Olvasnak, de nem értelmeznek: vészhelyzetben a magyar oktatás?

konyvhet

Még mindig nem késő elővenni, s felhívni a közvélemény figyelmét a PISA-felmérés eredményeire. Csapó Benő, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézetének intézetvezető tanára a Közéleti Kávéház vendégeként ismertette a szomorú számokat és a mögöttes tényeket.

A tavaly decemberben napvilágot látott 2012-es PISA-eredmények nem sok jóval kecsegtetnek, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a magyar diákok teljesítménye a háromciklusú nemzetközi megmérettetésen időről időre romlik. Átgondoltabb, drasztikusabb és sürgős megoldást kellene találni az oktatáspolitikában, hogy visszafordítható legyen (vagy legalább megálljon!) a hanyatlás. A 15 éves diákok legutóbb még a 2009-es felmérés eredményeinél is rosszabbul teljesítettek: jóval lecsúsztak az OECD-átlag alá – hangzott el Csapó Benőtől még januárban a Szegeden megrendezendő tudományos tanácskozáson.

A PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke különösen elszomorítónak tartja az adatokat annak tükrében, hogy egykoron Magyarország a világ éllovasa volt a matematika és természettudományok területén (igaz, ez még az 1980-as években volt, a PISA-hoz hasonló TIMSS-méréseken). A Közéleti Kávéház vendégeinek kérdésére kifejtette, az akkori sikereket a jól kidolgozott tantervi reformoknak köszönhettük: az úgynevezett “új matematika” irányvonal nem csupán tanította, hanem a mindennapi életre nevelte a diákokat.

csapo_beno_kozeleti_kavehaz01_gs

A hallgatóság nem kis meglepetésére hangsúlyozta, a legutóbbi felmérés eredményei olyan városokat és országokat juttattak a toplistára, mint Sanghaj, Szingapúr vagy Hongkong (őket az óriási lakosságszám miatt különböztették meg városonként); az európai országok közül a liechtensteini, a svájci, a holland, az észt, a finn és a lengyel tanulók teljesítettek a legjobban. Ehhez képest Magyarország a maga 200 részt vevő iskolájával, mintegy 4600 7. és 10. évfolyamos tanulójával a 65 felmért ország középmezőnyében végzett. Hazánkban a gyerekek mindössze 9,3 százaléka ért el kiemelkedő eredményt, míg Vietnamban ez az arány 13,3 százalék. Szövegértésből minden ötödik magyar gyerek elégséges osztályzatot érdemel, tehát 19,7 százalék, matematikából pedig ennél is rosszabb a helyez, ott 28,1 százalék. Ennek fő oka elsősorban a funkcionális analfabetizmus, vagyis a diákok el tudják olvasni a feladatokat, értelmezni azonban már képtelenek.

Beszélgetőpartnere, Szalay István az SZTE JGYPK Matematika Szakcsoport főiskolai tanárként, pedagógusként nem tudta megkerülni a hazai pedagógusképzés kérdéskörét sem. Csapó Benő szerint mind a tanár-, mind pedig a tanítóképzés problematikus helyzetben van köszönhetően a nem kellőképpen átgondolt Bologna-rendszer bevezetésének. A probléma gyökerét – s ebben egyet is értettek a korábbi szegedi polgármesterrel – a felsőoktatási intézmények helytelen pozicionálásában látja, vagyis, hogy a főiskolák mesterképzéseket indítottak, holott nekik csupán az “alapot” kellene biztosítaniuk a felvételt nyert hallgatók számára. Az egyetem lehetne az a közeg, amely felszívja a valóban kiváló elméket, s engedné tovább a doktori iskolákig.

csapo_beno_kozeleti_kavehaz03_gs

De nem csak a felsőoktatásban vél felfedezni aknákat, a közoktatás ugyancsak reformokra szorulna, ehhez pedig elsősorban tőkére lenne szükség. Baj, hogy a tankerületi rendszerben a kistelepülések iskolái még mindig a gyengébbek intézménye, a nagyvárosok pedig felszívják a könnyen kezelhető, motivált gyerekeket. Azt sem látja jó megoldásnak, hogy a tankötelezettséget ismét lecsökkentették, hiszen elsősorban módszereket kellett volna kidolgozni a fiatalok benntartására, motivációt adni nekik abban, hogy meglássák a tanulás értelmét, értékét.

Ha kíváncsi rá, mit mutatnak a PISA oktatási felmérés adatai, olvassa el korábbi cikkünket ITT. Ha pedig Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnökének véleményét szeretné olvasni, kattintson IDE.

14 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    14. Miklós
    2014. május 12., hétfő, 07:56
    Válaszolok

    Pokorni Zoltánt a pedagógus társadalom elfogadta, és partnernek tekintette. Amit Hoffmann Rózsa művelt, az tragikus…

  • '>
    13. nyugdíjas
    2014. május 12., hétfő, 06:49
    Válaszolok

    a szegedi tanárképzést szétverésének és leépítésének történetét is meg lehetne írni….

  • '>
    12. Lukács Zoltán
    2014. május 11., vasárnap, 18:21
    Válaszolok

    (Bélának)

    Nekem nem kedvencem a Magyar Bálint, de az tény, hogy az ő idejében a magyar oktatás “Pisa-kompatibilis” vonatkozásban felfelé ment. Hogy Pisaék jól mérnek vagy rosszul mérnek, arról lehet vitatkozni (kellene is), de mérnek és nem összevissza vagdalkoznak. Ami nagy különbség.

  • '>
    11. Lukács Zoltán
    2014. május 11., vasárnap, 18:15
    Válaszolok

    “Még mindig nem késő elővenni, s felhívni a közvélemény figyelmét a PISA-felmérés eredményeire.”

    Nem kellene lapítani és mellébeszélni. Nem a “közvélemény” figyelmét kell elsősorban felhívni a magyar oktatás csődjére, hanem pártunk és kormányunk bunkó vezetőit. Rózsika drága (jó drága) után egy lelkes egyházzenészre akarják bízni a zoktatást.

    Csapó Benőről egy régi emléket őrzök. Még az átkosban egyszer a végzős tanárszakos hallgatók valaio fórumon nekiugrottak, merthogy a tanárjelölteket úgymond nem készítik fel a “beilleszkedésre”. Csapó tanár úr higgadtan közölte, hogy nem is az a feladatuk, hogy beilleszkedni tanítsák a hallgatókat egy olyan rendszerbe, aminek értékei merőben vitathatóak, hanem az, hogy a kikerülő fiatal tanárokból olyan konfliktusforrásokat neveljen, akik alkalmasak arra, hogy a változások élére állhassanak.
    Úgy gondolom, igaza volt, a feladatkitűzés ma aktuálisabb, mint valaha… Sok sikert!

  • '>
    10. durró Hunor
    2014. május 11., vasárnap, 15:04
    Válaszolok

    A szegedi nickelbolha is olvas, de értelmezni képtelen, csak lefele húzza a nehéz feje szegényt…

  • '>
    9. durró Hunor
    2014. május 11., vasárnap, 15:04
    Válaszolok

    a szegedi is olvas, de értelmezni képtelen, csak lefele húzza a nehéz feje szegényt…

  • '>
    8. durró Hunor
    2014. május 11., vasárnap, 15:00
    Válaszolok

    szegedi, téged a lista büdösebb végére sem engednének állni, azt már láthatom…

  • '>
    7. tom
    2014. május 11., vasárnap, 11:21
    Válaszolok

    Ez már Rózsika sara.
    3. szemlélö hozzászólt ekkor: 2014. május 11., vasárnap, 09:18
    A helyesírás kudarcának eleven példája vagy. 🙂

  • '>
    6. szegedi
    2014. május 11., vasárnap, 11:17
    Válaszolok

    “5. durró Hunor..”

    Igen, ez meg is látszik a kommentjeid színvonalán!

  • '>
    5. durró Hunor
    2014. május 11., vasárnap, 11:14
    Válaszolok

    Amúgy eddig is egy nagyobb min. része volt az oktatás, te hétalvó szegedi…Jó röggelt, waze!

  • '>
    4. szegedi
    2014. május 11., vasárnap, 10:11
    Válaszolok

    Az új kormányban még Oktatási Minisztérium sem lesz! 🙁
    Ebben az országban csak tanulatlan rabszolgákra lesz szükség, aki az új elitet kiszolgálják!
    http://index.hu/belfold/2014/05/10/kilenc_miniszterium_lesz/

  • '>
    3. szemlélö
    2014. május 11., vasárnap, 09:18
    Válaszolok

    Klebelsberg idején még a világ elsök között szerpeltünk.
    Aztán jött a nagy felhigitás- politika; a gyorstalpalók , osztályhü, párhónapos “tanárképzések” nagy korszaka.
    Természetesen egy ideig még müködtek remek jó tanárok is, akiktöl még az új káderek sok mindent átvehettek.
    Ezek a tanárok már sajnos eltávoztak.Manapság már olyan oktatásféle müködik, mint a lottózásból, vagy inkább a totózásból ismeretes. 1 2 X- el jelölnek feladatokakra válaszokat.
    Aztán ott a televizió , számitógép , es egyéb kütyük játékainak káros következményei. Az emberek ma már nem olvasnak, elfelejtettek önállóan gondolkozni!
    Pláne analizálni.

  • '>
    2. Béla
    2014. május 11., vasárnap, 08:18
    Válaszolok

    hatalmas bűn volt anno, az SZDSZ kezére játszani a magyar oktatásügyet. Magyar Bálint és bandája elképesztő ámokfutást rendezett ezen a területen.

  • '>
    1. óraadó
    2014. május 11., vasárnap, 07:51
    Válaszolok

    talán nem kellett volna szétverni a pedagógusképzést…