Hetven éve kezdődött a csehszlovák-magyar lakosságcsere

2017. április 12., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Emlékpont

0412_FK_07

Hetven éve, 1947. április 12-én gördült ki az első vagon a Felvidékről, amely az onnan kitelepített magyar családokat szállította Magyarországra.

Ez alkalomból a hódmezővásárhelyi Emlékpontban Zeman Ferenc, a közgyűjtemény történésze tartott rendhagyó történelemórát a felvidéki területek nemzetiségi összetételét erőszakkal megváltoztató eseménysorról és hatásairól a vásárhelyi Táltos Iskola, valamint a szentesi Kiss Lajos Általános Iskola és a Maroslelei Általános Iskola tanulói számára.

“A Magyarországtól a trianoni békediktátummal elcsatolt, több mint 700 ezer fős magyarsággal bíró Felvidék az 1938. november 2-án született első bécsi döntés eredményeként térhetett vissza” – mondta el az előadó, rámutatva, hogy az érintett területen a magyar nemzetiségűek aránya elérte a 78 százalékot, így a négy nagyhatalom által jóváhagyott döntés igazságosnak ítélhető.

Ekkor a szétesőben lévő Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš Londonban létrehozta emigráns kormányát, s a háború előrehaladtával a szovjetekkel kezdett tárgyalást. Miközben maga is szovjet ügynökké lett, megkapta Szálin ígéretét, hogy az ország szovjet megszállását követően lehetősége lesz a német és a magyar kisebbség „eltüntetésével” valódi nemzetállam létrehozására.

Miután a Vörös Hadsereg bevonult Kassára, Beneš meghirdetett kormányprogramjában – maga mögött tudva a szovjet csapatok támogatását – kollektív módon nyilvánította háborús bűnösnek mind a német, mind a magyar kisebbséget. A szudéta németek kitelepítését és nemzetközi egyetértéssel tehette meg az elnök, addig a politikai közvélemény tárgyalást sürgetett a magyarok esetében.

Beneš a kitelepített németek után maradt munkaerőhiány orvoslására mintegy 40 ezer magyart deportált az ország nyugati mezőgazdasági területeire, azonban az általa a magyarok számára létesített internálótáborok lakóit nemcsak a fertőző betegségek, hanem a csehszlovák hadsereg katonái által végrehajtott tömegmészárlások is tizedelték.

Beneš máig is érvényben lévő egyik dekrétuma 1945 augusztusában azután minden magyart megfosztott állampolgárságától és munkahelyétől, valamint betiltotta a magyar nyelv használatát is, miközben lehetővé tette földterületek elkobzását.

0412_FK_02

Az 1946-ban a szovjet nyomásra megszületett csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény keretében részben ötven kilós csomaggal, részben az ingóságok elszállításának lehetőségével kaptak értesítést a felvidéki magyar családok ezrei, hogy gyakorlatilag kitoloncolják őket szülőföldjükről. A csehszlovák hatóságok célkeresztjébe leginkább a módosabb magyar családok kerültek és igyekeztek arra is felhasználni az egyezményt, hogy a tömbben élő magyarságot megbontsák.

A kitelepítés során 76 ezer felvidéki magyart helyeztek át az anyaországi területekre, míg a Magyarországon folytatott kampány eredményeként hatvanezer, főleg szegény sorsú szlovák döntött a Felvidékre költözés mellett. Ennek során számos családot szétszakítottak, egymástól távol eső településekre helyeztek és a legtöbb esetben nem teljesült az ígéret, hogy az otthoni állapotnak megfelelő ingatlanban nyerhetnek elhelyezést, miközben az otthoninál kisebb földterületen gazdálkodhattak. Ebben azonban „igazságot szolgáltatott” a rendszer, amikor a téeszesítés eredményeként valamennyi föld közös tulajdonba került.

A kitelepítés számos családot érintett Pitvaroson és Tótkomlóson, míg sok baranyai, tolnai és Pest megyei településre az onnan kitelepített német családok helyére érkeztek felvidékről magyarok.

A csehszlovák rendszer a lakosság homogén látszatát szolgáló kiskaput hagyott a kitelepülni nem szándékozó magyaroknak, a reszlovakizációt. Amennyiben a felvidéki magyar szlováknak vallotta magát, és nevét a szlovák helyesírás és névhasználat szerint írta, maradhatott. Mindez 1954-ig maradt érvényben, azonban a németeket és magyarokat kollektív módon elítélő Beneš dekrétum máig hatályban van mind a cseh, mind a szlovák jogrend szerint

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.167.231.97 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére