A magyar történelemről írt mesekönyvet unokáinak Benedek Elek dédunokája

2017. június 12., hétfő • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Kovács Ferenc

konyvkiraly010kf

„Samu és Dani kalandjai – Amerikától Magna Hungariáig” címmel írt mesekönyvet külföldre költözött unokáinak Benedek László, a híres meseíró dédunokája. A civilben orvos szerző azt szerette volna elérni, hogy az Amerikában élő gyerekek is megismerjék a magyar múltat, irodalmat, kultúrát. Hunortól és Magortól egészen a dédnagyapa, Göncz Árpád elnökségéig „kalandozik” a két lurkó.

- Születése előtt két évtizeddel elhunyt dédnagyapja, Benedek Elek meseíró. Milyen történetek maradtak meg dédapjáról a családban?

- Sok történet ismert róla, zömük Kisbaconhoz kapcsolódik. A háború befejezésével Magyarország területének nagy részét elcsatolták, szülőfaluja is Romániához került. Mikor a trianoni országvesztés után mindenki Magyarország felé vette menekült, ő – habár Budapesten élt ekkoriban – inkább visszatért a Székelyföldre, s ott töltötte élete utolsó évtizedét, mert fontosnak érezte, hogy megmaradjon a kisebbségi magyar irodalom, a gyerekirodalom. Pedig egy szót sem tudott románul – igaz, erre nem is volt szüksége, mert Kisbaconban mindenki magyarul beszélt.

Gyakran nyaraltunk gyermekkoromban a faluban, rengeteg történetet meséltek Elek apóról. A családtagoknak írt versei ki voltak függesztve, így beleélhettük magunkat a régi időkbe. Olyan darabokat játszottunk, amelyek vagy Benedek Elek műveiből készültek mint a Többsincs királyfi, vagy arról a korról szóltak.

konyvkiraly011kf- Ön első könyves szerző, mint mondta a könyvbirodalom tagjainak. Mi a civil foglalkozása?

- Orvos és pszichiáter vagyok. Ma már nyugdíjas, de még dolgozom. A mesékkel unokáimon keresztül kerültem kapcsolatba. Az ember gyermekként meséket hallgat, időskorában viszont meséket ír.

- Ki Samu és Dani, akiknek kalandjairól szól a kötete?

- Két Amerikában élő kisgyermek, Samu 10 éves, Dani 8, ők az unokáim. 5-6 évvel ezelőtt költöztek az Egyesült Államokba, ott kezdtek el dolgozni szüleik. Meglazultak a kapcsolatok, habár gyakran járnak ők is Magyarországon, s mi is Amerikában. Felmerült a szülőkben, s bennünk is az a gondolat, hogy keveset fognak tudni a magyar irodalomról, történelemről.

Először csak magamról meséltem, aztán olyan meséket mondtam, amelyben ők is szerepelnek. A Samu és Dani kalandjai tulajdonképpen egy mesefolyam, amelyben ők egy időutazás keretében elképzelik, hogy visszahuppannak a régi időkbe. Végigélik történelmünket az ősmagyaroktól egészen napjainkig, miközben találkoznak azokkal a hősökkel, akik számunkra, helyesebben számomra fontosak.

- Mely történelmi szereplők jelennek meg a mesében?

- Hunorral és Magyarral kezdődik a történet, folytatódik Attilával, Budával és kevésbé ismert apjukkal, a Himnuszban említett Bendegúzzal, azaz Mundzuk fejedelemmel. A honfoglaló, majd kalandozó magyarok, később a királyok korában Szent István, Zotmund, Szent László, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Láthatják az unokáim a török korban az egri várvédőket, Bocskait, Zrínyi Ilonát. A 19. században találkoznak Arany Jánossal, aki nagyon a szívemhez nőtt, s több idézetet is felhasználtam tőle. Göncz Árpáddal zárul, ugyanis ő az unokáim dédapja. Őt még ismerhették, azonban aktív emberként, elnökként nem láthatták.

konyvkiraly012kf

- Minden bizonnyal törekedett a hitelességre. Milyen forrásokat használt fel?

- Rengeteget olvastam a munkához. Arany János balladáit sok helyen használtam fel, de meglepődve láttam, hogy Julianus barátról is írt verset, aki szintén szerepel a hősök között. Nem az apám volt Benedek Elek egyetlen unokája, közéjük tartozott Lengyel Dénes is, aki feldolgozta a magyar regéket és mondákat, s szintén a kedvenc szerzőim egyike.

Az anyai ágon a gyerekek felmenői között található meg Vámbéry Ármin, az ő műveiből többet olvastam. Csengery Antal politikus, turkológus, az Akadémia másodelnöke azért került be, mert az őseik egyike. Ő Arany János jó barátja volt, az egyik részben a két öreg beszélget, s az unokák meglátogatják őket. Nem is tudja Samu és Dani, hogy mit kezdjenek velük, mert Csengery rosszul beszélt gégebaja miatt, Arany viszont alig hallott, de végül felrázzák őket. Ez a rész már inkább a felnőtteknek szól, s nem a gyerekeknek.

- Miért gondolta úgy, hogy ez a mese érdekes lehet más magyar, vagy akár külföldön élő magyar gyermeknek?

- Fontos dolog, hogy azok, akik kimennek, megőrizzenek valamit a magyar kultúrából, ebből a sok szépségből, ami az irodalomban található, a történelmünkben fellelhető. Azt gondolom, a külföldön élő szülők szenvednek attól, hogy nincs olyan könyv, mese, ami erre megtanítaná a gyerekeket. Ehhez szerettem volna olvasmányos segítséget nyújtani.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.166.236.238 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére