Magyar Anna: Nem hagyhatják figyelmen kívül a külhoni magyarok nyelvhasználatát!

magyar_anna03_gs

Egy ötéves magyar gyerek azért nem kapott kórházi ellátást Romániában, mert az ország anyanyelvén, azaz románul nem tudta elmondani a panaszait. Ilyen és ehhez hasonló hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük a mindennapokban a Székelyföldön élő honfitársainknak. A SZEGEDma.hu ennek kapcsán beszélgetett Magyar Annával, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökével, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnökével.

Portálunk hétfőn számolt be arról, hogy Magyar Anna Székelyföldre látogatott annak a jelentésnek a raportőreként, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. A Csongrád Megyei Önkormányzat alelnökét és az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnökét a tapasztalatairól, az erdélyi magyarságról és a kisebbségi nyelvek használatáról kérdeztük.

– Miért tartja fontosnak a kisebbségi nyelvek támogatását?

– Örömmel tölt el, hogy végezhetem a raportőri tevékenységet, ugyanis rendkívül testhezállónak érzem. A környező országokban élő magyar kisebbségek helyzetéből kiindulva, de Európa más területein is az látom, hogy a többnyelvűség a kisebbségi jogok egyik nagyon fontos része. A kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját 25 éve alkották meg, és azóta számos európai ország csatlakozott hozzá, ennek betartása azonban több helyen problémákba ütközik. Ezért kell megvizsgálni, hogy ezzel kapcsolatban mi működik jól, és mi nem. Nem hallgatjuk el, mi a valóság!

Az Európa Tanács jelenleg 47 tagállammal rendelkezik. Nekünk, magyaroknak különösen fontos, hogy Szerbia és Ukrajna is ide tartozik, annak ellenére, hogy nem uniós országok. A tanácsot választott képviselők, parlamenti, regionális és helyi önkormányzati tagok alkotják. Egy-egy témáért ketten felelnek, a nyelvekkel mellettem még egy svájci hölgy foglalkozik.

– Hol lenne fontos, hogy a magyar is hivatalos nyelvvé váljon?

– Tamás Sándor, a romániai Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt javasolta, hogy azokon a területeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ezeken a helyeken a második regionális hivatalos nyelv lehetne a magyar. Az akadályok ott kezdődnek, hogy a magyar megyei kormányhivatalnak megfelelő prefektúrák élén álló román prefektusok sokszor próbálnak fogást találni a nyelvhasználaton, így az ott élő honfitársaink gúzsba kötve táncolnak.

Gidófalván – magyarlakta település lévén – az önkormányzati hivatalon a kötelező kétnyelvű hivatalos felirat mellett magyarul szerepelt a községháza felirat. Ez utóbbi a tradíció része, 100 évvel ezelőtti képeslapokon is látszik a felirat. A prefektus által kezdeményezett, éveken át tartó per végén a bíróság arra kötelezte a polgármestert, hogy ezt tüntesse el, mert csorbítja a román nyelv tekintélyét. A polgármester ezt követően két nyelven, románul és magyarul íratta fel a községháza szót. Ez sem tetszett a prefektúrának, így az utóbbi feliratot letakarták. Súlyos és ismétlődő pénzbüntetésekre számíthat az a polgármester, aki ellenáll.

A másik esetet Sepsiszentgyörgyön hallottam: egy ötéves magyar gyermek azért nem kapott kórházi ellátást, mert nem tudta románul felsorolni a panaszait. Ilyenkor azért felmerül, hogy egy olyan korú még az anyanyelvén sem feltétlenül tud tökéletesen fogalmazni. Egy román újságíró a székelyföldi látogatásomkor azt mondta nekem, hogy ugyan egyetért a nyelvi jogokkal, de az állam nyelvét ismerni kell. Erre azt válaszoltam, hogy a gyermek anyanyelvét nem lehet elvitatni tőle, és az, hogy az állam nyelvét mikor tanulja meg, az iskolarendszer problémája. Elsőként a gyermeket kellett volna meggyógyítani, és csak azután a nemzeti hovatartozással foglalkozni.

Megkaptam azt a petíciót is, amelyet 149 civil szervezet és egyházközség írt alá. Ők azt kifogásolták, hogy a korábbi évektől eltérően idén csak egynyelvű, román pályázati űrlapon folyamodhattak Kovászna megyében önkormányzati támogatásért. 260 millió forintnyi értékre lehetett benyújtani pályázatokat. Ez is mutatja, hogy a kint élő magyaroknak mindig résen kell lenniük, mert mindennaposak a gáncsoskodások. Az aláírásokat továbbítom a tanács székhelyére, Strasbourgba.

magyar_anna01_gs

– Hány magyart érintene Romániában, ha bevezetnék a többnyelvűséget?

