A Nagy Háború hőseitől a kádári megtorlások áldozataiig

A hódmezővásárhelyi Emlékpont őszi rendezvényei minden évben kapcsolódnak egyrészt a tudomány napjához, másrészt a Vásárhelyen tizenegyedik éve megrendezett Nemzeti Emlékezet Hetéhez – mondta el Miklós Péter intézményvezető, aki a közgyűjtemény következő hónapokra tervezett eseményeiről adott tájékoztatást.

“A Nemzeti Emlékezet Hete az 1956-os forradalmat és a hozzá vezető utat igyekszik bemutatni a közönségnek tudományos konferenciákkal, könyvbemutatókkal és rendhagyó történelemórákkal” – fogalmazott az igazgató, aki kiemelte az Emlékpont által az elmúlt héten szervezett, a hetven éve tartott kékcédulás választásokat bemutató tudományos tanácskozást. Miklós Péter szólt arról is, hogy az 1957-es megtorlások hatvanadik évfordulójához kapcsolódva október 25-én e témakörben rendez konferenciát az Emlékpont, amelyen a kádári megtorlások rendszerének kialakulását olyan előadók mutatják be, mint Kahler Frigyes nyugalmazott tanácsvezető büntetőbíró Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászprofesszora, vagy Zinner Tibor professzor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetője.

Az Emlékpont filmvetítéssel is készül. Stefka Istán és Csurka Dóra Nem vallott, eltemetve című alkotását mutatja be az intézmény. A film Dózsa László színész sorsát mutatja be, aki akkor tizenéves fiú volt és – mivel lelőtték és halottnak vélték – tömegsírba került. A vásárhelyi diákok rendhagyó történelemórákon találkozhattak az negyvenes–ötvenes évek eseményeinek ma is élő, helyi résztvevőivel, így Arany-Tóth Ferenccel és Aranyossy Ildikóval is.

Az ősz folyamán megemlékezik az Emlékpont a vásárhelyi és a vidéki zsidóság múltjáról is. Az intézményben kerül sor a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány történelemversenyének regionális fordulójára október 18-án, míg október 19-én megnyílik a zsidó honvédek első világháborús részvételét bemutató kiállítás, továbbá az Élet Menete Alapítvánnyal való nemzetközi együttműködés keretében kerül sor arra vásárhelyi, makói és szegedi zsidóság életmódjáról megrendezésre kerülő konferenciára, amely a vidéki zsidó közösségek, családok, gazdasági és társadalmi egységeinek történetét járja körbe.

A kiállítások sorában pedig szeptember 15-én nyílik meg Péczely György festményeiből álló tárlat, amelyet október 19-től az első világháborús zsidó emlékeket bemutató kiállítás követ a közgyűjtemény galériájában.

Miklós Péter hozzátette: az Emlékpont célja, hogy a fiatalok és az idősebbek, a könyvek iránt érdeklődők, valamint a szakmai közvélemény is megtalálja a saját maga által érdekesnek tartott területeket a huszadik század válságos időszakaitól az első világháborún át a szocializmus korának végéig a kiállítások, könyvbemutatók, konferenciák és rendhagyó történelemórák során, hogy a huszadik századról helyi és országos szinten alkotott képük tovább mélyüljön és bővüljön.

4 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    4. HazaiPályás
    2017. szeptember 15., péntek, 08:57
    Válaszolok

    dUDÁss
    TE AKKOR ÉLTÉL MÁR?MIÉRT NEM AKKOR VERGŐDTÉL?

  • '>
    3. HazaiPályás
    2017. szeptember 15., péntek, 08:55
    Válaszolok

    dudás,
    VEDD BE A NYUGTATODAT

  • '>
    2. HazaiPályás
    2017. szeptember 15., péntek, 08:53
    Válaszolok

    ISMERŐSŐM FOGAIT PUSKATUSSAL VERTÉK KI
    CSAK MERT MÁSKÉNT GONDOLKOZOTT
    SZÉP RENDSZER LEHETETT

  • '>
    1. dudus
    2017. szeptember 14., csütörtök, 13:13
    Válaszolok

    Menjetek már a sunyiba az összes emlékpontotokka, meg a ruszki elnyomással! Nem kellett volna haddal rájuk menni a II. Vh-ban, pláne a fasiszták oldalán, akkor nem rúgottvolna vissza. Mi keresnivalónk volt ott? Ezt végre magyarázza már meg valaki! Mert azt hittük, hogy a németek győzni fognak és cserébe visszaadják Nagy Magyarországot. Miért nincs vér a pucájában a történészeknek, hogy ezt elismerjék? Hetven éve! Nem jött volna ide ..sztatni bennünket 50 éven át. Elkúrtuk és megszoptuk. Most meg másról sincs szó, mint a kommunizmus üldözötteiről. Igen. Voltak. Mindenki emlékezetében megmaradtak. De most ebből él meg Mo-on többszáz ember, aki vég nélkül tapossa bele az emberek pofájába, hogy mást itt már nem is szabad csinálnunk, mint emlékezzünk, emlékezzünk, sirassunk, fórumokat rendezzünk, emlékhelyekket nyissunk, ahol szidjhatjuk a büdös komcsikat. Jól van, szidjátok, ez a dolgotok, jól megéltek belőle…Csak-mikor lesz már ennek is, a holokauszt-siratásnak is vége? Hogy eltemessük magunkban a rosszat, amit nem hagytok, hanem furtonfurt felhozzátok, mert miből élnétek meg, ha nem ebből?