Hétfői programajánló: Reneszánsz táncház, A Topmodell

2017. január 8., vasárnap • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

millenniumi_kavehaz

Az Al Fresco Régizene Együttes tart különleges táncházat a Millenniumi Kávéházban, az IH Rendezvényközpontban pedig Nyikolaj Koljada vígjátékát tekintheti meg a közönség.

Anglia lesz a témája az Al Fresco Régizene Együttes reneszánsz táncházának, melyre 19 órától várják az érdeklődőket a Millenniumi Kávéházban.

Nyikolaj Koljada “A Topmodell” című vígjátékát tekintheti meg a közönség az IH Rendezvényközpontban 19 órától. “Egy leszázalékolt öregasszonyokból álló amatőr népi együttes fennállásának tízedik évfordulóját ünnepli az Orosz Süketek Társaságának Kultúrpalotájában. Kapitolina Petrovna, a legidősebb kilencven éves; természetesen demens. Sarah Abramovna a költészet rabja és nyolcvan éve dacára bolondul a fiatal karvezetőért, Szergejért. Tamara Ivanovna, bár bénának született, fénykorában revütáncosnőként kereste kenyerét. Nyina Andrejevna – szódásüveg szemüveggel az orrán – szabadidejében taxizik. Iraida Szemjonovna gyenge pontja pedig saját készítésű heringsalátája és az alkohol. Bár ez utóbbi mindegyikőjükről elmondható. Mikor Szergej Szergejevics kifejti vágyálmát az orosz hagyományokat ápoló, ugyanakkor a modernizálódás jegyében fiatal szólistával bővülő, megújult együttesről, az öregasszonyok nem győznek kifogásokat találni. Ők mind leszázalékolt, fogyatékkal élő állampolgárok, semmiképp sem léphet közéjük egy ereje teljében lévő, egészséges fiatal nő. Szergej azt tapasztalja, hogy az ellenállás olyan nagy, hogy a fúzió gyakorlatilag lehetetlen. Hiába énekel Róza remekül, az öregasszonyok szerint az elmúlt tíz évben sem jelentett akadályt, hogy ők egyáltalán nem tudnak énekelni…”

Folyamatos kiállítások, programok:

Dávid Júlia festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében. A Marosvásárhelyen született alkotó Kolozsváron végezte tanulmányait, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott, többek között a Koldusopera és az Operaház fantomja című előadások számára is készített jelmezeket. Üvegfestészettel és dekorálással is foglalkozik. Szülőhelyén és Erdély más városain kívül kiállított többek között Kolozsvárott, Kovásznán, Isztambulban, Budapesten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden is. Ars poeticáját így fogalmazta meg: „A magyarság őserőt hordoz, mely nagyon sok viharos történelmi kort élt meg. Ennek az őserőnek az újra feltárása és beépítése festményeimbe, küldetésemmé vált! A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. Alkotásaim elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek.” Dávid Júlia A fény születése című kiállítása december 8-tól január 24-ig tekinthető meg.

Tömörkény István (1866 – 1917) író, újságíró, régész, gyógyszerész, a tárca műfaj megteremtője, a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum egykori igazgatója születésének 150. évfordulója alkalmából dokumentumkiállítás nyílt a Somogyi-könyvtárban. „A századelő nagy elbeszélője” – 150 éve született Tömörkény István című tárlat december 1-től január 25-ig tekinthető meg a bibliotéka földszintjén.

A karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatos mesékből, irodalmi alkotásokból láthatnak válogatást az érdeklődők a Somogyi-könyvtár harmadik emeleti olvasótermében. A bibliotéka régi gyűjteményéből összeállított kamaratárlat december 1-től január 15-ig tekinthető meg.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

pompei_sajttaj012kf

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. Három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. A Pompeji-kiállítás egészen 2017. március 5-ig látható a napfény városában.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.211.226.90 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére