Így élte át a fukusimai katasztrófa napjait egy magyar család – könyvbemutató Szegeden

2017. április 13., csütörtök • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Kovács Ferenc, (Wikipédia (nyitókép)

Fukushima-1

Kétnyelvű memoár jelent meg a fukusimai atomkatasztrófa Japánjáról egy magyar családapa szemszögéből. A kötetet Kuragane Kei, a szegedi egyetem oktatója ültette át japán nyelvre. A munkát a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon mutatta be a két alkotó.

A fukusimai atomkatasztrófa hatodik évfordulóján, 2017. március 11-én mutatták be Popovics Péter első könyvét Budapesten. A közgazdászként és energetikai szakmérnökként dolgozó férfi egy évtizedet élt Japánban, a tragikus események hatására döntött úgy, hogy elhagyja feleségével és akkor két hónapos lányával a szigetországot. A memoár nemcsak a nagyközönségnek szól, hanem egyben Lilynek, a kislányának is választ nyújt, hogy mi köti őt Japánhoz.

A budapesti premier után egy hónappal a szegediek is megismerkedhettek a könyvvel a kötet fordítójának köszönhetően. A memoár ugyanis két nyelven, magyarul és japánul jelent meg, Kuragane Kei bölcsésznek, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) oktatójának köszönhetően, aki a szoros határidő ellenére rövid idő alatt lefordította az írásművet.

Rácz Lajos, az Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Tanszék vezetője megjegyezte, hogy általában idősebb korban írnak az emberek memoárokat, ez a munka azonban nem egy életutat, hanem egy traumát zár le.

fukusima_konyvbemutato003kf

Párhuzamba állította a késő középkori és a felvilágosodás kori utaztató regényekkel Popovics Péter memoárját Marsi István, a JGYPK dékánja. Ez a fikciós műfaj a hagyományostól eltérő környezetben játszódik, a szereplőknek sajátos próbatételeket kiállniuk, s gyakran kerülnek krízishelyzetbe – ugyanez történt a magyar közgazdász-mérnökkel. Kiemelte, hasonló eseményeket, mint a fukusimai atomkatasztrófa, vagy szenzációhajhász módon, sokkoló képekkel, eltorzítva a valóságot mutatják be, vagy csak szigorúan a szakmai aspektusokkal foglalkoznak a szerzők. Popovics Péter könyve viszont úgy marad tárgyilagos, hogy közben személyes beszámolót ad.

Az utóbbi 18 évből 14-et külföldön, s 2 hónap híján 10 évet Japánban töltött Popovics Péter, aki magát megújuló energia-pártinak nevezte. Hozzátette, ma Magyarországon az atomenergia kérdése súlyosan átpolitizált üggyé vált, s csupán véletlen egybeesés, hogy a könyve pont akkor jelent meg, mikor a Paks2-ről vita folyik. Japán és a technikai innováció elkötelezettjének tartja magát, úgy érzi, a szigetországban nőtt fel, mert itt járt egyetemre, kezdett el dolgozni és alapított családot.

fukusima_konyvbemutato006kf

A 2011-es katasztrófa ötödik évfordulóján döbbent rá, hogy meg kell írnia tapasztalatait, a feladatra egy évet adott magának. A kötetet három részre bontotta. Az elsőben jellemezte a japán mindennapokat, a helyi barátokat, s azt, hogy milyen nyugodtan készülnek fel a távol-keleti ország lakói a katasztrófákra. „Szerencsés Magyarország, hogy az ottani veszélyek – szökőár, tektonikusmozgások – nem fenyegetik ilyen nagy eséllyel” – mondta. Ezt követően megismertette a tohokui hármas katasztrófa, a kritikus öt nap történéseivel az olvasót, a szökőártól kezdve az atomerőmű balesetén át. Az utolsó oldalakon bemutatta a tényeket és a véleményeket a baleset okairól, következményeiről. Azt gondolja, soha nem volt ennyire aktuális kérdés, hogy a megújuló energiaforrások, vagy az atomenergia mellett tesszük le a voksunkat.

Az atomenergia békés célú felhasználása helyett a japánok először a nukleáris energia pusztítását tapasztalták meg. 1945-ben, a II. világháború végén Hiroshimára és Nagaszakira dobtak le egy-egy atombombát – mutatott rá előadásában Kuragane Kei. A populáris kultúrára – a filmre, az irodalomra – is hatást gyakorolt ez, elég csak az 1954-es japán Godzilla filmet megemlíteni…

„Japán nem gyárt, és nem is birtokol atomfegyvereket, továbbá nem enged ilyeneket a területén tárolni” – szögezte le 1967-ben Sato Eisaku miniszterelnök. Az atomenergia békés célú felhasználását azonban elfogadták, mintegy ötven erőmű épült az ország területén. Fukusima hatására ezeket leállították, de mostanra 2-3 újraindítását elfogadták szigorú biztonsági intézkedések mellett. Manapság a biztonságos japán atomtechnológia exportjára törekszik a kormány. A társadalom azonban megosztott a kérdésben: rendszeresek az atomenergia elleni tüntetések.

Popovics Péter: Fukushima [3.11] – Maradjunk vagy menjünk? (memoár). Budapest, Oriold és Társai Kft., 2017. 210 oldal

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.198.113.51 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére