Európai Bizottság: mélyponton az EU munkanélküliségi mutatója

Az elmúlt években töretlenül emelkedik a foglalkoztatás az Európai Unióban, a munkanélküliség pedig a 2008-as gazdasági válság óta idén a legalacsonyabb – közölte az Európai Bizottság az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló, hétfőn közzétett jelentésében.

A jelentésből kiderül, hogy 2013 óta az EU-ban 10 millió munkahely jött létre, jelenleg több mint 234 millió embernek van munkája.

A munkanélküliségi rátát tekintve azonban jelentős eltérések mutatkoznak a tagországok között. Amíg Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Máltán, vagy Németországban 5 százalék, vagy annál alacsonyabb a munkanélküliség mutatója, addig Görögországban és Spanyolországban a 20 százalékot is meghaladja.

A foglalkoztatottság mértéke a válságot követő fellendülés kezdete óta szinte minden tagállamban nőtt. 2013. és 2016 között csak Luxemburg számolt be foglalkoztatási arányának csökkenéséről. Ugyanebben az időszakban ez az arány Magyarországon 8,5 százalékponttal, Litvániában 5,3 százalékponttal emelkedett. E tekintetben 2016-ban azonban 17 tagország a 2008-ban rögzített adatok alatt teljesített, legjobban Görögország (-10,1 százalékpont) és Ciprus (-7,7 százalékpont).

Az elszegényedés veszélye, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata a legtöbb tagállamban 2012 óta csökkent vagy stabilizálódott. Számos tagállamban pedig jelentős csökkenést jegyeztek fel, többek között Horvátországban, Magyarországon, Írországban, Lettországban, Lengyelországban és Romániában.

A bizottság jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalabb nemzedékek nehezebben találnak munkát, gyakran nem szokványos és kockázatos foglalkoztatási formában, többek között határozott időre szóló szerződések alapján dolgoznak, aminek következtében csökkenhet számukra a szociális védelem mértéke. Az évek során csökkent a fiatalok részesedése a munkából származó jövedelemből, a bérekhez viszonyítva valószínűleg a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz.

A bizottság szerint az említett kihívások a fiatalok magánéleti döntéseit is befolyásolják, például a gyermekvállalásra, vagy a saját otthon vásárlására vonatkozóan. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a termékenységi arányszámot, ebből eredően a nyugdíjrendszerek és a növekedés fenntarthatóságát.

A jelentés szerint a munkaképes korú népesség 2060-ig várhatóan minden évben 0,3 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy kevesebb munkavállalónak kell majd biztosítania a jelenlegi növekedési pálya fenntartását. Kevesebb lesz a nyugdíjrendszerbe járulékot fizetők száma is, ugyanakkor több nyugdíjast kell majd a rendszernek eltartania. Ezért a fiatal munkavállalók és a jövő generációk a demográfiai változásból és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának megőrzéséből eredő kettős teherrel szembesülnek majd.

A bizottság szerint a politikai döntéshozóknak ki kell használniuk a munkaerőpiac emberi erőforrásait, és ennek érdekében biztosítaniuk kell, hogy valamennyi generáció munkavállalói megfelelő képességekkel rendelkezzenek. Gondoskodniuk kell arról, hogy arányos kapcsolat álljon fenn a munkával töltött évek időtartama és a várható élettartam között. A termékenységi arányszám növelésére és a hatékony migrációkezelésre irányuló politikai erőfeszítések szintén segítséget jelenthetnek, csakúgy, mint az innováció támogatása, valamint a fiatalok és az idős emberek oktatásába és készségeik növelésébe való hatékony beruházások fokozása.

A fiatalabb és az idősebb munkavállalók közötti szakadék áthidalása érdekében szükség van az egész életen át tartó tanulás támogatására, a szociális védelmi juttatások biztosítására – húzta alá az uniós bizottság.

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.