Középpontban a gyermek boldogulása – V. ÁGOTA® Országos Gyermekvédelmi Konferencia

2017. május 17., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Gémes Sándor

agota_orszagos_konferencia25_gs

Bármilyen jogszabályi háttér is van, ettől független, hogy a családjukból kikerült gyermekek felé szeretettel kell fordulni ahhoz, hogy a gyógyulás útján elindulhassanak – hangzott el az V. ÁGOTA® Országos Gyermekvédelmi Konferencián az IH Rendezvényközpontban.

A hazai gyermekvédelem tapasztalatait összegezték az V. ÁGOTA® Országos Gyermekvédelmi Konferencián annak kapcsán, hogy idén 20 éves a gyermekvédelmi törvény. Az ÁGOTA® Alapítvány, és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézményrendszere által lebonyolított szakmai tanácskozáson az előadók arra hívták a figyelmet, hogy a legfontosabb mindent megtenni a családjuktól megfosztott gyermekek boldogulásáért.

Az értéksemlegesség ellen emelte fel a szavát Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke köszöntőjében. Mint elmondta az európai közéletben manapság nagy vita folyik arról, hogy melyek az igazi európai értékek, s kik azok, akik ezeket képviselik. „Ellentmondást fedezhetünk fel ezen a területen, hiszen akik leginkább hangsúlyoznák az igazi európai értékeket, azok pont ez értéksemlegesség diktatúráját próbálják képviselni az olyan valódi európai értékek, mint például a család, a gyermek, a házasság, a nemzet kapcsán” – fogalmazott. Önellentmondást lát az egyházmegye vezetője abban is, hogy bár rengeteg szó esik a technika fejlődéséről, amely elveszi a növény- és állatvilág életterét, s nagy erőfeszítéseket tesznek ennek megőrzéséért, közben nem veszik azt észre, hogy az ember élettere is beszűkül, tönkremegy. „Akik itt vannak, azért dolgoznak, hogy az embernek a fejlődését, az egészségét a szó minden értelmében megadó élettér, a család az meglegyen és támogatást élvezzen. Ha bármi ok miatt ez nincs meg, akkor a lehető legjobban tudjuk rekonstruálni azokat a körülményeket, amelyek ezt megpróbálják pótolni. Ez sok szakmai és emberi erőfeszítést igényel, ezért mindannyiuknak őszinte hála jár” – szólt Kiss-Rigó László a konferencia résztvevőihez.

agota_orszagos_konferencia06_gs

A 20 éves gyermekvédelmi törvény kapcsán Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen szabályozások is voltak vagy vannak érvényben, mindig minden azon múlt, hogy az egyes egyént miként vagyunk képesek szeretni. Joel prófétát idézte, aki azt mondta, „szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat”, s e gondolat a gyermekvédelem területén olyanképp érvényes, hogy amikor ezekkel az otthonukat vesztett fiatalokkal foglalkozik az ember, akkor sem a külcsínt, hanem a szívünket kell kitennünk, szükség esetén meg is szaggatni azért, hogy ezek a gyerekek a gyógyulás útján elindulhassanak.

Kothencz hangsúlyozta, semmiféle szabályozás, nemzetközi vagy hazai trend vagy jogszabály nem írja le azt, hogy milyen fontos is az egyén hozzáállása, ahogy szeretni lehet egy családjától megfosztott gyermeket, ahogyan egy pedagógus, egy gyermekfelügyelő vagy akár takarító képes elfogadni egy gyermeket. Két évtized távlatából úgy látja, ahogyan az 1980-as években, úgy ma is vannak olyan takarítók, gyermekfelügyelők és nevelőszülők, akik fittyet hányva mindenre, minden körülmények között ezt az egyet veszik alapul az élet minden percében, ott van bennük ez az erkölcsi alaptörvény, hogy szeretik a gyermeket. Kothencz János kitért arra, hogy az elmúlt 20 évben ezt a jó szándékot igyekezett egy kicsit más formába önteni több lépésben. Megszűntek a kollégiumi-jellegű ellátás, helyettük 12 férőhelyes egységeket alakítottak ki, és ahogy a főigazgató rámutatott, a mindenkori kormányzat legjobb termékének tekinthető 1997. évi gyermekvédelmi törvény a felelősség-megosztás terén is új tendenciákat hozott, például a civileket és az egyházakat is közelebb engedte az állam a gyermekvédelmi ellátáshoz, és elkezdődött egyfajta változás. A 2010-ben megjelent nemzeti ügyek politikája pedig új, valóban rendszerváltó gondolatokat hozott ezen a területen. Kothencz példaként elmondta, immár más módon közelítik meg a nevelőszülői hivatást, s így egy sokkal emberközpontúbb állapot alakult ki. Leszögezte, kiemelten fontos azok támogatása, akik a gyerekeket segítik, hiszen a családpótló közeg támogatása az egyik kulcsa ezen gyermekek későbbi boldogulásának. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója azt mondta, bár a legmegfelelőbb családpótló közeg mag a család, de a nevelőszülői hivatást választók támogatása semmit sem von le azon kollégák munkájának értékéből, akik lakásotthonokban gyermekfelügyelőként vagy pedagógusként dolgoznak. Mindettől függetlenül úgy értékelt Kothencz János, hogy ennek a struktúrának kevésbé kell a dolgozóról szólnia, a központban a gyermeknek kell lennie.

agota_orszagos_konferencia12_gs

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatója 2013 óta országos módszertani intézmény, s immár ötödik éve – 13 megyét érintően – minden római- és görögkatolikus egyházi fenntartásban működő, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynek biztosít rendszeresen módszertani szolgáltatást. Mintegy 4000 családból kiemelt gyermekért vállalnak felelősséget országosan. Kothencz János méltatta a görögkatolikusokra való rátalálást, mint mondta, szemléletmódjukkal tartós letéteményesei lehetnek annak a példamutatásnak, hogy megéreztessék, a keresztény ember többletével is lehet ezt a feladatot végezni, s ettől a gyermek másként gazdagodik.

A gyermekvédelmi szolgáltatóval kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az előírt feladataikon túl a munkatársak olyan programokat valósítanak meg, amelyek szintén a gyermekeket szolgálják. A szolgáltató és az ÁGOTA® Alapítvány önkéntesei például heti szinten több mint ezer gyermeket mozgatnak meg a sportéletrend keretében, de élményprogram struktúrát is megvalósítanak, éves szinten több mint 600 rendezvényt bonyolítanak le. Ugyancsak nem írja elő jogszabály, de konduktív fejlesztés is zajlik például, s ezáltal olyan segítséget kapnak a gyerekek, amit korábban nem. „Leginkább partnerévé érdemes válni a fiataljainknak, egy olyan úton, ami rendkívül rögös a számukra. Ahol őket hazakísérhetjük ebbe a társadalomba, s megelőzhetjük azt, hogy ugyanennek a társadalomnak a perifériájára kallódjanak. Azt gondolom, hogy ezekért a gyermekekért érdemes minden erőfeszítést megtennünk, de leginkább érdemes megszaggatni a szívünket” – fogalmazott Kothencz János.

Differenciált gyermekvédelmi rendszerre van szükség

Baloghné Gábor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese a konferencián elmondta, az 1970-es évektől megfigyelhető tendencia, hogy csökken hazánkban a kiskorúak száma, ugyanakkor a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők száma növekszik. Bár a szakellátásban részesülők száma a gyermekvédelmi törvény hatályba lépés után csökkent, de 2008-tól ismét növekedésnek indult. Az is megfigyelhető, hogy fokozatosan csökkent az utógondozotti ellátottak száma a 2008-9-es évektől, vagyis egyre inkább a kiskorúak irányába tolódott el a rendszer. Baloghné Gábor Katalin elmondta, míg korábban jellemzően a 3 év alatti és a 12 éven felüli gyermekek kerültek be jellemzően a gyermekvédelmi rendszerbe, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból kitűnik, hogy változott az életkori megoszlás, és nőtt különlegese szükségletű gyermekek aránya is. Tavaly legnagyobb mértékben a 3 és 5, valamint a 6 és 11 éves korosztályba tartozók létszáma növekedett. Hangsúlyozta, ezen tendenciák mentén kell a gyermekvédelmi rendszerben gondolkodni, s látszik, hogy differenciált rendszerre van szükség. Hozzátette, az is megfigyelhető, hogy egyre komplexebb problémákkal és egy rosszabb személyiségállapotban érkeznek a rendszerbe a gyerekek.

agota_orszagos_konferencia37_gs

Elmondta, a differenciált rendszer több lépcsőből áll, egyrészt a nevelőszülői ellátás fejlesztésére is szükség van, de reálisan szembe kell nézni azzal, hogy nem minden gyerek helyezhető el nevelőszülőknél, s ezzel együtt a különleges és speciális férőhelyeket fejlesztését is meg kell valósítani. A főosztályvezető-helyettes arról is beszélt, támogatandó hogy a lakás- és gyermekotthonokban a fiatalok szükségleteihez igazodó programokat és terápiákat tartanak, ám Baloghné Gábor Katalin szerint legalább ilyen fontos, hogy a rendszerben dolgozókról se feledkezzenek meg, szükség van a képzésükre, mentálhigiénés támogatásukra.

Az 1970-es években a gyerekek 20% volt nevelőszülőknél elhelyezve, a gyermekvédelmi törvény életbe lépésekor 40%-uk, míg ma már 64% ez az arány, országos szinten jelenleg 5531 nevelőszülő van. Nagyjából 400 lakásotthon működik és 80 gyermekotthon, és ha a fenntartó típusa szerint csoportosítjuk az intézményeket, akkor elmondható, hogy alapvetően az állam a fenntartó. Szólt arról is, hogy a gyerekotthoni rendszer differenciálása is megfigyelhető, amit az élet hoz magával. Húsz éve a gyermekvédelmi törvény 4 típust különböztetett meg, ma pedig 8 típus van, és ezen felül központi speciális gyermekotthonok is működnek hazánkban.

A gyermekvédelmi törvény módosítására már megszületett a javaslat, amely például a gyermekvédelmi intézményekben bekövetkezett, kiderült bántalmazási ügyek feltárásában és kezelésében hozhat előrelépést Baloghné Gábor Katalin szerint, másrészt az ilyen intézmények vezetőinek kinevezésével kapcsolatban is szigorúbb szabályokat fogalma meg. Ennek lényege, hogy minél szélesebb körben tájékozódjon a fenntartó a pályázatra jelentkező kinevezéskor. Korábban például hiába voltak ombudsmani vagy egyéb, amelyek jeleztek problémákat, de ezek nem álltak a kinevezési jogkört birtokló rendelkezésére, ezen változtatnának. Az is tapasztalat, hogy egyes gondozási helyek akadályozzák, hogy a gyermekkel négyszemközt legyen például a gyermekvédelmi gyám, ezen is változtatna a törvényjavaslat. A nevelőszülői hálózattal kapcsolatban pedig olyan módosítást tartalmaz, hogy a jövőben referenciát kérnének, előfordult ugyanis, hogy a nevelőszülő elhallgatott problémákat, amelyek előző működtetőjénél felmerültek.

A területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál pedig bevezetnék mobil-teamet, az áldozattá vált, bántalmazott gyermekek esetében lehet majd kérni a team segítségét, akik a kríziskezelésben tudnak támogatást nyújtani. Az utógondozói ellátásban is terveznek módosítását, jelenleg ugyanis a felsőoktatásban tanulók 25 éves korukig maradhattak a rendszerben, ám sok esetben az volt a tapasztalat, hogy önhibájukon kívül nem tudták befejezni a felsőfokú tanulmányukat 25 éves korukig, ezért azt tervezik, hogy 30 éves korig kitolják ezt a határt.

A cél hitet, reményt és szeretet adni

Páll Miklós atya, a Miskolci Egyházmegye Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény lelki igazgatója a konferencián felelevenítette az intézmény megalakulását. Mint elmondta, Orosz Atanáz püspök még 2012-ben kérdezte meg tőle, hogy tud-e szerepet vállalni az egyház a gyermekvédelmi ellátásban. Később ara volt kíváncsi, hogy a karitász tud-e feladatot vállalni, így 2012 őszén a 60 parókiában keresztény nevelőszülői képzést hirdettek, amire az előzetes válogatás után 30 főt vettek fel, akik egytől-egyig el is végezték azt. A Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény 2013 nyarán jött létre, majd amikor lehetőség nyílt arra, hogy állami feladatot is átvállaljanak, 2014 januárjában 200 nevelőszülőt és 11 lakásotthont vettek át. Páll Miklós hangsúlyozta, az első pillanattól kezdve az volt az alapállás, hogy csak annyit vállalnak, amit tisztességesen el tudnak végezni.

agota_orszagos_konferencia56_gs

Arra a kérdésre, hogy mit is szeretnének adni a gyerekeknek és a gondozóknak elmondta, hogy először is hitet, az egyház küldetéséből kifolyólag tovább kell adniuk az evangéliumot, az örömhírt. Úgy fogalmazott, a papok kinyújtott kezei a gyermekvédelmi intézménynek, lelki vezető van minden lakásotthonban és a gyermekotthonban is tanácsadói körönként. A lelki vezetők mindig készen állnak mind a gyermekeket, mind a dolgozókat, mind a nevelőszülőket meghallgatni, és soha nem az a kérdés, ki milyen vallású, ők az embert látják mindenkiben. A Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény lelki igazgatója azt is mondta, reményt szeretnének adni, amikor ugyanis bekerülnek a gyerekek a rendszerbe, látszik, mennyi rosszat éltek át, bizonytalanok. Ezt szeretnék orvosolni, reményt adni, hogy van, aki megfogja a kezüket, de legfőképpen szeretetet adnak a gyerekeknek.

Páll Miklós atya szerint személyes istenképre mindenkinek szüksége van, ám hangsúlyozta, nem végeznek térítő munkát. Szólt arról is, hogy minden lakásotthonnak van védőszentje, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megtartsák az ünnepeket, továbbá zarándoklatokat is szerveznek. Az imádságnak is nagy szerepe van, amikor megalapították a gyermekvédelmi intézményt, látták, szükség van az imaháttérre, így minden gyermek nevét felírták egy szentképre, s ezeket az atyák elvitték a falvakban, ahol továbbadták a híveknek, akik minden nap elmondanak egy Miatyánkot és Üdvözlégyet a gyerekekért, pedig lehet, hogy sosem találkoztak velük.

Ősz Tibor görögkatolikus pap, a Hajdúdorogi Egyházmegye Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat lelki igazgatója portálunknak elmondta, három gyermekvédelmi központjuk van, továbbá 28 lakásotthonuk. Ezek közül az egyik lányanya otthon, ahol a felnőtt kort el nem érők nevelik a saját gyermeküket. „Ezzel egy nagyon fontos küldetést teljesít az egyházunk, ugyanis az abortusz ellen vagyunk, mi az élet mellett állunk, s ezért hoztuk létre ezt az intézményt, ahol megvan az a lehetőség, hogy ezek a fiatalkorú anyák felnevelhetik a gyermeküket” – mondta el portálunknak. Hozzátette, ezt az otthont bővíteni szeretnék, mert azt látják, egyre nagyobb az igény van ilyen speciális ellátásra. Ősz Tibortól megtudtuk, minden egyes lakásotthonban van lelki vezető, jelenlétével és a közös beszélgetések során vezeti ezeket a gyerekeket a krisztusi tanítás felé. Azt pedig, hogy jó úton járnak missziójukkal, jól mutatja, hogy kétszáz fiatal jelentkezett a most szombati zarándoklatukra.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.198.68.152 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére