Bakson nagyrészt a pályázatokon múlik a roma integráció

baks_lakhatasi_modellprogram51_gs

„Nekünk a helyi problémákat kell megoldanunk, s az itt élő nehéz sorsú családoknak kell segítő kezet nyújtanunk, függetlenül attól, hogy cigányokról van szó, vagy nem” – mondja Búza Zsolt baksi polgármester. Abban reménykednek, hogy nyer a pályázatuk, s nagyobb léptékben tudják folytatni a romák felzárkóztatását célzó telepprogramjukat amellett, hogy a többi hátrányos helyzetű lakost is segítik.

Lehetőségeikhez képest próbál a baksi önkormányzat segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű lakosoknak. Búza Zsolt polgármester portálunknak elmondta, községük az algyői Lehet Könnyebben Egyesülettel kötött megállapodásnak köszönhetően pékáru adományban tudja heti szinten több alkalommal részesíteni a rászoruló családokat. Kiemelte, hogy nem csak cigány családok részesülnek ebből a támogatásból, hanem más rászorulók is, illetve szociális bérlakásokat építettek. Ezzel kapcsolatban is azt hangsúlyozta a településvezető, ezeknél a lakásoknál is a rászorultságot veszik figyelembe, nem pedig a származást. Huszonhárom szociális bérlakás van Bakson, ezek kevesebb, mint felében élnek roma családok. Jelenleg két lakásuk üresedett meg, amelyekre pályázatot hirdettek, és várhatóan egy harmadikba is új bérlőt keresnek majd.

baksi_templomszenteles05_gs„Minden évben szárnyra kapnak pletykák, hogy cigány családokat telepít be a baksi önkormányzat, legutóbb a szegedi szegregátummal kapcsolatos hír után, de már homokpusztai, ózdi romákról is voltak mendemondák. Szó sincs erről, nekünk a helyi problémákat kell megoldanunk, s az itt élő nehéz sorsú családoknak kell segítő kezet nyújtanunk, amit jórészt pályázati programokból tudunk megvalósítani, illetve más támogatásokból a saját források mellett” – hangsúlyozta Búza Zsolt.

Egy komplex telepprogram megvalósítása zajott le, amelynek első lépcsőjén már túl van a település. Sikeresen zárult a hároméves projektjük, hamarosan újabb pályázatot nyújtanak be a folytatáshoz. Kérdésünkre elmondta, Mária-telepen van egy közösségi házuk, ami a telepprogram idején tárt kapukkal fogadta a lakosokat. Internetezési lehetőséget biztosítottak, nyári táborokat, egészség- és családi napokat rendeztek, de a Faluházban is különböző prevenciós programok várták a lakosokat. Kiemelte, az országban elsőként napelem-segédszerelő tanfolyamot is indítottak, szintén a felzárkózás jegyében. „Cigányok és nem romák normál együttélését próbáljuk megvalósítani Bakson, integrálva azokat, akiket egyáltalán lehet” – összegzett a település első embere.

baks_lakhatasi_modellprogram12_gs

Felhívta a figyelmet, az integráció közel sem megy egyik napról a másikra, hosszú évek alatt lehet csak elérni eredményeket. Búza Zsolt megjegyezte, a 2010 előtti időszakban az volt a jellemző, hogy az emberek szociális segélyekből éltek, s ez olyannyira beleívódott egyesekbe, hogy nehezen változtatnak. „Ma már mindennek megvan az értéke, és mindenért meg kell dolgozni. Mi is ezt valljuk, ez igaz a felzárkóztatásra és integrációra is, amiért nagyon sokat kell tennünk. Sajnos mi önerőből nem tudjuk ezeket a nagyszabású programokat megvalósítani, csak a pályázatokban bízhatunk. Most volt egy 2-3 éves szünet, és talán jövőre újra tudjuk indítani a roma felzárkóztatási projektet. Az, hogy nincs folytonosság, nagyban hátráltatja azt a munkát, amit helyben végzünk” – fogalmazott Búza Zsolt. Mint mondta, ez egy folyamat, nagyon hosszú és fáradtságos munka, rendet tenni a fejekben, hogy úgy tudják megvalósítani a helyi cigányság integrációját, ahogyan azt elképzelik.

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.