sportág beillesztése az olimpiai programba. Egy felmérés azt is alátámasztotta, hogy egyre komolyabb és szélesebb közönsége épül ki a közvetítéseknek, az Egyesült Államokban például már a 21 és 35 év közötti férfiak nagyobb százaléka nézi az e-sport-közvetítéseket mint a profi amerikai jégkorong liga összecsapásait, s ez akkor igazán szignifikáns statisztika, ha hozzátesszük, hogy a sportközvetítést fogyasztók több mint egyötödéről beszélünk a korosztályon belül. A legnépszerűbb e-sportjáték, a League of Legends tavalyi világbajnoki döntőjében több mint 4 millió dollár volt a tét, az online közvetítést pedig közel 40-50 millióan nézték világszerte.

Persze a nemzetközi olimpiai mozgalom legfőbb eszméje, hogy a fiatalokat aktívabb, egészségesebb életmódra nevelje, az e-sport globális népszerűsége és a digitális technológia fejlődése pedig remek eszköze lehet az új generáció és az olimpiai mozgalom összekötésére. Ahhoz azonban, hogy az e-sport ténylegesen felkerüljön az olimpiai sportágak közé a Nemzetközi Olimpiai Bizottság áldására is szükség lenne, csakhogy Thomas Bach NOB-elnök pedig még áprilisban beszélt arról, hogy nem is teljesen biztos abban, hogy az e-sportok egyáltalán sportnak tekinthetők-e. A sportvezető egyrészt a fizikai aktivitás hiányával támasztotta alá ezen gondolatait, amelyet rögtön megcáfolhatunk: a sportlövészek, vagy a sakkozók is sportolóknak számítanak, ilyen módon miért ne számolhatnánk sportolóként a szlengben gémereknek nevezett e-sportolókkal.

A másik ellenérve Bachnak az volt, hogy nem lát olyan szervezeti struktúrát az e-sport mögött, amely garanciát jelentene arra, hogy az olimpiai szabályok és értékek érvényesüljenek ebben az ágazatban. Ebben egyébként éppen tavaly történt előrelépés, amikor több profi e-sportcsapat és a világ legnagyobb e-sportligája összeállt, és létrehozta a World eSports Association nevű szervezetet.

A Nemzetközi Esport Szövetség elnöke, a dél-koreai Jun Byung-hun korábban úgy fogalmazott, hogy a szövetség több ország közreműködésével dolgozik a sportág jelenlegi pozíciójának javításán, s eltökélt szándékuk olyan szintre emelni a számítógépes sportolást, mint a baseball vagy a labdarúgás. Eközben már hazánkban is vannak úttörő klubok, amelyek e-sport szakosztályt indítottak, többek között ilyen az MTK Budapest és a Diósgyőr is.

A témával kapcsolatban kíváncsiak voltunk olyan emberek véleményére is, akik bár nem profik, de napi szinten több órát töltenek el számítógépes kompetitív játékokkal. „Ha valóban olimpiai sportággá válna valamelyik e-sport játék, akkor generációs olvasztó tégelyként is beszélhetnénk az ötkarikás játékokról. Az ügyesség, a kitartás, a tehetség és az elszántság itt is ugyanolyan mértékben kell, hogy egy játékban a legjobb legyél, mint bármely más “fizikai” sportágban. Örömmel nézném az olimpiai e-sport meccseket, teljes mértékben ott lenne a helye. Ebben az olvasatban itt választanák meg négy évre a reflex és a stratégia királyait” – mondta névtelen alanyunk, volt azonban olyan amatőr játékos is, aki ellenkező véleményt formált. „A többi sportággal egyenértékűként nincs helye az e-sportnak, sokkal inkább gondolnám célszerűnek egy, az olimpiával párhuzamosan megrendezett hivatalos e-sport olimpiát, nagyjából úgy, mint ahogy a paralimpiát rendezik. A másik probléma szerintem, amiért nem fogják támogatni, hogy az e-sportok klasszikus a klasszikus olimpiai program részévé váljanak, az az ázsiai kontinens évtizedes előnye”.

„Szerintem abszolút van létjogosultsága az e-sportnak, mert a sport nincs úgy definiálva, mint egy feltétlen testmozgáshoz köthető tevékenység. Rengetegen nézik ezeket a versenyeket, nagyon magas a díjazás, valamint ezek a versenyek nagyon komoly felkészülést és rengeteg gyakorlást igényelnek. Majdnem az összes bajnokság megtölti az arénákat nézőkkel (LCS, ESL, The International, stb.), de mondjuk azt már egy kicsit nehéz lenne meghatározni, hogy melyik játék induljon, mint önálló versenyszám. Amiért nagyon fontos lenne, hogy az e-sport az olimpiai játékok részeként legitimmé váljon, hogy egyszer s mindenkorra eloszlassa azt a tévhitet a fejekben, hogy ezek a játékosok egész nap a gép előtt döglenek és nem csinálnak semmit, hiszen a profik rendszeresen tartanak testedzést hogy koncentrálni tudjanak, valamint ugyanolyan szigorú és fegyelmezett életvitelt folytatnak mint a fizikai sportolók 1-1 edzés előtt” – hangzott el egy harmadik vélemény.

Az e-sport tehát egyre népszerűbb és már a legkomolyabb szinteken kopogtat, viszont nem mindegy, hogy hogyan kerül oda. Érdekes aspektusa a történetnek, a játék laikusokkal való megismertetése, hiszen minél többen kedvelik és értik a játékok szabályait, annál szélesebb körben válhatnak rajongóvá. Mindenesetre az e-sport lobbistáinak még van ideje, mivel a 2024-es játékok programjáról majd csak 2019-ben döntenek az illetékesek, ám miközben olyan tradicionális sportágak jövője kerül veszélybe az ötkarikás játékokon, mint a birkózás, addig az újgenerációs sportágnak komoly esélyei vannak, hogy betörjön a sportági elitbe.

Fotók: esport1.hu

1 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    1. Hajrá Szeged!
    2017. szeptember 24., vasárnap, 08:19
    Válaszolok

    Rendesen megbolondult a sportvilàg….is.
    A sportpàlyák helyett, egyre többen ülnek a fotelben az internetre tapadva, nyomkodják a billentyűket, izom stimulátorokat helyeznek a hasukra, karjukra, combjukra, ….. és azt gondolják, hogy sportolnak, és olyanok lesznek, mint Schwarzenegger, vagy Hosszú Katinka. Katinkáról jut eszembe, hogy az olimpiai bajnokokra nézve lenne sértő, ha a mozgás-, és pl. víziszonyban szenvedő, futelhuszárok közül egyiküket, velük együtt említenék egy lapon.
    Az igaz, hogy a sakkot – sőt, sokan a bridzset is – sportnak tekintik, de külön olimpiát szervezve a számukra. Egy ilyen megoldás lenne elképzelhető az új sportàg (sic) tekintetében is.