Görög régészek megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

2017. március 17., péntek • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Az Athéntól mintegy 16 kilométerre nyugatra elterülő sziget keleti partjainál lévő Ampelakiai-öbölben egy húsztagú régészcsoport végzett egy hároméves tudományos program keretében víz alatti kutatásokat 2016 végén.

A görög kulturális minisztérium szerint a 2016. évi kutatási terület az öböl nyugati részére terjedt ki. “Ez volt az ókori hellén Szalamisz kereskedelmi és valószínűleg haditengerészeti kikötője, amely a legközelebb esett az athéni városállamhoz Pireusz három kikötője után. Ez volt az a hely, ahol a görög városállamok egyesített hajóhadának egy része összegyűlt a K.r. 480-ban zajlott hatalmas csata előestéjén”. A Szalamisz ősi kikötőjére való utalások fellelhetők két ókori görög földrajztudós, Szkilakosz és Sztavronasz munkáiban – olvasható a The Greek Reporter görög napilap honlapján.

A tárca közleménye szerint az öböl három részén találtak elsüllyedt régiségeket, “amelyek a tengerszint váltakozása által hol előbukkannak, hol elmerülnek az öböl vízében”. A sekély vízben kikötői építmények, sáncok, és különböző épületek nyomaira bukkantak. A szakemberek légi felvételek, fényképes felmérések és az összes látható nyom építészeti dokumentációjának elkészítése nyomán megalkották a térség első víz alatti régészeti térképét, amely a jövőbeni tudományos kutatások alapját fogja képezni.

A görög hajóhad szalamiszi győzelme a kétszeres túlerőben lévő perzsa hajóhad fölött vetett véget a perzsák égei-tengeri uralmának.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig 3 hozzászólás érkezett.

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.198.133.40 IP címről szól hozzá.

  • 3. KUTATÁS hozzászólt ekkor: 2017. március 18., szombat, 13:49
    Válaszolok

    Tisztelt Törőcsik István!
    A felsorolása -az emberiség és a Föld jövője szempontjából való hasznosság tekintetében – igaz, hiszen bizonytalan az, hogy valójában mi is válik hasznossá.
    De azokban az esetekben megvan a remény.
    Míg a távoli múltat kutató, és azon merengő régészek, a gyakran áltudományos jelentéseik mögé bújó “kutatók”, a jövő szempontjából semmi hasznosat nem tesznek.
    Kérem, cáfoljon meg: A szalamiszi tengeri ütközet Kr.e.481-ben volt. Bocs, azóta megebédeltem (ha eltelt volna egy éjszaka, akkor mondhatnám, hogy aludtam rá egyet), és rádöbbentem (ahogy a múltunkat állandóan módosító “kutatók” is rá szoktak döbbenni, és az új felfedezéseiket nk-i konferenciákon szokták terjeszteni), hogy a csata Kr.e.479-ben volt.
    Ezek mennyivel rosszabb dátumok, mint a Kr.e.480?
    Pont ezek a “kutatók” állítják napjainkban, hogy még Krisztus születési dátuma is bizonytalan.
    Hazudni én is tudok, csak nem tálalom tudományos(kodó) csomagolásban, mint felkent “kutató”.

  • 2. Törőcsik István hozzászólt ekkor: 2017. március 18., szombat, 09:13
    Válaszolok

    Kedves “KUTATÁS”!
    Mi viszi előre a jövőnk?
    A Mars-kutatás?
    A génsebészet?
    A 3D nyomtatás?
    A palaforradalom?
    A fészbuk?
    A rezi dinópark?
    Mi az, ami vitathatatlanul – apróbetűk nélkül – a Föld és az emberiség javát szolgálja?
    A fejlődést szolgáló gyógyszer (vagy annak mellékterméke) egy pillanat alatt fegyverré válhat.
    És ha nem, akkor is bőven akadnak “kockázatok és mellékhatások” az állatkísérletektől az élővizekbe került szermaradványokig.
    És mit érnek az evolúciós kutatások, ha közben a fajok 95 százaléka kihal?
    És végül: milyen eredmények jogosítják fel Önt arra, hogy ezekre a kutatókra – akik mellesleg nem az Ön adóforintjait prédálják és bizonyára mást is találtak, mint amiről a téves adatokat tartalmazó kultúrbulvár tudósítás szól – idézőjelet használjon?

  • 1. KUTATÁS hozzászólt ekkor: 2017. március 18., szombat, 08:07
    Válaszolok

    Tudom, hogy “Aki a múltat nem ismeri, a jövőt nem érdemli”. De van egy határ. Nem teljesen mindegy, hogy hol gyűlt össze “a görög városállamok egyesített hajóhadának egy része a Kr.e.480-ban zajlott hatalmas csata előestéjén”? Előre viszi ez a jövőnk? Az ember, mint élőlény -általában az élővilág- múltját vizsgáló, evolúciós kutatások, valamint a fejlődést szolgáló gyógyszer, orvosi, stb. kutatások igen, de a nagyon távoli múltban vájkáló kutatások, nem. Ha “csak úgy”, hobbiból vájkálnának, azzal nem is lenne baj, de egy hároméves program, és azon belül egy húsztagú régészcsoport víz alatti kutatása -az adott öböl nyugati részén- nem kettő fillér volt. Ezek a “kutatók” semmi hasznosat nem tesznek az emberiség, az életünk, a Föld boldogabb jövője érdekében.
    Egyébként a csatára nem Kr.e.480-ban, hanem Kr.e.481-ben került sor, …az egyesített hajóhadnak nem egy része, hanem a teljes hajóhad, …nem a csata előestéjén, hanem még délután, ….és nem az öböl nyugati, hanem keleti részén gyűlt össze. A nyugatiba csak a csata előtti eskütételre mentek át.
    Lehet engem cáfolni, de akkor a “tudományos kutatókat is.
    Kb. annyi a megalapozottsága az általuk leírtaknak, mint az enyémnek.

Ugrás az oldal tetejére