Lázár János a Kormányinfón: a munkából élők költségvetése lesz a 2018-as (FRISSÍTVE)

2017. április 20., csütörtök • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: MTI

Kovács Zoltán; Lázár János

A munkából élők költségvetésének nevezte Lázár János miniszter a 2018-as büdzsét, amelynek tervezetét csütörtökön küldték meg a Költségvetési Tanácsnak, az előterjesztés várhatóan jövő héten kerül az Országgyűlés elé, és június 15-ig dönt is róla a Ház.

A Miniszterelnökség vezetője szokásos budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a jövő évi büdzsével azok járnak majd a legjobban, akik munkából élnek. Foglalkoztatás, családtámogatás, biztonság – szavai szerint ezek állnak a költségvetés középpontjában. Azt is mondta, hogy amikor a Fidesz kormányoz, nincs választási költségvetés. A tervezett 2018-as intézkedések közül a tárcavezető megemlítette az internet és a fogyasztásra szánt hal áfájának 5 százalékra csökkentését. Megerősítette, hogy 2018-ra 4 százalék fölötti gazdasági növekedést, 2,4 százalékos hiányt és 72-73 százalékos államadósság-mértéket terveznek. A költségvetés körülbelül 80 százaléka megy majd az ország működtetésére, 20 százalék pedig az ország fejlesztését szolgálja – mondta, hozzátéve: minden tárca legalább annyit kap, mint legutóbb, de általában nő a büdzséjük.

Lázár János közölte: a parlament elé kerülnek a jövő évi adótörvények – amelyek jelentős egyszerűsítéseket, a béremelések és az adócsökkentések fenntartását tartalmazzák majd -, a költségvetést megalapozó törvénycsomag, valamint az idei büdzsé módosítása is. Utóbbira azért van szükség, mert át kell vezetni benne a bérnövekedéseket, a járulékcsökkentéseket és az államadósság-csökkentésre szánt földértékesítési többletbevételeket. Összegzése szerint a 2018-as egy visszafogottan, óvatosan, konzervatívan tervezett büdzsé.

A miniszter beszélt a paksi atomerőmű-bővítésről is, tudatva: a projektmenedzseri feladatokat kapó Süli János, a két új blokk tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt várhatóan május 2-án tesz esküt az Országgyűlésben. Indoklása szerint azért szükséges minisztert kinevezni, mert egy olyan kiemelt beruházásról van szó, amely jelentős hatást gyakorol a magyar nemzetgazdaságra, a GDP-re, az egész térségre. Hozzátette: Süli János gyakorolja majd a paksi projektcég tulajdonjogát, és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartáson kívül – amely marad a Miniszterelnökségnél – hozzá kerül minden paksi kapacitásfenntartási kérdés.

A beruházás előkészítésének semmilyen akadálya nincs – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője, aki hangsúlyozta: Magyarország sem a hiteltől nem függ – mert képes akár saját forrásból vagy az orosznál is olcsóbb hitelből finanszírozni az építkezést -, sem pedig a technológiától, mert az erőmű működtetéséhez szükséges üzemanyag bárhonnan beszerezhető. A pénzügyekről szólva kifejtette: eddig 100 millió eurót kell kifizetni az előkészítéssel összefüggésben, ami történhet a költségvetésből – amelyben megvan rá a fedezet -, az orosz hitel lehívásával – amelynek visszatörlesztésére 60 napon belül lehetőség van – vagy nemzetközi konzorcium által biztosított államkötvénylejegyzésből. Az államadósság-kezelőnek és a gazdasági tárcának a költségvetési szempontból legoptimálisabb megoldást kell választania – jelezte. A beruházással összefüggésben a politikus szorgalmazta a kalocsai Duna-híd építésének felgyorsítását.

Lázár János ismertette azt az energiafüggetlenségre vonatkozó kormányzati célkitűzést is, amelynek lényege, hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot. A kabinet terve az, hogy 50 százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar igényeket, a másik 50 százalék pedig zöldenergiából – elsősorban napenergiából – származzon – közölte. A hagyományos – például szénalapú – energiatermelő kapacitások sorsát firtató kérdésre azt felelte: ezek maradnak, amíg tudnak.

A miniszter azt is elmondta: a kereskedelempolitikát érintő tervezett változtatásokkal kapcsolatban a gazdasági kabinet arra jutott, hogy újabb tárgyalásokra van szükség a munkaadók, a munkavállalók és a fogyasztóvédelem képviselőivel, így lehet, hogy ebben a ciklusban nem lesz döntés. “Nehezen boldogulunk a multik megregulázásával”, mert “sok barátjuk van” minden szinten – fogalmazott. Kérdésre megjegyezte: sajnos úgy alakult a magyar gazdaság szerkezete, hogy ma a Tesco a legnagyobb munkaadó Magyarországon, ami “egy elég fontos érv”. Hozzátette, hogy a dolgozók havi két szabad vasárnapjával kapcsolatos véleményével a kormányzatban kisebbségben van, mert a többség szerint az érintetteknek kellene erről megegyezniük.

A miniszter a tájékoztatón az adóbürokrácia csökkentése mellett foglalt állást. Közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megújításának stratégiáját megtárgyalta a kormány, azt a versenyképesség javítása érdekében kell végrehajtani 2018 után. Kérdésre elmondta, hogy a szervezetet a jövőben is államtitkár vezeti, s 2018 előtt nem lesz lehetőség arra, hogy a vállalkozások adóbevallásának tervezetét is elkészítse a NAV.

A kormány megtárgyalta azt is, hogy 2018 nyarán 60, illetve 90 ezer gyermek vehet részt nyári táborban, ez egy 14 milliárdos európai uniós program lesz; a Kárpát-medencében a határon túl pedig 12 ezerrel bővítik a magyar óvodai férőhelyeket a meglévő 48 ezer mellett. Ez 17,5 milliárdos beruházás – tette hozzá. Azt is közölte, hogy a kormány javasolja a jogtanácsosi tevékenység újraszabályozását és az ügyvédi tevékenység pontosítását. A munkaidő-elszámolással kapcsolatos munkatörvénykönyv-módosítási javaslatról a miniszter azt mondta: a kormány még nem tárgyalt róla, de meg kell vitatni, neki vannak fenntartásai, és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.

Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz

A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján erre példaként hozta, hogy az Európai Unió megdicséri Ausztriát amiatt, hogy megállásra kényszeríti az osztrák-magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti amiatt, hogy nem uniós polgárokat, illegális bevándorlókat próbál ellenőrizni a határon, ezzel a terrorizmus veszélyét is csökkentve. Ez példátlan támadás – jelentette ki.

A tárcavezető visszautasította, hogy a nemzetközi sajtó náci haláltáborokhoz hasonlítsa a szerb határon létrehozott tranzitzónát, mint mondta, mindent megtesznek, hogy méltó körülményeket teremtsenek. Hozzátette: megdöbbentő, hogy ugyanez a nemzetközi közösség üdvrivalgásban tört ki, amikor Calaisben konténervárosokat állítottak fel a bevándorlóknak. “Ha Magyarországon van konténer, az rossz, ha Franciaországban van konténer az jó, hogyha Magyarországon van határellenőrzés, az rossz, ha Ausztria és Magyarország határán van ellenőrzés, az pedig kiváló és dicséretes” – összegezte a helyzetet.

Lázár János – visszautasítva az európai szocialisták felvetéseit – Magyarország Unió iránti elkötelezettségét is hangoztatta, az Európai Néppártot pedig a Fidesz legfontosabb politikai szövetségesének nevezte és nem tartotta reális forgatókönyvnek, hogy kizárnák a pártcsaládból. Értékelése szerint a politikai támadások hátterében az áll, hogy térdre akarják kényszeríteni Magyarországot, amely ellenzi, hogy az Unió jogköröket vonjon el. “Fel kellene adnunk egy jelentős részt a nemzeti szuverenitásunkból, ez az európai szocialista álláspont, és miután erre nemet mondtunk (…), ezért támadást indítottak” – fejtette ki.

