Kövér: az együvé tartozást legerőteljesebben az anyanyelv határozza meg

2017. április 21., péntek • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

Az együvé tartozást a legerőteljesebben az anyanyelvünk határozza és pecsételi meg – mondta az Országgyűlés elnöke pénteken Győrben, a Szép Magyar Beszéd verseny 52. Kárpát-medencei döntőjének megnyitóján.

Kövér László a mintegy százötven magyarországi és határon túli diák, valamint ötven felkészítő tanár előtt mondott beszédében hangsúlyozta: a versenyelvű és teljesítményközpontú 21. században legnagyobb értékünk és esélyünk az észjárásunk, a gondolkodásmódunk és világlátásunk, amely magyar nyelvünkben fogan meg és általa kristályosodik ki. A magyar nyelv mint érték azonban nemcsak oltalmat nyújt, hanem oltalmat is igényel – fűzte hozzá.

Kiemelte: aki nem tartja tiszteletben saját anyanyelvét, annak a gondolatai sem lehetnek egészségesek. A nyelv romlásával romlik a gondolkodás és a teljesítmény is, ezért a nyelvrontás mindig a magyar esélyek romlását is jelenti, míg anyanyelvünk védelme az egyéni és közösségi önmegvalósításunk esélyeit növeli.

A magyarok nem akarják “varázstalanítani” az anyanyelvet, hanem meg akarják őrizni, hogy az a jövőben is megőrizhesse a magyar nemzetet.

Elismeréssel tartozunk azoknak, akik a tudatos magyar nyelvművelés és a hatékony magyar nyelvvédelem pártjára állnak, akik segítenek felismerni minden magyar fiatalnak és kevésbé fiatalnak az anyanyelvünk értékét – folytatta.

Felidézte, hogy a reformáció idején az anyanyelv érlelte meg a nemzeti gondolatot, amely a reformkorban vált termővé. A nyelv ereje fogalmazta meg a magyar szabadság és függetlenség eszményét és segítette annak valóra válását.

Beszédében megemlékezett Péchy Blanka színésznőről, nyelvművelőről, aki 1960-ban alapította meg a Kazinczy-díjat a szépen beszélő hivatásos előadók jutalmazására, 1964-ben pedig nyelvművelő sorozatot indított a Magyar Rádióban. A díjat 1973-tól a pedagógusképző intézmények hallgatói, 1986 óta újságírók, 1994 óta pedig általános és középiskolai tanárok is megkaphatnak.

Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés mára a nemzet határokon átívelő egyesítésének egy fontos megnyilatkozási formája, amelyben nagy szerepe van az először 1966-ban megrendezett Szép Magyar Beszéd versenynek, a Kazinczy-díjnak, a verseny nyomán kialakult munkaközösségeknek, nyelvi táboroknak, beszédművelő köröknek, a rádióműsornak, az Édes anyanyelvünk című folyóiratnak, a közösségi és a videómegosztó oldalaknak.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta, hogy a magyar nyelv közkincs, amelyet meg kell őrizni és tovább kell adni a jövő nemzedékének. Hozzátette, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására.

A Szép Magyar Beszéd verseny döntőjére 120 magyarországi és mintegy harminc határon túli diák érkezett. A résztvevők pénteken a szabadon választott szövegeket olvassák fel, szombaton pedig a kötelező szövegeket. A Kazinczy-érmeket és -díjakat, valamint a Péchy Blanka-díjat vasárnap adját át.

A zsűri három bizottságban bírálja el a versenyzőket, amelyeket Balázs Géza, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író és Kováts Dániel Kazinczy-díjas főiskolai tanár vezetnek.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.146.5.196 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére