Keddi programajánló: Dollár Boys, Geometro

mikrofon_zene_koncert

Ünnepi kiadással készül a kedd estére a Dollár Boys, a Geometro pedig második születésnapját ünnepli.

Klamár Zoltán “Kanizsai mindennapok” című könyvét mutatják be a Millenniumi Kávéházban 18 órától a VMDK Szegedi Tagozata szervezésében. A szerzővel Glasser Norbert néprajzkutató, az SzTE adjunktusa beszélget. A Forum könyvkiadó részéről jelen lesz Virág Gábor igazgató. Az est házigazdája tagtársunk Hullmann László. Közreműködnek a Radnóti Miklós kísérleti Gimnázium tanulói Fabulya Andrea vezetésével.

A Dollár Boys Ünnepi Kiadás koncertje várja a közönséget az IH Rendezvényközpontban 19 órától. A 26 éves Dollár Boys együttes műsorán az ismert rock and roll kedvencek mellett a új színfoltként a nyolcvanas évek diszkó slágereire is táncolhat a közönség, de természetesen a legszebb összebújós dalokra is sor kerül.

“Organikus városi zenével” készül a Jazz Kocsma 20 órától, a Geometro zenekar 2 éves születésnapi koncertjén. “A zenekar Szegeden alakult 2014 szeptemberében. Zenéjükre különösen a jazz északi/skandináv válfaja van hatással, főleg a ritmikát tekintve. Egyéb hatások – például a funky és a hip-hop – mellett a zenekaron belüli egymásra-hatás alakítja a zenéjüket, ebben még a kicsit más háttérrel, képeségekkel és preferenciákkal rendelkező zenészek sem jelentenek akadályt. Az este folyamán majdnem kizárólag saját szerzemények, de mindenképpen improvizációk hangzanak el.”

Folyamatos kiállítások, programok:

Dávid Júlia festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében. A Marosvásárhelyen született alkotó Kolozsváron végezte tanulmányait, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott, többek között a Koldusopera és az Operaház fantomja című előadások számára is készített jelmezeket. Üvegfestészettel és dekorálással is foglalkozik. Szülőhelyén és Erdély más városain kívül kiállított többek között Kolozsvárott, Kovásznán, Isztambulban, Budapesten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden is. Ars poeticáját így fogalmazta meg: „A magyarság őserőt hordoz, mely nagyon sok viharos történelmi kort élt meg. Ennek az őserőnek az újra feltárása és beépítése festményeimbe, küldetésemmé vált! A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. Alkotásaim elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek.” Dávid Júlia A fény születése című kiállítása december 8-tól január 24-ig tekinthető meg.

Tömörkény István (1866 – 1917) író, újságíró, régész, gyógyszerész, a tárca műfaj megteremtője, a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum egykori igazgatója születésének 150. évfordulója alkalmából dokumentumkiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban. „A századelő nagy elbeszélője” – 150 éve született Tömörkény István című tárlat december 1-től január 25-ig tekinthető meg a bibliotéka földszintjén.

A karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatos mesékből, irodalmi alkotásokból láthatnak válogatást az érdeklődők a Somogyi-könyvtár harmadik emeleti olvasótermében. A bibliotéka régi gyűjteményéből összeállított kamaratárlat december 1-től január 15-ig tekinthető meg.

Kották, könyvek, folyóiratok s más korabeli dokumentumok mutatják be Weiner Leó (1885 – 1960) Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész munkásságát a Somogyi-könyvtár első emeleti kamarakiállításán. A tárlat november 17-től december 14-ig tekinthető meg. „Weiner Leó kimagasló tehetsége már a Zeneakadémián megmutatkozott, ahol Koessler János tanítványaként az utolsó évben négy ösztöndíjat, ill. pályadíjat nyert meg ragyogóan hangszerelt darabjaival. Bartók, Kodály és Dohnányi kor- és iskolatársaként ugyanabban a szellemi közegben kezdte pályafutását, zeneszerzőként azonban valamennyiüket megelőzve jelentkezett sajátosan magyaros hangvételű zenével a századfordulón. Mindössze 23 évesen lett a Zeneakadémia tanára: zeneelméletet, zeneszerzést és kamarazenét tanított egészen nyugdíjazásáig. Zenepedagógusként – elsősorban kamarazene-tanárként – hatása óriási volt, számtalan világhírű hangszeres művész tekintette őt mesterének, többek között Doráti Antal, Kurtág György, Solti György. 1950-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1957-ben visszavonult az akadémiai oktatói munkából, de otthonában ezután is adott magánórákat, egészen haláláig. 1960-ban életművéért ismét Kossuth-díjat kapott” – olvasható a kiállítás ajánlójában.

barbar03

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi Kass Galéria: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

pompei_sajttaj012kf

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.