Emlékművet állítanak Újvidéken az 1944-1945-ös ártatlan áldozatok tiszteletére

2016. augusztus 31., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

Emlékművet állítanak az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok tiszteletére Újvidéken – számolt be a hírről honlapján a szabadkai Pannon RTV szerdán.

A vajdasági város kulturális bizottsága kedden fogadta el az erről szóló javaslatot, amelyet a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nyújtott be. A munkálatok várhatóan a jövő év tavaszáig befejeződnek.

A Pannon RTV információi szerint az emléktáblán nem szerepel majd az áldozatok névsora, ugyanis az erre vonatkozó kutatások még nem fejeződtek be. Az emléktábla magyar, szerb és német nyelvű lesz, valamint még egy további, Vajdaságban használt nyelvű felirat szerepel majd rajta, ám erről a későbbiekben döntenek.

Újvidéket 1944. október 23-án a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg “szabadította fel”, ám az akció körülményeit a mai napig nem tisztázták teljes mértékben.

1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el Bácskában. 1942. január 21. és 23. között a magyar honvédség tagjai egy, eredetileg a szerb partizánok ellen indított razzia folytatásaként ártatlan újvidéki lakosokat végeztek ki. Az áldozatok főleg szerb, zsidó és roma nemzetiségűek voltak. Az újvidéki mészárlás során a szerb történészek szerint három nap alatt több mint 1300 helyi lakost gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az úgynevezett hideg napok áldozatainak emlékműve Újvidéken, a Duna-parton áll. A Család nevet viselő szoborcsoportnál minden évben megemlékeznek az áldozatokról.

1944-1945 telén a Bácskába bevonultak a szerb csapatok, és bevezették a katonai közigazgatást, majd több hónapos megtorló hadjáratot kezdtek az ártatlan polgári lakosság ellen. Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több ezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban.

Újvidéken eddig nem volt emlékműve azoknak az ártatlan áldozatoknak, akiket a város “szerb felszabadításakor” vagy azt követően végeztek ki.

Mezei Zsuzsanna újvidéki levéltáros – aki tagja volt az 1944-1945-ös áldozatok sírjainak feltárásával foglalkozó csoportnak – a Pannon RTV-nek elmondta: nemcsak magyar áldozatokról vannak dokumentumok, hanem arról is találhatók leírások, hogy sok szerb is áldozatul esett. “Különösen az értelmiségiekről, a gazdagabbakról van szó, a papokról, tehát az úgynevezett régi rendszernek a vezetőiről, akiket el kellett távolítani azért, hogy helyébe léphessen az új rendszer” – tette hozzá.

A második világháborúban és azt követően a Vajdaság területén elkövetett magyar és szerb atrocitásokat a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság kutatja. Egy erről a témáról szóló 2014-es konferencián elhangzott: az adatgyűjtést végző Vajdasági Magyar Művelődési Intézet adatbázisában több mint 16 és félezer áldozat neve szerepel, közülük több mint hatezren magyarok, több mint kilencezren németek, a többi más nemzetiségű áldozat, illetve vannak azonosítatlan személyek is. Elhangzott, hogy az egyesített szerb nyelvű adatbázisban, amely az 1941-48-as időszak áldozatainak adatait tartalmazza, mintegy 84 ezer név szerepel, ebből körülbelül 40 ezer a vajdasági áldozat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására.

Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt, egy évvel később pedig hét évtized után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó, 1944-ben meghozott jogszabályt.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig egy hozzászólás érkezett.

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 23.20.53.150 IP címről szól hozzá.

  • 1. Szegediner hozzászólt ekkor: 2016. szeptember 1., csütörtök, 09:37
    Válaszolok

    Pontosítsunk, mert az Újvédeket megszálló szerb partizánok 1944. őszén – 1945. elején nem 1300 embert mészárolt le, hanem kb. 10.000 embert (főleg magyart, németet).

    Forrás: Cseres Tibor – Vérbosszú Bácskában (Magvető Könyvkiadó, Bp., 1991.)

    Az 1944. őszi ártatlan áldozatok száma a Bácskáan alsó hangon is elérik a 40.000-et, akik hozzátartozóitól, leszármazottaitól szerb állam a mai napig nem kért bocsánatot, kollektív módon nem rehabilitálta, nem kártalanította őket.

    Amíg ezt nem teszi meg Szerbia (továbbá nem ad területi autonómiát a Délvidéknek, nem viszi vissza az évtizedek alatt oda betelepített idegeneket) addig Magyarországnak blokkolnia kellenie Szerbia EU csatlakozási folyamatát.

Ugrás az oldal tetejére