Tanyareneszánsz – idén kétmilliárdot költ az állam a tanyaprogramra + FOTÓK

Egyre többet költ az állam a tanyákra, a tanyasi életforma fejlesztésére, tavaly másfél, idén már kétmilliárd forintot, és mindezt nem uniós, hanem saját forrásból – lényegesen hatékonyabban. Egyes felmérések szerint az utóbbi évtizedben 30 ezer emberrel nőtt a tanyákon élők száma.

A Nemzeti Tanyafejlesztési Program révén 2011-ben először jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya mint megőrzendő és fejlesztendő terület, melyre a kormány akkor közel egymilliárd forintos keretösszeget szánt. Tavaly pályázaton másfél milliárd forintot osztottak szét, az idén viszont már a tervek szerint kétmilliárdot fognak.

Nemcsak a helyi népesség életszínvonalának emelése céljából, de néprajzi, környezet- és tájvédelmi szempontból is fontos a tanyagazdaságok fejlesztése. A tanyák – ahol ma több mint háromszázezer ember él – nem pusztán hazánkra jellemző szórványtelepüléseket, hanem egyszerre települési, gazdálkodási, ökológiai és társadalmi rendszert jelentenek. Egyes felmérések szerint a tanyára kiáramlók száma mintegy 10 százalékkal, 30 ezer emberrel nőtt az utolsó évtizedben. Megfordult tehát a korábbi időszak csökkenő tendenciája.

Az újra felfedezett tanyavilág

Minden idők legsikeresebb tanyafelzárkóztatási akciójának minősítették a jelenleg zajló tanyafejlesztési programot, V. Németh Zsolt, illetékes államtitkár egy szegedi fórumon elmondta, a kormány a családi gazdálkodásokat állítja a vidékfejlesztési stratégia központjába. Programok készülnek/készültek, amelyek az ivóvízzel, a szennyvízzel, a hulladék-gazdálkodással, a nemzeti lovas programokkal, az erdőprogrammal, a halgazdálkodással, a kézműves és népfőiskolai tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat szabályozzák. E program által a kormány lehetőséget biztosít a tanyákon élők kútjainak vízminőség-vizsgálatára, a tanyasi infrastruktúra fejlesztésére, a tanyák energiaellátásának biztosítására, a dűlőutak karbantartására, megteremtve ezáltal a tanyás térségek fenntarthatóságának feltételeit.

tanya_enterior_gs A program másik célja, hogy a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítésével megélhetést teremtsen a tanyán élő és gazdálkodó családok számára, és biztosítsa az egészséges magyar élelmiszerekhez való hozzáférést minél több magyar ember, minél több hazai fogyasztó számára. A tanyán élők támogatása, segítése megjelenik más programokban is, például a fiatal gazdáknak kiírt pályázatokon. Azok a fiatal gazdák, akik vállalják, hogy tanyára költöznek, az elbírálásnál több pontot kapnak. „Mi a tanyát néprajzi, nyelvi, építészeti, tájképi értéknek tartjuk, és úgy gondoljuk, hogy ez az életforma alkalmazkodott leginkább a természeti és környezeti hatásokhoz. Vagyis akár a 21. századi, fenntartható gazdálkodás mintájaként is bemutatható” – hangsúlyozta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Mindent helyben

A tárca idei legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a jogszabályok módosításával – és jelentős támogatásokkal – sikerült megkönnyíteni a helyi termékek előállításának és piacra juttatásának feltételeit. A Vidékfejlesztési Minisztérium szándéka egyébként az Európai Unió elképzeléseivel is összhangban van: a cél ugyanis az élelmiszerlánc lerövidítése, a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat kialakításának elősegítése.

A kistermelői rendelettel lehetővé tették, hogy a termelők 40 kilométeres körzetben könnyebb feltételekkel értékesíthessék termékeiket: tejet, tojást, húst, lekvárt, sajtot, kolbászt. A termelői piacok létrehozására pályázatot írtak ki. Ezt követte a közbeszerzési törvény módosítása, amellyel a közétkeztetésben eltörölték a közbeszerzési kötelezettséget, így a helyi termelők anélkül szállíthatják be termékeiket a konyhákra. Ezt követte a kereskedelmi törvény módosítása, amely a termelői piac nyitását csak bejelentési kötelezettséghez kötötte. Ezekkel a rendelkezésekkel azokat a szabályokat irtották ki a rendszerből, amelyek túlterjeszkedtek az európai uniós előírásokon.

