Mindenkit beengedne az egyetemekre a Momentum szakértője (FRISSÍTVE)

felsooktatasi_kerekasztal001kf

A Momentum Mozgalom felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén jártunk. A megszólalók szerint jelentős problémák alakultak ki az utóbbi években az egyetemeken. Több pénzügyi támogatást kívánnak az államtól, de azt szeretnék, ha az elköltésébe nem szólna bele a kormány – csupán a felsőoktatási törvényben szabályoznák az alrendszer működésének alapelveit. A tandíjat a két szegedi professzor nem javasolná bevezetni, a Momentum szakértője pedig inkább a „nemre” hajlik, de nem tartja ördögtől valónak, ezért megvizsgálná a nyugat-európai modelleket, s a társadalomra bízná az erre vonatkozó döntést. Cikkünket frissítettük.

„Bajban az egyetemek – Felsőoktatási kerekasztal Szegeden” címmel tartott rendezvényt a Momentum Mozgalom az IH Rendezvényközpontban. A beszélgetésen, amelyen a vendégek is kérdezhettek, mintegy 25-30 fő vett részt.

Három előadót hívott meg a politikai párt. Csirik János professzor a József Attila Tudományegyetem rektora volt az 1990-es évek elején, majd a Horn-kormányban helyettes államtitkár lett, s habár a tandíj bevezetését nem ellenezte, a Bokros-csomagban való megvalósítási módot nem tartotta megfelelőnek, ezért lemondott. Többször kifejtette szóban és írásban a jelenlegi kormánypolitikával kapcsolatos kritikáját, sőt, a SZEGEDma hasábjain is nem egyszer publikált Tomka Béla, az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, aki szintén elfogadta a politikai párt meghívását. Budapestről érkezett a Momentum Mozgalom oktatási szakértője, Dukán András Ferenc, aki egy budapesti középiskolában tanít. A beszélgetést Mihálik Edvin, a Momentum Mozgalom szegedi alapszervezetének elnöke vezette.

felsooktatasi_kerekasztal002kf

Tomka Béla a tudományos kutatást és az oktatási tevékenységet nevezte meg a felsőoktatás szerepeként, amely hatással bír a társadalmi mobilitásra és a jólétre. Más-más szerepet szánhatnak az egyetemeknek a nagypolitika szereplői és az oktatási szakemberek. Az oktatók döntő többsége meg kíván felelni a „felsőoktatás ideális funkciójának”, de a gyakorlati megvalósítás kérdéses Csirik János szerint. Nem tartja megfelelőnek a körülményeket, mert azt gondolja, a költségvetésben erre szánt összeg csökken, a hallgatói létszám szűkül.

A történelemben példa nélkülinek tartja a felsőoktatásra szánt források csökkenését 2010 és 2015 között Tomka. Azóta ugyan érkeztek plusz források, de úgy látja, hogy ebből nem minden intézmény részesül, csupán néhány kiválasztott. „Nem prioritás a felsőoktatás a kormány számára, s a társadalom számára sem fontos. A magyar borokról, lovakról tízszer annyit hallani a rádióban, mint az oktatásról” – vélekedett.

A felsőoktatás finanszírozásának két pilléren állóságát kritizálta Csirik. Az államtól kapott támogatások bármire fordíthatóak, az uniós pályázatokon elnyerhetőek viszont csak fejlesztésekre – ez utóbbiakból az SZTE mintegy 20 milliárd forintra számíthat. Az egyetemek mégis „cselezéssel” – gyakorlatilag szabálytalanul – bérezésre, s hasonló célokra használják fel a brüsszeli pénzeket, mert kevés a kormányzat által nyújtott összeg.

felsooktatasi_kerekasztal007kf

„Nem igazságos, hogy a munkaerőpiac akarja megmondani, hogy milyen szakos egyetemistákat képezzünk” – fogalmazott Dukán András Ferenc. Szerinte olyan embereket kell képezni, akik megfelelnek a gyorsuló világ kihívásainak, mert öt-tíz évente új szakmák képződnek. Azt nem fejtette ki, hogy az előbbi miért ütközik szükségszerűen az utóbbival.

„Habár sokan kritizálnak emiatt, az a határozott nézetem, lehetőséget kell biztosítani mindenki számára, hogy azon a szakon tanulhasson tovább, amelyiken akar” – mutatta be álláspontját Csirik, aki csak néhány kivételt tenne, ilyen az orvosképzés. Felvenne minden jelentkezőt az egyetemre, mert így látja elősegíthetőnek a társadalmi mobilitást. Egyetértett a volt helyettes államtitkárral a felvétel kérdésében a Momentum szakértője, de nem tartaná jó teljesítménymérőnek, ha mindenki diplomát is kapna ennyi emberből, kellenek a minőségi szűrők. Egy kérdezőnek megmagyarázta, hogy meglátása szerint nem mond ellent egymásnak a minőség megtartása, az összes fiatal beengedése az egyetemre, s az, hogy „közben mindenki diplomát kap, aki szeretne”. Azt sem látja problémának, hogy valaki úgy megy egyetemre, hogy nem is tudja, mit kíván tanulni, s esetleg később meggondolja magát. Az egyedüli fontos dolog, hogy a rendszer átlátható legyen, s ne töltsenek el benne feleslegesen sok időt.

felsooktatasi_kerekasztal004kf

„Nem tartja ördögtől valónak” a tandíjat a Momentum oktatási szakértője, de kérdésesnek véli, hogy működhet-e Magyarországon. Állítja, vannak jó tandíj-konstrukciók Nyugat-Európában, amelyeket meg kell vizsgálni, mert elképzelhető, hogy megtalálható közöttük a magyar társadalom számára a megfelelő. Tomka Béla, sőt, Csirik János is határozottan a tandíj ellen foglalt állást, mert az a hátrányos helyzetűek számára visszatartó erő lehet. A történészprofesszor óvva intett attól, hogy az Amerikai Egyesült Államokat tartsák követendő példának, mert ott van ennek történelmi múltja, s a szülők, nagyszülők már a jövendő egyetemista kisgyermekkorától erre gyűjtenek.

A kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy csökkent az egyetemi autonómia az utóbbi években. Tomka Béla szerint a rendszer autonóm módon működik jól, mégis a kormány direkt módon mutatja ki szándékait. A felsőoktatási törvény elfogadása a Parlamentben megfelelő, pártok feletti konszenzus után – ennyiben látja az állam szerepét Csirik. Dukán, a Momentum nevében hozzátette, úgy terveznék kormányra kerülésük esetén, hogy az állam finanszírozná fix, előrelátható összegekkel az egyetemeket, majd a munka eredményét bizonyos idő után indikátorokkal mérnék. Szintén egyetértettek abban, hogy szétválasztható az állami finanszírozás és a szerepvállalás, avagy beavatkozás.

Problémának tartották, hogy az egyetemi autonómia fontosságát nem érti meg a lakosság. Dukán arra törekedne a Momentummal, hogy változtasson a magyarok elitellenességén, amelyért Tomka a populizmust okolta, mert a politika az egyetemekről lekicsinylően beszél – s ez egyes választópolgároknak szimpatikus.

Frissítés:

A Momentum Mozgalom kérésére cikkünk címét módosítottuk “Ponthatár nélkül mindenkit beengedne az egyetemekre a Momentum”-ról, “Mindenkit beengedne az egyetemekre a Momentum szakértője”-re, mert a párt álláspontja szerint ők nem törölnék el a ponthatárokat. Annak megítélését, hogy mit gondolnak egy olyan pártról és oktatási szakértőjéről, amely úgy tartaná meg a ponthatárokat, hogy közben ezeket mindenki képes lenne átlépni, azt tisztelt olvasóinkra és kommentelőinkre bízzuk.

SZEGEDma hírportál

A Daily Szeged Facebookon közzétett videófelvételét az alább érhetik el, s ellenőrizhetik tudósításunk hitelességét:

15 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    15. Hazánkba NEM!
    2017. május 21., vasárnap, 21:18
    Válaszolok

    Már a cikk címe is félrevezető: A Momentumnak nincsenek szakértői.

  • '>
    14. balszélső
    2017. május 19., péntek, 15:29
    Válaszolok

    Most ,hogy Brüsszel picit bekeményített..a Vezírnek azonnal kisebb lett az arca..Eddig rázta az öklét ,hogy ő megvéd bennünket akármi is történjen.Ma már csak annyit mond..-“megvárjuk az EU bíróság döntését és ha kell fejet hajtunk.”Amint veszélyben a potya pénz azonnal szerényebbek lettünk? szánalmas..Ez borítékolható volt..Nem Botka Karórája a legnagyobb gondunk..hanem a törvényesített rablás! Akinek ez tetszik az tapsoljon mint eddig tette.

  • '>
    13. OKosabbZoltán63
    2017. május 19., péntek, 14:30
    Válaszolok

    5. “„Nem igazságos, hogy a munkaerőpiac akarja megmondani, hogy milyen szakos egyetemistákat képezzünk”
    Márpedig az lenne a praktikus. Az “igazságos” szót a milliós havi fizetésű kampányoló bércsaló Rolexes Botka nagyon lejáratta.

  • '>
    12. csíkospólós :)
    2017. május 19., péntek, 13:53
    Válaszolok

    np itt szegeden nulla
    a létrehozott munkahelyek százaléka
    15 év alatt

  • '>
    11. csíkospólós :)
    2017. május 19., péntek, 13:52
    Válaszolok

    np,te a holdrol,a marsrol vagy a sziriuszrol irogatsz?
    🙂

  • '>
    10. Szegediner
    2017. május 19., péntek, 13:28
    Válaszolok

    Az SZDSZ mindent bedob, hogy összekalapálja a parlamenti küszön 5 %-át.

  • '>
    9. NP
    2017. május 19., péntek, 13:22
    Válaszolok

    csalódott

    Nézd már meg, hogy mekkora a munkanélküliségi ráta a felsőfokú és a középfokú végzettségűek között.

  • '>
    8. csíkospólós :)
    2017. május 19., péntek, 13:21
    Válaszolok

    Ha okoskodónak lenne érettségije, beülhetne hallgatónak is és nem csak vagyonőrként vagy takarítóként látogathatná az egyetemi épületeket. 15 év múlva akár egydiplomás munkanélküli is lehetne.”
    valaki beirta ide hogy munkanélkűli kaputelefonszerelö
    🙂
    okz.a dmhurol is kitiltották.

  • '>
    7. csíkospólós :)
    2017. május 19., péntek, 13:19
    Válaszolok

    balatonöszödön
    kiderült mennyire vagytok igazmondók…

    4. okosabbnálam hozzászólt ekkor: 2017. május 19., péntek, 11:21
    VÁLASZOLOK
    3. nP Igazad van. A fidessek mindig hazudnak, mert befostak botkakától.

  • '>
    6. csalódott
    2017. május 19., péntek, 12:50
    Válaszolok

    Már hajlottam volna rá hogy Momentum szavazó legyek, de az Origósok elleni agresszió és ez az oktatáspolitikai hozzáállás elvette a kedvem.
    Az Origóhoz tényleg behatoltak, nem úgy mint a hazudós tanácselnökhöz.
    Miért akarják a diplomás munkanélkülieket szaporítani?

  • '>
    5. IQ bajnok
    2017. május 19., péntek, 11:31
    Válaszolok

    „Nem igazságos, hogy a munkaerőpiac akarja megmondani, hogy milyen szakos egyetemistákat képezzünk”
    Ha okoskodónak lenne érettségije, beülhetne hallgatónak is és nem csak vagyonőrként vagy takarítóként látogathatná az egyetemi épületeket. 15 év múlva akár egydiplomás munkanélküli is lehetne.

  • '>
    4. okosabbnálam
    2017. május 19., péntek, 11:21
    Válaszolok

    3. NP Igazad van. A fidessek mindig hazudnak, mert befostak Botkától. 🙂

  • '>
    3. NP
    2017. május 19., péntek, 10:50
    Válaszolok

    Csuklózó

    Ha közölted volna mondjuk azokat a nem lényegtelen információkat, hogy ezt hány év alatt kapta, milyen jogcímen, ez bruttó vagy nettó összeg, mennyire hiteles ez az információ stb. – akkor az írásod nem tünne simán mocskolódásnak.
    De ezek nélkül ez bizony csak mocskolódás marad, abból is a gyengébbik fajta.

  • '>
    2. SP
    2017. május 19., péntek, 10:42
    Válaszolok

    ..beengedne, és akár több, CEU pajeszdiplomát is kiadna pofára.

  • '>
    1. Csuklózó
    2017. május 19., péntek, 09:45
    Válaszolok

    Nem ártott volna leírni a Momentum oktatási “szakértőjéről” ezt:

    “A „előkelő” második helyre Dukán András Ferenc futott be, aki a TTK HÖK elnöke, a TTK HÖK Hallgatói Alapítványának tisztségviselője (külön fizetésért), valamint az ELTE EHÖK gazdasági alelnöke volt. Összesen 2 731 700 forintot zsebelt be a höközéssel.”