– A legutóbbi, 2011-12-es népszámlálás során 1,2 millióan vallották magukat magyarnak. Ez csökkenő tendenciát mutat, ami annak is betudható, hogy – főleg kisebb településeken – nem merik felvállalni a valós hovatartozásukat, mert attól tartanak, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. Az erdélyi magyarság az egyetlen olyan őshonos kisebbség Európában, aminek nincs saját autonómiája, pedig Hargita megye több mint 80, míg Kovászna 74 százalékban magyarlakta. A többnyelvűség azonban nem csak őket érintené, hiszen Románia minden részén élnek magyarok.

A már említett látogatása utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a többnyelvűség jelentős költségekbe kerül. Mikre kell itt gondolnunk?

Az összes hivatalos határozatot, közüzemi számlát két nyelven kellene megjelentetni. Ezenkívül a hivatalokban, egészségügyben, ügyfélszolgálatokon olyanok személyeket alkalmazhatnának, akik mindkét nyelvet ismerik. Tolmácsokra, fordítókra lenne szükség, ez pedig már a szakképzést is érinti. A tömegközlekedésben például egy román villamoson magyarul is olvashatnánk, hogy nem szabad az ajtónak támaszkodni.

– A hírekben az is szerepelt, hogy véleménye szerint a költségeket az adott államnak kellene megfizetnie.

– Így van, ezt az államnak kellene finanszíroznia, hiszen így világossá válna, hogy ez valóban a közösség feladata. Nem elég megállni egy egyezmény elfogadásánál, hanem pénzt is kell rá fordítani. De ezt is felülírja a szándék, a hajlandóság. Kovászna megyében Tamás Sándor által legalább ez utóbbi megvan, de olyan megyékben, ahol kisebb a magyarok aránya, ez a szándék is kétséges.

– Magyarországon él-e olyan kisebbség, amelyik kezdeményezi a többnyelvűséget?

– Trianon előtt sokkal nagyobb arányú kisebbség élt velünk, mint most; jelenleg 13 nemzetiséget regisztrálnak. A román határ mentén van egy-két többségében románok által lakott falu, de számukra biztosítja az állam a jogokat. A legnagyobb kisebbségünk a cigányság, de elsősorban ők is magyar állampolgárnak vallják magukat.

foto_Kocsis-B_Janos-Talalkozo_civil_szervezetekkel_Magyar_Anna-8943

– Milyen lehetőségei vannak az Európa Tanácsnak?

– A már korábban említett, több tízoldalas jelentést elkészítjük, amiben megfogalmazzuk, hogy milyen változtatásokat kezdeményezünk. A tanácson belül működő Miniszteri Bizottság megtárgyalja a felvetéseinket, és akár a charta kiegészülhet a javaslatokkal. Szankcionálási jogokkal nem rendelkezik az Európa Tanács, csak felszólíthatják a tagállamokat, hogy tartsák be a szabályokat. Ha minél több fórumon elhangzik a többnyelvűség szükségessége, akkor folyamatosan napirendre kerül és egy idő után nem lehet előle kitérni.

6 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    6. ittott
    2017. május 15., hétfő, 08:17
    Válaszolok

    Nem értem. Akkor ott mást mondott, mint itt? Vagy itt tálalta másként, ami ott történt?

  • '>
    5. Hoppácska...
    2017. május 14., vasárnap, 21:37
    Válaszolok

    Az alelnök asszony látogatása kapcsán az erdélyi magyar sajtó nem hozsannázott! Szerintük kontraproduktív volt a nyilatkozata. Egyenesen úgy foglalnak állást, hogy M.A. kiverte a biztosítékot…

    https://kronika.ro/erdelyi-hirek/et-raportor-haromszeken-a-szami-nyelv-nagyobb-veszelyben-van-mint-a-magyar

    https://kronika.ro/velemeny/kivalo-diplomatak

  • '>
    4. NP
    2017. május 14., vasárnap, 13:26
    Válaszolok

    \"Egy ötéves magyar gyerek azért nem kapott kórházi ellátást Romániában, mert….\" – és a valóban magyar (nem román állampolgár…) magyar gyerekek sorsa vajon érdekli Bunyós Pannit?
    Kétlem.

  • '>
    3. Csikosabbb
    2017. május 14., vasárnap, 10:25
    Válaszolok

    Elme,baljoos,a ti embereiről koldulnak a Széchenyi téren,Marx téren, Kálvin téren..,

  • '>
    2. Csikosabbb
    2017. május 14., vasárnap, 10:23
    Válaszolok

    Elmebeteg,a város polgármesterét,b.laszlonak hívja ki, ott tegyen panaszt

  • '>
    1. elmebajos
    2017. május 14., vasárnap, 08:16
    Válaszolok

    Asszonyom!!!

    Szégyelje magát Önnek van mit tennie ebben az országban,elöször teljesítse itt a kötelességeét. Ha egy kislány aki 14 évesen kinövi a mülábát akkor ne gyüjtéssel könyörögjenek a szülök egy (új)lábért