Csépe Valéria: Az olvasástanításon nem a kütyük megjelenése miatt kell változtatni

2016. december 23., péntek • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Gémes Sándor

pedagogiai_estek_csepe_valeria07_gs

Az olvasás tanításáról, a szövegértés problémáiról, a legfrissebb PISA-jelentés eredményeiről beszélgettünk Csépe Valériával, az MTA TTK-AKK Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoport vezetőjével, az MTA korábbi főtitkár-helyettesével. A szakember szerint nem kell félni az okoseszközöktől, csupán helyesen kell azokat használni.

- Ha az olvasás fogalmát említjük, akkor beszélhetünk egy könyv olvasásáról, egy online tartalom olvasásáról, vagy egy menetrend értelmezéséről. Eltér az agy feldolgozási folyamata a különféle olvasási folyamatok esetében?

- Az olvasás egy gyűjtőfogalom: olvasás és szövegértés. Az olvasás kialakulása egy hosszú folyamat, magának a technikának, a kétféle olvasási útnak az elsajátítása, egyrészt, hogy ki tudjuk betűzni a leírtakat, másrészt, hogy a szó értelméhez ránézésre hozzáférjünk. Az egész a beszéd alapján kialakult nyelven ül, ezért nagyon eltérő lehet a feladat. Mi a szöveg? Milyen annak a szerkezete? Mi a tartalma? Mi az a környezet, amiből az információt ki szeretnénk nyerni? Ezekhez kapcsolódóan a kognitív pszichológus kis kérdéseket tud feltenni, mert az agykutatás módszereivel egyszerre csak ekkorát lehet. Kezdődik a betűnél, a szótagnál, majd eljutunk a szóig, a mondatig, a szövegig. Megnézzük, hogy hol jelenik meg, könyvben, vagy képernyőn. Ez nagyon nagy feladat és sok laboratórium munkája.

pedagogiai_estek_csepe_valeria06_gs- Kell-e változtatni az olvasástanítás módszerein a kütyük világában, vagy pontosan megfelelnek a száz évvel ezelőtti módszerek?

- Semmi nem jó úgy, ahogy száz éve jó volt. Az olvasástanításon nem a kütyük megjelenése miatt kell változtatni, hanem azért, mert a szövegértésben a mi gyerekeink néhány dolgot nagyon jól tudnak, másban viszont lemaradtak. Negyedikes, nyolcadikos korukban egész sikeresen megbirkóznak egyes feladatokkal, mégis 15 évesen – lásd PISA-teszt 2015 eredményei – egyszerű dolgokat nem tudnak értelmezni. Nemcsak azért, mert hiányzik hozzá a technika, hanem azért is, mert a tudás sincs meg hozzá. A tudás alatt nem az ismeretekre gondolom, hanem az értelmező tudásra.

- Nemrég derültek ki a 2015-ös PISA-teszt eredményei, a szövegértés eredményei továbbromlottak. Mit jelentenek ezek a tendenciák?

- A Mikulás hozta a PISA-jelentést, december 6-án lehetett hivatalosan nyilvánosság elé tárni. A teszt a tudás alkalmazhatóságát nézi, azaz azt, hogy amit az iskolában megtanultunk, azt egy valós, mindennapi helyzetben mennyire tudjuk használni. Egyfajta, készségre, tudásra, ismeretekre együtt épülő, kompetenciák alkalmazhatóságát mutatja meg. Számomra ezek az eredmények jelentik, hogy a mi gyerekeink képesek mindent megtanulni, amit nekik tanítanak. A kérdés az, hogy ezeket kell-e tanulniuk.

- Mit tehetnek a szülők azért, hogy gyermekük szövegértése minél jobb legyen? Kell-e találkozniuk három-, vagy ötéves gyerekeknek a kütyükkel?

- Attól függ, mert két nagy tábor van. Az egyik nem képes megfelelően alkalmazni, a másik értelmesen tudja használni akár pedagógiai célokra, s korlátozza a használatát a gyermek életkorának megfelelően. Hangsúlyozom, hogy az olvasási problémákat nem a kütyük okozzák, a szövegértés magas szintre juttatása pedig elsősorban nem a szülők, hanem az iskola feladata.

pedagogiai_estek_csepe_valeria08_gs

Sajnos néhány intézmény nem érzi ezt feladatának. Pedig vannak mobilapplikációk, amelyek segítségével a gyerekek megtanulhatnak olvasni. Az egyik egy finn alkalmazás, mi is részt vettünk a kifejlesztésében. Ma az afrikai gyerekek – akiknek érdemes módon van kütyüjük – ennek segítségével sajátítják el az olvasás technikáját. Azonban szövegértés nincs tudás nélkül, s ezt az iskolában kell megszerezni, a szülő csak hozzá tud tenni – ha olyan a környezet.

- Azt látjuk, hogy az otthoni környezet nagyon nagy hatással van az iskolai teljesítményre. Mit tehetünk azért, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradását csökkentsük a szövegértés terén, így később jobban tudják alkalmazni a tudásukat?

- Olyan iskolarendszert, Nemzeti Alaptantervet, kerettantervet kell kialakítanunk, amelyben a méltányosság elve érvényesül, azaz a lemaradókat segítjük a felzárkózásban. Erre rengeteg fajta eszköz, módszer, lehetőség rendelkezésre áll. Eközben az előbbre tartók is kapnak érdekes feladatokat, hogy fejlődhessenek. Egy jól működő osztályban tilos lemaradni, s tilos unatkozni.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.198.118.102 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére