A másik segítése a boldogság kulcsa – vallja Bagdy Emőke + FOTÓK

bagdy_emoke01_gs

Az országosan ismert szakember a család, a közösség fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte a pénz helyett egymás segítése a legfontosabb feladatunk. Altruista embernek lenni kifizetődő, aki ad, annak az immunrendszere is erősebb lesz.

„Szükséges, hogy kellő tudatossággal tekintsünk a világra” – teltház előtt lépett színpadra Bagdy Emőke professor emerita, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta az IH Rendezvényközpontban a Spirit Innova estjén. A közönség elsősorban hölgyekből állt, de nem egy férjet, apukát láttunk, aki buzgón bólogatott párja, lánya kommentárjaihoz.

Az önismeret mellett a pozitív gondolkodás és a fenntartható fejlődés is terítékre került. „Miért foglalkozik ez utóbbival is a pszichológia? Mert a római egyezményben felmerült a kérdés: mit tettünk ezzel a világgal? Hogyan lehet fenntartani ezt a fejlődést? Gazdasági, politikai tényezőkről nem tudok szólni, de a pszichológiairól beszélni fogok most” – ígérte a klinikai szakpszichológus.

A pénz mindenekfelett

Úgy vélte, a lélek elkérgesedik, áttoljuk a felelősséget másokra, pedig nem háríthatjuk el ezt, a pszichológiai tényezőkért mindenki felelős. Többször idézte mesterét, Mérey Ferencet, aki azt írta az 1950-es években, hogy a pszichológia missziója ebben az évszázadban az önismeret lesz.

bagdy_emoke03_gs

„Konzumizmusban élünk, politikai rendszereken átívelő a pénz hatalma: termelj, fogyaszd, vedd meg” – vélekedik a szakember. Rámutatott, már az ókorban a maximalizálás, a minél nagyobb teljesítmény elérése volt a cél az olimpiákon. Ma viszont már többet várnak el a versenyeken, túl kell lépni az emberi léptéken, de ezt csak doppingszerekkel, alattomos drogokkal képesek megtenni.

Ezzel párhuzamosan a munkában sincs határ – egyre többet, egyre gyorsabban követelnek. Bagdy Emőke szerint tárgyiasulunk, éreztetik azt a munkavállalókkal, hogy pótolhatóak, ha kihullanak, megbetegszenek, ez hozzájárul az elidegenedéshez. Azt tapasztalja, hogy ha eljön a hétvége, akkor is nehéz váltani, kikapcsolódni. Ez megjelenik az emberek egészségi állapotában is, a túlstresszeltség miatt romlás tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is. Kopp Mária vizsgálataiból kiderült, hazánkban hatalmas arányban élnek szenvedélybetegségben, depresszióban, keringési rendellenességben, daganatos megbetegedésben szenvedők.

Nem megjavítjuk, hanem eldobjuk a párkapcsolatokat

„Már akkor befolyásolt személyek vagyunk, ha egy tárgy helyett négy-öt darab terméket veszünk a boltban” – itt határozottan úgy tűnt, a közönség magára ismert. A párkapcsolatokban is ugyanez érezhető Bagdy Emőke szerint, nem megjavítjuk, hanem eldobjuk a közös életünket. Magányos férfiakat és nőket lát, akik csak hedonizmussal élik meg létüket, nincs fontosabb számukra, mint egy jó wellnesshétvége, de nem törődnek a másikkal. Az individualizmust is szóba hozta a professor emerita, Kopp Mária reprezentatív mintán alapuló kutatásaiból az derült ki, hogy mi, magyarok vagyunk a legönzőbbek, hiányzik az altruisztikus motívum életünkből, azaz nem törődünk embertársainkkal, nem segítjük, védjük egymást.

bagdy_emoke05_gs

„Miért nincs tudatosítva az, hogy a nő az nő, a férfi meg férfi?” – kérdezte, majd hozzátette, eközben a rendelőjében panaszkodnak a szinglik, mert nincsen párjuk, míg a férfiak pedig a maszkulin nőket emlegetik. „A boldogság kulcsa: ha én adok, ha továbbadom az életet. Nem tudunk érzelmileg felnőni, mama hotel áll az óriáscsecsemőknek. A harmincévesek úgy viselkednek, mintha háromévesek lennének, nem mernek felelősséget vállalni” – vélekedett.

Miért lettem házisárkány, ha békés feleséggé szerettem volna válni?

Mi a személyes, közösségi felelősségünk? A családnak mint rendszernek, s az otthon biztonságának megteremtése. Maslow arra kereste a választ, hogy a különböző nívójú kultúrákban vannak-e közös szükségleteink. A ma már szükségletpiramisként tanított kutatásaiból kiderült, nem a szeretet, hanem a biztonság, ami elsődleges, mert társas lények vagyunk. Valaki által érezzük magunkat biztonságban: az anya és az apa azok, akik szeretetet adnak. Van-e, aki számára Te vagy a legfontosabb? Már egy ilyen ember segítségével talpon maradhatunk. Az otthon fogalma megkerülhetetlen, eszményített módon megyünk haza, a haza és az otthon összekapcsolódik. Élettörvénynek tartja Bagdy Emőke a nő és a férfi szövetségét. A jóllét és megelégedettség alapélmény, a boldogságot maguk a kapcsolataink jelentik. Az egzisztenciateremtés mellett fontos, hogy az emberek valamiért értékeljenek minket, önképünk megfelelő legyen, ismerjük el, hogy igenis van helyünk a világban.

Elengedhetetlen az önismeret: milyen vagyok a párommal, gyerekeimmel, munkatársaimmal? – szerepek vannak. Honnan jönnek ezek a szerepek? Hogyan váltam ilyenné? Békés, szerető feleség akartam lenni, de miért vagyok házisárkány? Hogyan lett ilyen a párom, mi a viselkedés oka? Miért választok alkoholistát, mikor megfogadtam, hogy nem megyek alkoholistához, mert az apám is az volt?

bagdy_emoke07_gs

Önismereti zárlatok, hiányosságok a felsoroltak – magyarázta a kutató. 10 éves korig a gyerekek sem tudják értékelni magukat, csak külső véleményeket hallják: ő a legtehetségesebb, vagy azt, hogy miként lehet ilyen fiam. 10 éves korig mi „programozzuk” a gyereket. „Ahogy szerettek engem, úgy tudok szeretni, ahogy védtek engem, úgy tudok védeni, ahogy biztonságot adtak úgy tudok biztonságot adni” – fogalmazott az előadó. Később nehéz kijavítani az ekkor kialakult problémákat. Nem lehet magunkat átalakítani egyik pillanatról a másikra, ki kell bontani a valóságot, meg kell érteni az okokat, s így változhatunk meg.

A lelki egészség a testit is befolyásolja

A külső visszajelzések mellett nem elhanyagolható kérdés, hogy miként látjuk magunkat. Rendelkezünk egy ideális énnel is, mindannyian egy-egy irányba törekszünk, van arról képzetünk, hogy milyenné kívánunk válni. Ilyen a fiataloknál a hivatás-, a párválasztás, vagy az, hogy akar-e családi fészket. Azonban a materialista világban ellaposodik a képzelet, amely aktiválja a (a nem feltétlenül vallási) hitet, azaz egy olyan jövőképet, amelyet nem igazol semmi, csupán perspektíva nyílik. Ezzel a lelki izomzatunkat erősítjük, mert más esetben elszürkülünk.

Egy kísérletről is mesélt a hallgatóságnak. A Harvard végzőseit vizsgálták, egyesek optimista jövőképpel, tervekkel rendelkeztek, mások nem. Azt a hipotézist állították fel, hogy aki rezignált, óvatos, annak annyira nem lesz jó egészségi állapota a későbbiekben. Ötévente elemezték a lelki, a testi egészséget. Nem tapasztaltak különbséget 40 éves korig, ezért majdnem abbahagyták, mert úgy vélték, nincs értelme keresgélni tovább. De mégis még öt évet folytatták: 40 és 45 év között kinyílt az olló. Az első csoport rendben volt, mindenki élt, a másik csoportnál viszont megjelentek a daganatos megbetegedések, az elhalálozások, szignifikáns eltérést láttak. Kopp Mária 6700 emberrel végzett méréseket arról, hogy miként alakul a jövőképük, az eredmények hasonlóak lettek.

bagdy_emoke10_gs

Lyubomirsky állította, ha én jobban érzem magamat, a velem együtt élő is jobban fogja érezni magát. Köszönetet mondunk, átölelünk valakit, akkor hólabdahatás alakul ki, mindez egyre erősebbé válik” – mondta a pszichológus. Maga az élet szeretete a fontos Lyubomirsky szerint. Egy küldetésünk biztos van Bagdy Emőke szerint, mégpedig gyereket nemzeni a férfinak, s szülni a nőnek, mert így visszük tovább a génjeinket. Felidézte kedd délelőttről Szekeres Pál szavait, a paralimpiai bajnok számára élete értelme, hogy három gyermeke átöleli, s azt mondják, ő a tökéletes apa, ilyenkor elfelejtheti fogyatékosságait.

Azt kérte a rendezvény résztvevőitől, egy hétig írják le: hány jó, rossz dolog történik velük. „Majd következik a kísérleti hét – behangolod magadat pár mondatban, jó reggelt kívánsz azoknak, akikkel találkozol, eldöntöd, hogy ma valami jó fog történni veled. Strigulázás. Vesd össze, hogy mennyi jó és rossz dolog történik veled! Az agyunkban képeződik le a jelentés. A fenntartható lelki fejlődés feladatunk, gondolkodjunk úgy magunkról, hogy kielégítjük magunk számára az igényeket, de közben adni is tudunk, mert akkor leszünk igazán boldogok” – osztotta meg gondolatait. Altriusta, azaz önzetlen, segítőkész embernek lenni kifizetődő, a kutatás kiderítette, adás közben saját immunrendszerünk is javul.

2 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    2. Babika
    2016. október 19., szerda, 11:16
    Válaszolok

    Tanulságos volt, sok érdekes és megfontolandó gondolat és meglátás van benne.

  • '>
    1. Andi
    2016. október 19., szerda, 10:43
    Válaszolok

    A cikk legalább olyan jó, mint a képek. Gratulálok!