A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarországnak esze ágában sincs kilépni az EU-ból, hanem annak életét szeretné átalakítani a nemzeti szuverenitásnak megfelelően, annak érdekében, hogy minden ország tudjon boldogulni a közösségben. Kitért arra is, hogy az eddigi vitákat mindig sikerült konszenzussal lezárni, egyetlen ügy van, amiben 2015 óta nem közelednek az álláspontok, ez a migráció.

A miniszter arról is beszámolt, hogy eddig 204 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. Kiemelte, hogy a kormánynak szüksége van a választópolgárok támogatására a feltett kérdésekben, mert egyedül nem tudja megfékezni Brüsszelt, amely tagállami hatáskörök elvonására készül.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt is mondta, Magyarország esélyei vegyesek, előfordulhat ugyanis, hogy az Európai Bizottság – “az Európai Bíróság közreműködésével” – rákényszeríti az akaratát az országra, és vagy be kell fogadnia migránsokat – úgy, hogy ahhoz a magyar társadalom nem járul hozzá -, vagy komoly bírságot kell fizetnie. Arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök április 29-én részt vesz az Európai Tanács Brexit miatti rendkívüli ülésén és az Európai Néppárt találkozóján, arról pedig hétfőn egyeztetnek, hogy az Európai Parlamentbe is megy-e.

A két bangladesi migráns ítéletét firtató kérdésre elmondta, hogy a kormány fellebbez az ügyben. Azt is megjegyezte, a megítélt pénz a Soros György által “intenzíven támogatott” Helsinki Bizottsághoz kerül, amely a határon kifejezetten keresi az ügyfeleket a migránsok között, hogy a képviseletükben pereket indítson Magyarország ellen. Úgy tűnik, ez egy működő modell – jegyezte meg a miniszter.

Lázár János kiállt a civilek gazdálkodását érintő törvény mellett. Mint mondta, ha nem szégyen elfogadni a külföldi támogatást, akkor nyilvánosságra hozni sem az. Jelezte, hogy a kormány vagy politikai pártok által támogatott szervezetekre más mechanizmus vonatkozik, azokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Mint mondta, jogos igény, hogy az emberek lássák, kik, milyen feltételekkel gazdálkodva próbálják a közéletet alakítani.

Arra a felvetésre, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nemcsak az egyes szervezetek külföldi támogatását indokolt nyilvánosságra hozni, hanem a gazdasági, politikai támogatásokat is, Lázár János azt mondta: a kormány, illetve pártok által támogatott szervezetek tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi, annak jelentése pedig nyilvános. Péterfalvi Attila azon javaslatával határozottan nem ért egyet, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetekre is terjedjen ki az átláthatósági törvény hatálya.

A CEU-val kapcsolatban pedig azt erősítette meg, hogy a kormány nem akar bezárni semmilyen egyetemet, de tisztázni kell az intézmények viszonyát, azt a látszatot érdemes volna elkerülni, hogy a CEU egy “offshore egyetem” a Közép-Európai Egyetem birtokában. A miniszter kérdésre beszélt a demonstrációkról is, leszögezve, tüntetni mindenkinek joga van, a rendőrök pedig példásan jártak el minden esetben. Kiemelte ugyanakkor, hogy a stílussal voltak problémák és sokan vannak, akik a megmozdulás egy-egy elemével nem tudnak azonosulni, például közintézmények falának megdobálásával, rongálással. Erre nincs szükség – vélekedett.

Megkérdezték arról is, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt. Lázár János szerint a bizottságnak igaza van és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítására és fejlesztésére 2004 és 2006 között került sor, s ebben Dobrev Klára korábbi NFÜ-s tisztségviselő és Heim Péter, az Altus munkatársa intenzíven vett részt. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.

Korábban írtuk

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart Kormányinfó 85. Mit, miért tesz a kormány? címmel. A Blogstar.hu közreműködésével élőben követheti portálunkon az eseményeket.

Ismét a sajtó elé tárja Lázár János és Kovács Zoltán a kormány terveit, céljait és helyzetértékelését. Nálunk élőben követheti a Kormányinfót!

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig 9 hozzászólás érkezett.

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.162.91.86 IP címről szól hozzá.

  • 9. ottlaktam hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 17:47
    Válaszolok

    np,gyurcsanyod idejeben se volt pénz az Egészségügyre,hordágy ágnesre emlékszel még?kavintont kapsz majd ingyen? :) 900 ft vizitdijat akartatok bevezetni…….

  • 8. okosabb mint NP hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 16:10
    Válaszolok

    ” aki magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkezik, kapjon havi nettó 100 ezer, a gyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 ezer forintot, mint alanyi jogon járó juttatást”
    Azzal, hogy ezt a programot az Mszp a magáévá tette, elcsábított a roma-párttól néhány ezer szimpatizánst.

  • 7. terror veszély hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 13:25
    Válaszolok

    ” aki magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkezik, kapjon havi nettó 100 ezer, a gyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 ezer forintot, mint alanyi jogon járó juttatást”
    Na ezért kellene lerombolni a kerítést és bejelenteni minden szocinak a lakásába 10 muszlim migránst!

  • 6. Botka elkurmány hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 12:59
    Válaszolok

    3. “Szeretném, ha pontosan megjelölné azt a saját forrást, amiből ..”
    Én meg azt szeretném, ha luxus-Botka elvtárs megjelőlné kiktől venné el a pénzt a szavazói ingyengyógyszerére és a semmittevők alapjövedelmére!
    A feltétel nélküli jövedelemmel egy liberális párt és egy cigánypárt kampányol évek óta. A társadalmi támogatottságuk eddig 0,0 + -1%.
    Az Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kezdeményezése arról szól, hogy minden magyar állampolgárnak, aki magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkezik, kapjon havi nettó 100 ezer, a gyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 ezer forintot, mint alanyi jogon járó juttatást.
    A Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújott kérdésük így szól: “Akarja-e, hogy minden magyar állampolgár – aki magyarországi, bejelentett lakóhellyel rendelkezik – havi nettó 100 000 Ft, a kisgyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 000 Ft alanyi jogon járó juttatást kapjanak?”
    Nekik akar kedvezni az Mszp. Lesz majd demográfiai fordulat ha bevezeti a bolsi kurmány.

  • 5. Kissbela hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 12:23
    Válaszolok

    Jav,,,n p ne k.

  • 4. Kissbela hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 12:22
    Válaszolok

    Állítólag népnek,4 háza van,de biciklivel jár a cserepes sorra,,,:)

  • 3. NP hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 11:54
    Válaszolok

    Szeretném, ha Lézerjani pontosan megjelölné azt a saját forrást, amiből Paks2 vidáman finanszírozható.
    Nincs pénz az egészségügyre, nincs pénz az oktatásra, a kultúrára, a szociális ellátásra, az innovációra, a környezetvédelemre stb. …..de Paksra van? Honnét?

    Ha legalább a jövő energetikájába fektetnék be ezekt a hatalmas összegeket (máshonnét hiányzó összegeket…..) de nem, Orbánék a múltat és az oroszokat választják.

    Mindenki figyelmébe ajánlanám az Apple Campust…….

  • 2. tikle hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 09:57
    Válaszolok

    Ezek? Okosabbnálad! Ott is okoskodnak. :)

  • 1. Kissbela hozzászólt ekkor: 2017. április 21., péntek, 07:52
    Válaszolok

    Okossabnpnéliss,mennyit adóztok?

Ugrás az oldal tetejére