Szerdai programajánló: Krízisregény a kertvárosból, A Nagy Fal

2017. január 31., kedd • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

hangoskonyvtar12kf

Hidas Judit könyvét mutatják be a Somogyi hangoskönyvtárában, az SZTE EHÖK pedig moziba látogat.

Hidas Judit “Seb – Krízisregény a kertvárosból” című regényét a szerző közreműködésével mutatják be a Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában 16.30-kor. Az írónő beszélgetőtársa Retek Erika „Hidas Judit regényében eddig még fel nem dolgozott témához nyúlt. Három család egymásba fonódó történetét meséli el. A történet a 2008-as hitelválság idején játszódik. A szereplők egy Budapest környéki kertvárosban élnek. Az agglomeráció világa újszerű téma a magyar irodalomban: eddig még nem készült olyan magyar prózai alkotás, amely a rendszerváltás után Budapestről kiköltöző polgári réteg világát és annak ellentmondásait mutatja be emberi sorsokon keresztül. A kaleidoszkópszerű elbeszélés egyszerre olvasható társadalmi regényként, krízisregényként, krimiként vagy épp szerelmi történetként” – olvasható a kötet ajánlójában.

Szeredi Ivett Dorina Sófi-díjas biológushallgató (SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar) mutatkozik be a Fiatal tehetségek Szegeden sorozat rendezvényén, a Somogyi-könyvtár alagsori klubjában 17 órától. Házigazda és beszélgetőtárs: Szalay István, a Szegedi Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke. Szeredi Ivett Dorina 2016-ban, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológia szakán szerzett neurobiológia mesterszakos diplomát. Helyi és országos tudományos diákköri előadásait első díjakkal jutalmazták. Köztársasági ösztöndíjas lett, emellett elnyerte szülővárosa, Gyula, valamint Szeged város ösztöndíját is. Tavaly pályázott az SZTE Sófi Alapítvány Ösztöndíjára, amelynek biológus mesterképzésén első díjat kapott. Kutatómunkája során a fájdalom neurobiológiája témakörben a perifériás idegsérüléseket követő gerincvelői mikroglia reakció kórélettani hátterét vizsgálja.

Az SZTE EHÖK Kulturális és Szabadidő Bizottsága által szervezett Mozi esten A Nagy Fal című filmet tekinthetik meg az érdeklődők szinkoronosan 20.15-től a Belvárosi Moziban. Részletek és jelentkezés ITT.

Folyamatos kiállítások, programok:

Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Somogyi-könyvtár kiállítással tiszteleg a 200 éve született költő, műfordító, szerkesztő, tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előtt. A tárlat Arany János életét és munkásságát korabeli könyvek, folyóiratok, valamint a műveihez készült illusztrációk segítségével mutatja be. A kiállítás egyik különlegessége a zeneszerző Arany János dalainak kottakönyve. A költő – aki zongorázni és gitározni is tudott – Petőfi Sándor és Amadé László verseit zenésítette meg. Saját szerzeményein kívül még népdalgyűjteménye is megjelent. Az Arany – 200 című tárlat március 15-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár aulájában.

Marco Polo utazásairól és levelezéséről szóló régi kiadványokat is bemutató kamara-kiállítással kapcsolódik az ENSZ által meghirdetett, Fenntartható turizmus a fejlődésért nemzetközi évhez a Somogyi-könyvtár. A tárlat február 1-től március 2-ig tekinthető meg a bibliotéka harmadik emeleti olvasótermében. A XIII. században élt velencei kereskedő, író, utazó még a későbbi nagy expedíciók előtt járt be olyan területeket, amelyek az európai ember számára ismeretlenek voltak. A „mesés Kelet” világa Marco Polo révén kerülhetett közelebb először az érdeklődőkhöz. A tárlaton az Újvilágban tett expedíciókról, valamint a későbbi évszázadok misszionáriusainak felfedezéseiről szóló kötetek is láthatók. A kiállítás az ENSZ programjához kapcsolódva a földrajzi felfedezésekről szóló dokumentumokra hívja fel a figyelmet, emléket állítva az első nagy európai utazóknak.

tulsagosan_is_emberi_tarlat008kf

Izgalmasan sokrétű Duray Tibor képzőművész életműve, melyről ezúttal a szegedi REÖK látogatói is meggyőződhetnek. Az “Emberi, túlságosan is emberi” című kiállításon látható lesz a monumentális Aranykor c. mű is, mely több évtized után kerül újra a nagyközönség elé. Mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül műtermében hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. A nietzschei cím ezennel az 1988-ban el-hunyt, s a 20. századi magyar képzőművészet még felfedezendő, pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor tárlatának címeként szerepel. Részletek ITT.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

pompei_sajttaj012kf

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. Három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. A Pompeji-kiállítás egészen 2017. március 5-ig látható a napfény városában.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.158.245.157 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére