Asztalitenisz: a pillanatnyi koncentráció döntött Major Endrénél

2016. szeptember 29., csütörtök • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Gémes Sándor

paraolimpikon_koszontese07_gs

A magyar csapat meglepetésemberének nevezték az ATSK versenyzőjét, az élete első paralimpiáján szerepelt Major Endrét. A szegedi asztaliteniszezőnek bár jóval szerényebbek a lehetőségei, mint a riválisoknak, ám a negyedik helyen végzett Rióban – és reméli, hogy ott lehet majd négy év múlva Tokióban is.

Nagyszerű teljesítményt nyújtott Rióban az ATSK para-asztaliteniszezője, Major Endre, aki negyedik helyen zárt. A 47 éves sportoló a csoportmeccsek alatt először megverte az olimpiai bajnoki címvédőt, a német Nikelis Holgert, majd a második találkozóját elvesztette ugyan dél-koreai ellenfelével szemben, ám továbbjutását ez nem befolyásolta. A negyeddöntőben egy újabb dél-koreai versenyző, Lee-Chang Ho következett, akit 3-2-vel búcsúztatott, majd a későbbi győztes angol Rob Davies állította meg a szegedi versenyzőt, aki a bronzmeccsen Nam Kiwon ellenében maradt alul, így a negyedik helyen zárt. „Örülünk a negyedik helynek – annak tekintetében is, hogy lecsúsztunk az éremről. Azt tudni kell, hogy mi a felkészülésünkben jóval elmaradunk az ellenfelekhez képest, nincs akkora háttér és támogatottság. Aki benne van a profi sportban, az tudja, hogy mit jelent ez ilyenkor, így örülni kell a negyedik helynek, tizenötödik voltam a világranglistán, amikor elkezdődött az olimpia. Természetesen egy sportoló mindig előre néz, azt sajnáljuk, amit nem értünk el. A jövőben előre kell néznünk, meg kell próbálnunk elérni azt, amit most nem sikerült. Ha egy sportoló teljesen elégedett, akkor talán a sportot is abba kell hagynia. Az első olimpiám volt, azt hiszem, hogy mindent helyre tudtam tenni az óta, az eredményt, a győzelmeket, a vereséget – nagyon örülök, hogy kint voltam, és köszönöm minden támogatómnak, aki ebben részt vett” – fogalmazott portálunknak Major Endre.

Kedden klubja is köszöntötte a Rióból hazatérő sportolót, akinek egyik korábbi nyilatkozata szállóigévé vált az asztalitenisz teremben, amikor a bronzmeccset követően azt mondta, most már meg fog tanulni ping-pongozni. „Sokkal nagyobb tudású, nagyobb tapasztalattal rendelkező játékosokat vertem meg ott a pillanatnyi koncentrációval. Az a tudás bennem nincs meg, hozzájuk képest „ping-pong tudásom” kevesebb, akkor erre gondoltam. Rájöttem később, hogy ezt sokan nem értették, kaptam üzeneteket a közösségi portálon, hogy Endre, tudsz te ping-pongozni, és nyilván valamennyire tudok is, különben nem jutottam volna ki. A klubomban ez szállóigévé vált, örülök, hogy ezzel sikerült egy kis vidámságot csempésznem a klubba” – tért ki emlékezetes mondatára Major Endre.

A negyedik helyen zárt szegedi paralimpikon kifejtette, korábban találkozott már azokkel az ellenfelekkel nemzetközi versenyeken, akikkel Rióban játszott, ám soha nem tudta őket megverni. „Amikor ott vagyok, akkor le kell bontanom, hogy mi az erőssége és gyengéje, ott már nincs arra idő és energia, és nem is szabad erre pazarolnom ezt, hogy felnézzek rájuk. Egyébként az egyik példaképem a volt olimpiai bajnok, változatos, gyönyörű játéka van. Neki egy picit rossz napja volt, nekem pedig jó, a kettő pedig találkozott” – fejtette ki Major Endre.

paraolimpikon_koszontese09_gs

A továbbiakat illetően az ATSK versenyzője elmondta, úgy érzi, mindenben kell fejlődnie, de tud is javulni a folytatásban. „Ahogy mondtam is, a háttér és a lehetőségek jelentik a különbséget. Ők kétszer-háromszor annyit edzenek, mint én, aki munka mellett csinálom ezt. Sajnos ebben az országban egyelőre ennyit érek, hogy nekem dolgoznom kell. A koreai fiúval beszélgettünk odafelé, aki kérdezte, hogy mennyit edzek, mondtam, hogy három órát, de sajnos azt sem mindig van meg, most az olimpia előtt sikerült. Ők hat órát edzenek, sajnálatát fejezte ki e miatt. Ezek a lehetőségeink, mi, amit lehet, megteszünk, szeretem csinálni, de abból kell főznünk, ami van” – nyilatkozta Major Endre.

A kedden tartott beszámolóban Major Endre a saját maga által kisfilmekkel színesítette az estet, így látszódott: rengeteg alkalommal eszébe jutott Szeged, az otthona. „Folyamatos volt, az itteniekkel tartottam a kapcsolatot, ezt a klubot, Szegedet és Magyarországot képviseltem, ez természetes volt. Voltak apróbb hiányosságok az olimpián, de összességében jó volt. Gyönyörű volt a megnyitó ünnepség, mi ugyan sajnos nem mehettünk el, mert másnap versenyünk volt. Nekem egy kicsit hangulatosabb volt a terem, azt hittem, ridegebb lesz. Egy nyolcasztalos terem volt, nemzetközi meccseken van, hogy 16 asztalos teremben játszunk. Ennek a színösszeállítása, a tengerzöld szín és a nyolc asztal jóval hangulatosabb volt, mint amire számítottam, ez jót tett a játékomnak” – összegezte tapasztalatait Major Endre.

Arra a kérdésünkre, mi szerint célja lehet-e a négy év múlva esedékes, tokiói paralimpia, Major Endre úgy válaszolt: bár az idősebb versenyzők közé tartozik, de szeretne ott lenni 2020-ban, és reméli, ahogy a verseny közeledik, olyan teljesítményt tud nyújtani, hogy kijusson. Major Endre a paralimpia után még két hét pihenőt kapott edzőjétől, ezt követően azonban újra edzésbe áll.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.162.19.123 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére