Csütörtöki programajánló: Bor Klub, Molnár Dixieland Band

2016. november 30., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

borvacsora02kf

Az Élet és sors című regényről beszélgetnek a Grand Caféban, koncertet ad a Molnár Dixieland Band, bor klubot tart az SZTE EHÖK, az egyetem pedig nyílt napot tart.

Több ezer középiskolást vár nyílt napjára a Szegedi Tudományegyetem a József Attila Tanulmányi és Információs Központba 8.30-tól. A továbbtanulás előtt álló fiatalokat képzési kiállítás, pályaorientációs teszt, az SZTE karait bemutató előadások és könyvosztás várja. A Szegedi Tudományegyetem hazánk egyik meghatározó intézményeként minden évben nyílt nappal segíti a továbbtanulási döntés előtt álló diákokat, szüleiket és tanáraikat. Az egyetem 12 kara és Tanárképző Központja több mint 380 szakon kínál lehetőséget a továbbtanulásra nappali, levelező és távoktatás tagozaton. December 1-jén az SZTE nyílt napján a középiskolások két helyszínen óránként tájékoztató előadásokon ismerhetik meg az SZTE karait és képzési kínálatát. A Tanulmányi és Információs Központ átriumában pedig a karok képviselő és az egyetem hallgatói a személyes kérdésekre válaszolva adnak útmutatást a továbbtanuláshoz. Részletek ITT.

Horváth Barna születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek két napos emlékkonferenciát a SZAB Székházban 10 órától. A rendezvényt Balogh Elemér, az SZTE ÁJK dékánja és Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitja meg, a számos előadás mellett pedig emléktáblát avatnak a jogtudós tiszteletére. Részletes program ITT.

Vaszilij Grosszman Élet és sors (Európa Könyvkiadó, 2013) regényéről Hetényi Zsuzsa irodalomtörténésszel, a regény záró tanulmányának szerzőjével Farkas Zoltán filozófiatörténész beszélget a Grand Caféban 18 órától. “Sokan nevezték az Élet és sorsot a XX. század Háború és békéjének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról – s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival.”

Okos város lesz Szeged? Erre a kérdésre keresik a választ a Tisza Lajos Közéleti Egyesület rendezvényén 18 órától a Délvidék Házban. “Egyre többet hallani napjainkban a Smart City, avagy Okos város koncepciókról Szegeden. Ebben a témában fog előadni december 1-jén, csütörtökön este hattól a Délvidék Házban Lukács László, a Smart Solutions Klaszter alapító tagja. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület Századvég Klubjának rendezvényén szóba kerül, hogy mit jelenthetnek egy város életében az ehhez kapcsolódó infokommunikációs fejlesztések. A vendégek megkérdezhetik, miként lehet ezeket Szegeden is úgy hasznosítani, hogy annak következményeként az itt lakók életminősége javuljon, a gazdaság pedig fejlődhessen.” Részletek ITT.

Pódiumbeszélgetést tartanak Gundel Takács Gáborral az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban 18 órától. “Egy hang a fociközvetítésből? Egy arc a vetélkedőből? Valaki, aki része az életünknek, de igazából nem tudjuk ki ő. Itt a lehetőség arra, hogy találkozz a sportriporterrel, a kvízmesterrel, aki mostanság a reformáció évfordulójának egyik nagyköveteként is forgolódik. Gundel Takács Gábor beszélgetőpartnere Hegedűs Márk, az Európa Rádió riportere.” A Tágas Tér Fesztivál harmadik előrendezvényének házigazdája a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet.

19:30-tól a Molnár Dixieland Band ad koncertet Millenniumi Kávéházban. “Magyarország legrégebben fennálló és legismertebb nem fővárosi jazz-együttese, a szegedi Molnár Dixieland Band 1964-ben alakult meg egyetemistákból, amatőr zenészekből. Az akkoriban legnagyobbnak számító hazai könnyűzenei rendezvényen, a Salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek kapcsán a Magyar Rádió felvételeket készített a zenekarral, s azóta több, mint 50 számuk hallható a Rádió különböző műsoraiban. A Magyar Televízió is több műsort készített velük, a legnagyobb önálló műsoruk a DIXIE-MIX, mely 11 számból álló 40 perces moziklipp.”

Az SZTE EHÖK minden érdeklődőt vár a JATE Klubba 20 órától a 2016/2017 1. féléves borkóstóló sorozat negyedik fejezetére, melynek borait az ásotthalmi Tóth Pincészet adja. A borokat bemutatja: Tóth Tamás. Részletek ITT.

Folyamatos kiállítások, programok:

Tömörkény István (1866 – 1917) író, újságíró, régész, gyógyszerész, a tárca műfaj megteremtője, a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum egykori igazgatója születésének 150. évfordulója alkalmából dokumentumkiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban. „A századelő nagy elbeszélője” – 150 éve született Tömörkény István című tárlat december 1-től január 25-ig tekinthető meg a bibliotéka földszintjén.

A karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatos mesékből, irodalmi alkotásokból láthatnak válogatást az érdeklődők a Somogyi-könyvtár harmadik emeleti olvasótermében. A bibliotéka régi gyűjteményéből összeállított kamaratárlat december 1-től január 15-ig tekinthető meg.

Kották, könyvek, folyóiratok s más korabeli dokumentumok mutatják be Weiner Leó (1885 – 1960) Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész munkásságát a Somogyi-könyvtár első emeleti kamarakiállításán. A tárlat november 17-től december 14-ig tekinthető meg. „Weiner Leó kimagasló tehetsége már a Zeneakadémián megmutatkozott, ahol Koessler János tanítványaként az utolsó évben négy ösztöndíjat, ill. pályadíjat nyert meg ragyogóan hangszerelt darabjaival. Bartók, Kodály és Dohnányi kor- és iskolatársaként ugyanabban a szellemi közegben kezdte pályafutását, zeneszerzőként azonban valamennyiüket megelőzve jelentkezett sajátosan magyaros hangvételű zenével a századfordulón. Mindössze 23 évesen lett a Zeneakadémia tanára: zeneelméletet, zeneszerzést és kamarazenét tanított egészen nyugdíjazásáig. Zenepedagógusként – elsősorban kamarazene-tanárként – hatása óriási volt, számtalan világhírű hangszeres művész tekintette őt mesterének, többek között Doráti Antal, Kurtág György, Solti György. 1950-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1957-ben visszavonult az akadémiai oktatói munkából, de otthonában ezután is adott magánórákat, egészen haláláig. 1960-ban életművéért ismét Kossuth-díjat kapott” – olvasható a kiállítás ajánlójában.

Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a Somogyi-könyvtárban. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg.

barbar03

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi Kass Galéria: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában.

„Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi Nyugi Kertben (Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

pompei_sajttaj012kf

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.205.159.168 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére