Heinz-Peter Knapp: Még fókuszáltabbá kell tenni a kohéziós politikát

civex_szeged58_gs

A brüsszeli Régiók Európai Bizottsága néppárti frakciójának főtitkárával az Európai Unió jövőjéről, migrációs krízisről, határvédelemről és kohéziós politikáról beszélgettünk.

Ahogy arról a SZEGEDma.hu-n már beszámoltunk, nemrégiben tanulmányúton járt Csongrád megyében a Régiók Európai Bizottságának uniós polgársággal, kormányzással, intézményi és külügyekkel foglalkozó CIVEX szakbizottsága. A testület tagjai elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan működik a Schengen-határok védelme, illetve hogyan érvényesülnek a Dublini szabályozás elvei a mindennapi gyakorlatban Magyarországon. Az Európa számos országából (Magyarország mellett Portugália, Spanyolország, Írország, Németország, Görögország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország) érkezett nemzetközi küldöttség tagjai között a bizottságban jelen lévő öt pártfrakció, az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek, az Európai Szocialista Párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért és az Európai Szövetség egyaránt képviseltette magát. Heinz-Peter Knapp, a brüsszeli Régiók Európai Bizottsága legnagyobb frakciója, a néppárti (EPP) képviselőcsoport német főtitkára ennek apropóján beszélt portálunknak a Régiók Európai Bizottsága munkájáról és az EPP politikusainak céljairól.

– Főtitkár Úr, a Régiók Európai Bizottságának szerepe, működése Magyarországon annak ellenére igen kevéssé ismert, hogy a testület az Európai Unió helyi és regionális képviselőinek közgyűléseként a régiók, megyék, kerületek, városok és települések sajátos szempontjait és érdekeit közvetlenül hivatott képviselni az EU intézményi keretében. Hogyan tudná összefoglalni, milyen hatást gyakorolnak a brüsszeli Régiók Európai Bizottsága állásfoglalásai, jelentései, határozatai egyrészt az uniós intézményekre, másrészt az európai régiók lakosaira nézvést?

– A Régiók Európai Bizottsága egy politikai testület, melynek tagjai saját hazájukban választott képviselők, akik különféle pártcsaládokhoz tartoznak. Az 1992-es Maastrichti Szerződés hozta létre a bizottságot, mely 1994-ben kezdte meg ténylegesen a munkáját. Létrehozásának hátterében azt állt, hogy a Maastrichti Szerződés uniós hatáskörbe emelt néhány olyan, korábban nemzeti szinten kezelt kérdéskört, mint a kül- vagy a biztonságpolitika, és a régiók, különösen a német tartományok kompenzálni akarták ezt a „kompetenciavesztést”. Ez hívta életre a Régiók Európai Bizottságát mint konzultatív, tanácsadó testületet, melyen keresztül a régiók, a tartományok, a megyék és a városok közvetlenül hallathatják hangjukat Brüsszelben, közvetlenül befolyásolhatják az európai uniós döntéshozatali folyamatot. A Régiók Európai Bizottsága hat szakbizottsága minden olyan ügyben véleményt nyilvánít és állást foglal, melynek lokális, régiós szintű kihatása is van. Évente 50-60 véleményt továbbítunk az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament felé. A testületnek jelenleg 344 (maximum egyébként 350) tagja van, és az egyes országok méretük alapján képviseltetik magukat: a legnagyobbak 24 fővel, a legkisebbek 9-cel, a magyarok 12 politikussal.

civex_szeged59_gs

– Milyen eredményeket tud elérni a néppárti frakció a Régiók Európai Bizottságán belül, és mivel járulnak hozzá az EPP közös sikereihez a magyar képviselők?

– Az EPP jelenleg a legerősebb képviselőcsoportja a Régiók Európai Bizottságának. A grémium egyébként alapvetően két és fél éves időszakokra osztja tevékenységét, és egyszer a szocialisták, egyszer a néppárt adja az elnököt, most júliusig a mi pártcsaládunkhoz tartozó finn Markku Markkula irányítja a bizottságot. Alapvetően sikeresnek értékelem a néppárt tevékenységét, hiszen fontos és sorsdöntő ügyekben tudtunk meghatározó állásfoglalásokat tárni a három uniós intézmény elé. Ebben a munkában tevékenyen részt vett a magyar delegáció, különösképpen annak néppárti tagjai, Ribányi József, a delegáció elnöke és Magyar Anna külön kitűnt a tagok közül. Fontos, hogy abszolút mértékben elkötelezettek az EU jövője iránt, azzal együtt, hogy nem rejtik véka alá véleményüket az unió működésével, fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban. Számunkra nagy öröm, hogy mindig és mindenben számíthatunk a véleményüket aktívan és határozottan kinyilvánító magyar néppárti képviselőkre olyan kérdésekben, mint az Európai Unió jövője, az európai integráció vagy éppen a keresztény értékek szerepe a mindennapokban. Ribányi József tagja a macedón vegyes bizottságnak, most pedig az alacsony kibocsátású mobilitás, az elektromos autók témakörében készít éppen előterjesztést.

El kell mondanom azt is, hogy a magyar elnökség idején, még 2011-ben a bizottság járt Gödöllőn, és a szívélyes fogadtatás a további remek munkakapcsolat alapja lett. A néppárti frakció vezetője, Michael Schneider számára kiemelten fontos a kohéziós politika 2020 utáni folytatása, ezért lobbizik, és együtt vettünk részt például tavaly Egerben a társadalmi párbeszéden, ahol a magyar kormány is képviseltette magát, ez is erősítette az együttműködést. A Régiók Európai Bizottsága elkötelezett a polgárokkal való párbeszéd mellett, ennek volt része ez a jól sikerült program, melyet követően a néppárti frakció egyhangúlag úgy határozott, idén szeptemberben Budapesten, mégpedig a Parlament épületében tartja majd kihelyezett ülését. Ennek fő témáját a kontinensüket egyre inkább foglakoztató demográfiai kihívások jelentik majd.

civex_szeged60_gs

– Mi volt a legfontosabb célja a CIVEX Csongrád megyei tanulmányútjának?

– A Csongrád megyei, szegedi tanulmányúttal elsősorban azt szerettük volna kifejezni, hogy a magyar barátaink, a magyar néppárti párttársaink számíthatnak ránk, fontosak nekünk, támogatjuk őket, komolyan vesszük problémáikat, álláspontjukat. Tisztában kell lenni azzal, hogy az EU-n belül mindenkinek megvannak a saját érdekei és szempontrendszere a migrációs krízisről vagy az EU előtt álló kihívásokról, az európai integrációról, ugyanakkor csak a párbeszéd és az együttműködés lehet előremutató és előrevezető. Azzal, hogy eljöttünk Magyarország déli határához, tényszerűen és alaposan megismerhetjük a Magyarországot érintő migráció, valamint a magyar határvédelem aktuális kérdéseit, kihívásait, testközelből tapasztaljuk meg a valós tényeket és a napi körülményeket, magunkba szippantjuk az itteni atmoszférát, ami nyilvánvalóan segít abban, hogy a brüsszeli vitákban és döntéshozatal során minél pontosabb képet alkossunk és vázoljunk a magyar helyzetről. Azt is el kell ismerni, magán az EPP-n belül is különféle nézőpontok léteznek a migrációval, a relokációval kapcsolatban, ez a tanulmányút kiváló információs csomaggal látott el bennünket a jövendő diskurzushoz. Egy helyszíni látogatás mutatja meg igazán, hogy otthoni irodáinkban ülve mennyire hiányoznak a közvetlen személyes tapasztalatok.

– Ha már említette Michael Schneider néppárti frakcióvezető stratégiai szempontjait, ön milyen esélyeket lát a kohéziós politika 2020 utáni folytatására?

– A Régiók Európai Bizottsága, azon belül is az EPP-frakció és Schneider elnök úr maximálisan, mindenek felett elkötelezett a kohéziós politika folytatása mellett. Azért küzdünk és dolgozunk, hogy ezt a kohéziós politikát 2020 után is továbbvigye, sőt, még fókuszáltabbá, célzottabbá és hatékonyabbá tegye az Európai Unió. A befektetések ösztönzését célzó Juncker-tervet is támogatjuk, de úgy véljük, az nem történhet a kohéziós politika kárára, a kettő nem versenyezhet egymással, hanem ennek a két felzárkóztató, támogató eszköznek a jövőben szimbiózisban, egymást erősítve kell érvényesülnie.

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.