Gaskó István: jövőre a kormány a szociális partnereket is bevonja a költségvetési tárgyalásokba

Az idei minimálbér-tárgyalások során megállapodtak a szociális partnerek a kormánnyal arról, hogy már januárban megkezdik a felkészülést a 2017-es költségvetés tárgyalására és az adótörvények előkészítésére – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek adott évértékelő interjúban.

Kiemelte: ez azért nagyon fontos, mert az idén a kormány nagyon szűkre szabta a szakszervezetek és a munkáltatók mozgásterét azzal, hogy már júniusban elfogadta a 2016-os büdzsét, de a bértárgyalások csak novemberben kezdődtek meg.

A szakszervezetek a jövő januárban kezdődő egyeztetéseken egy olyan kétéves béremelési megállapodás kidolgozására törekszenek, amely garantálja, hogy 2018-ra a minimálbér nettó értéke elérje a létminimum szintjét – tette hozzá.

Gaskó István fontosnak tartja jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a versenyszféra munkáltatóinak megfogalmazott bérajánlás kérdését, valamint a tavaly december 29-én aláírt bérmegállapodásban rögzített 3-as csomag – sztrájktörvény, munka törvénykönyve, korkedvezményes nyugdíj kompenzálása – további tárgyalását is.

Emlékeztetett, hogy az idei bértárgyalásokon a szakszervezeti oldal 5-6 százalék körüli emelést tartott szükségesnek, a munkáltatói oldal azonban nem akart számszerű megállapodást. Úgy vélte, a munkaadók ezzel kilépnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) megállapodásából, amelynek pont az a célja, hogy ilyen helyzetekben megállapodás szülessen.

A Férfi 40 népszavazási kezdeményezésről elmondta, hogy azt a Liga elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése miatt támogatta. Megjegyezte: a Ligának 25 éve az a szakmai álláspontja, hogy a nyugdíjba vonulás nem egy időponthoz köthető, hanem rugalmasnak kell lennie, és a munkavállalónak is lehetőséget kell adni, hogy megválaszthassa a saját nyugdíjba vonulásának időpontját.

Gaskó István megerősítette: Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője – aki magánemberként a népszavazást kezdeményezte – “esélyegyenlőségi ágon” a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, miután az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a népszavazás kezdeményezését.

A Liga elnöke arról is beszámolt, hogy az ősszel befejeződött A munkáért! elnevezésű projekt, amely 1,6 milliárd forint európai uniós támogatásból, konzorciumi formában valósult meg, a Liga Szakszervezetek vezetésével. A konzorciumban a szervezet partnere volt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A Ligának a program megvalósításában három fő pillére volt: az új munka törvénykönyve hatásvizsgálata, a kollektív szerződések kötésének és módosításának elősegítése, valamint a szakképzési pillér. Utóbbiban egy olyan tananyag jött létre, amely segíti a szakképzettséggel rendelkező, középfokú intézményekben végzett fiatalok eligazodását a munka világában. A tananyagot országszerte tíz szakiskolában, negyven pedagógus és 680 diák részvételével tesztelték próbatanítás keretében, a tanárok pozitívan nyilatkoztak róla – mondta Gaskó István. Kiemelte: a Liga szeretné elérni, hogy a tankönyv az éves kerettanterv része legyen, valamint terveik között szerepel egy ilyen jellegű tananyagot az egyetemet, főiskolát végzettek számára is összeállítani.

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.