Ópusztaszeri vincevessző és az olasz bor + FOTÓK

Ópusztaszeren a vidékfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy az olasz bort bevizsgálták, jó minőségű. A borászoknak azonban meg kell különböztetniük a viszonteladókat és a magyar borászatokat.

Egy szakmai konferenciával nyitott az első Bországgyűlés Ópusztaszeren, ahol

Fazekas Sándor

vidékfejlesztési miniszter is megszólalt a borágazattal kapcsolatban. Beszélt többek között arról, hogy 2 milliárddal nő a borágazat támogatása, valamint az import olasz borok minőségét megvizsgálták, azok megfelelőek, az ágazatnak kell egyértelműen megkülönböztetnie a magyar bortermelőket és a külföldi és magyar borok keverékét előállító borászatokat. A konferencia után megmetszették a vincevesszőt is.

Két milliárddal nő az ágazati támogatás

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a magyar szőlészet, borászat a mezőgazdaság ékköve volt mindig. Az agrárágazat talpra állásának is egyik bázisa lehet e terület, az agrárium forgalmához az előző évben 30 milliárddal járult hozzá a borászat, miközben a mezőgazdaság összesen 2170 milliárd forintot termelt. A miniszter beszélt arról, hogy állami szinten is hozzá kell tenni a fejlődéshez: a jogalkotásban ez az új hegyközségi törvény születését jelenti. „Növekedni fognak a támogatások, míg 2012-2013-ban 6,5 milliárd forint támogatást osztott szét az állam a borászatban, a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban évente mintegy 2 milliárd forintról, 8,5 milliárd forintra nő az ágazatnak jutó támogatás, amely ültetvénytelepítésre, gépberuházásra, valamint a piaci jelenlét erősítésére fordítható” - emelte ki Fazekas Sándor. A szőlő újratelepítési jogok EU-s harcával kapcsolatban arról beszélt, hogy a folyamat e terület liberalizációját helyezné előtérbe, de ebben Magyarország ellenérdekelt. Nálunk a minőségi termelésre van lehetőség, a tömegborok előállítására más államok sokkal jobb adottságokkal rendelkeznek. A miniszter említést tett az új hungarikum törvényről és a nemzeti borkiválósági programról, ami a terület fejlődésében jelentős szerepet fog játszani. Egy kérdésre válaszolva pedig arról is szót ejtett a miniszter, hogy hallott az olcsó olasz bor hazai forgalmazásáról, de a minisztérium bevizsgálta őket, és minden minőségi követelménynek megfeleltek - a probléma inkább a hazai, silányabb minőségű borokkal való keverésénél kezdődik. Szerinte ahhoz, hogy élesen el lehessen választani a magyar bortermelőt az olasz borforgalmazótól, az ágazatnak kell konkrét lépéseket tennie. Nemzeti borkiválóság programról részletesebben beszélt a konferencián

Kis Eliza

a szőlő-borágazatért felelős miniszteri biztos, aki kiemelte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) rendszerének a megújítását is. Tavaly novemberben 22 borvidék 22 küldöttével megalakult a tanács, ahol a fő sajátosság, hogy a területalapú szavazásra tértek át, és közel 120 hegybírói helyet újrapályáztattak. A tervek közt szerepel a hegybírók képzése, mely az egyik legfontosabb feladat az ellenőrzés területén, hiszen ezek az emberek hatósági feladatokat látnak el.

Borválogatott és a biodinamikus borászat

Tavaly az országkóstoló során elkészült a legszebb hazai fehér borokat összegyűjtő válogatáskötet, idén a rozé- és a vörösborok következnek. Az így összegyűjtött prémium minőségű termékek már a „magyar bor válogatott” tagjaként vesznek részt a világ legnagyobb borvásárain. A borkiválóság programmal kapcsolatban elhangzott, hogy ezzel a portfólióval már komoly kiállításokat lehet szervezni. Ezeknek a boroknak védjegyük lesz, államilag garantált, minőségbiztosított palackokról beszélhetünk majd. „Nemzetközi fórumokat indítunk. A borválogatott termékeket visszük kiállításra, londoni, pekingi borvásárokra. Bevezetjük a borkiválóság kártyát is, közben elkészül egy országos adatbázis, szőlészek, pincemunkások, bormarketing szakemberek összefogásával. Porondon van a kézműves, biodinamikus borászatok feltételeinek meghatározása, egy komplett rendszer megalkotása” - szemezgetett a konkrét tervekből a szakember.

A konferencián szó esett többek között a hegyközségek új feladatairól, ahogy a tokaji borvidék érintő változásokról is. Megtudtuk: 2013. október 30-án elfogadták a rendtartási módosításokat a Tokaji borvidéken. Főleg az aszú borok készítésével kapcsolatos változtatások említették meg, mint például az aszú szemek kézzel szedésének megkövetelését, illetve, hogy 1 kg aszúszemből maximum 2,2 liter aszúbor és fordítás készíthető, a minimális fahordós érlelés időpontját 24 hónapról 18-ra csökkentették. A must sűrítmény használatát édesítésre 2015. július 31-től nem lehet alkalmazni a tokajinál és 2014. július 31-től a Tokaji borvidéken belül kötelező lesz a palackozás. A konferencia végén egy bormustrán vehettek részt az érdeklődők, ahol 10 tétel közül kóstolhattak többek között Konyári, Frittmann, Szőke, és Nyakas borokat. A Szent Vince Borrend avatóünnepsége után pedig a jelenlévők hagyományosan megvágták a Vince-vesszőt. „A Vince-napi vesszővágás segítségével jósolhatjuk meg a szőlőtermést” - mondta a skanzen szőlőültetvényén

Kalmár István

mórahalmi hegybíró. A szakember szerint az enyhe tél jót tett a vesszőnek, amely szép és egészséges, a rügy zöld, jó termésre kész. „A garancia azonban csak a mai napra érvényes, hiszen a februári, márciusi hideg beleszólhat az eredménybe. Most a meleg szobába vízbe kell tenni a vesszőt, megfigyelni hogyan fejlődik és annak fényében metszeni” - tette hozzá a hegybíró miközben kollégái közt szétosztotta a kövidinka vesszőit. Az alföldi borászatról is nyílt egy kiáltás, címe: „Végül is ketten maradtak, Isten és a bor”.