A termelő arcképe és telefonszáma az árukon

tanya02_gs A program tehát arról is szól, hogy a tanyát mint értéket megőrizzük. Eddig inkább csak arra volt példa, hogy különböző kereskedők visszaéltek a tanyasi termék kifejezéssel. Az új üzemekben viszont tényleg tanyasi terméket állítanak majd elő, olyannyira, hogy még a termelő arcképét, telefonszámát is rárakják a csomagolásra. Vagyis ha a vásárlónak kedve szottyan, hogy megnézze, az állatokat hol nevelik, megteheti. Mindez hitelességet ad a terméknek. De idetartoznak a tanyasi terméket árusító üzletek is, amelyek a jelentős vásárlóerővel rendelkező városokban megjelentethetik a kisgazdaságok által termelt árukat. A tanyasi termelő csoportok egy önkormányzattal konzorciumba lépve, ilyen bolt létesítésére is kaphatnak támogatást. Az állam tehát segít az ilyen üzlet kialakítását. Az első hasonló boltok Fülöpházán, majd Kunszentmiklóson és Budapesten nyíltak. Ezenkívül a gazdaságok védjegy- és minőségtanúsítási rendszerek kidolgozására is kérhetnek támogatást.

A földtörvény ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy a helyben lakók érdekkörébe kerüljenek a földek. A családi gazdaságok fejlesztése a kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése, kiegészülve azzal, hogy ezek ne szigetszerűen működjenek. A cél az, aki megtermeli a terméket, később ugyanaz etesse fel az állatokkal, majd a növényi és hústermékeket ott helyben dolgozzák fel. A tanyafejlesztési program egyébként – mint megtudtuk – nem uniós támogatás, nemzeti forrásból adják. Az európai uniós finanszírozás miatti szűk korlátoknál jóval rugalmasabbá, gyorsabbá teszi a pályázati rendszert, és könnyebben igazíthatóvá a sajátos hazai célokhoz. Előnye továbbá, hogy – az uniós pénzekkel ellentétben – a támogatás intenzitása elérheti a 75 százalékot, sőt az önkormányzati szektor esetében a 90 százalékot. A tanyákon élők számára a felzárkózás, az esélyegyenlőség, a 21. századhoz méltó körülmények megteremtésének a programja a Tanyafejlesztési Program.

Öt alföldi megyében 180 ezer ember élt 2001-ben tanyákon

tanya04_gs Duró Annamária tanyakutató arra emlékeztet, hogy a tanyás városok már a múlt században támogatták a tanyasi intézmények, az ottani infrastruktúra kiépítését. Szeged ebben élen járt, hiszen 1927-ben érkezett meg a városba az alsótanyai gazdasági vasút, amely a gazdák közadakozásából épült meg, és 1975-ig működött. Volt külön kocsi, melyben csak szerszámokat és mezőgazdasági terményeket lehetett szállítani.

Rugalmas településformával van dolgunk, nagyon sokféle szerepkört át tud venni rövid idő alatt, véli a szakember. Nem is a mezőgazdasági földterület közelsége a legfontosabb vonzerő, mint a régi tanyaiak szemében, noha kétségtelenül ilyen is van, hanem a tanya mint természet közeli lakóhely. Van, aki egészségi okokból, biogazdálkodás céljából költözik ki, van, aki a természetszeretetének hódol, megint más szociális indíttatásból választotta a tanyát. Bele kell tanulni, beleszületni a tanyai életbe, nem lehet csak úgy tájidegen módon belecsöppenni, és elkezdeni gazdálkodni, az úgy nem működik, állítja az egyetemi tanár. A kérdés az, ki mennyire képes a saját erejéből leküzdeni a tanyán való élés hátrányait.

Olyan virágzó tanyavilágot újjávarázsolni, mint amilyen egykoron létezett és 1949-ben elérte népesedésének tetőfokát, nem tudunk – vélekedik Duró Annamária. A tanyai megújulásnak sokféle útja van, biztos, hogy minden társadalmi réteg megtalálja a számára kedvező utakat. A saját érdekükben az ott élők nagyon sok mindent meg tudnának tenni, ha szakszerű segítséget kapnának. Ideje volt ezt másnak is belátnia.

5 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    2013. január 23., szerda, 19:16
    Válaszolok

    Nagyüzemi táblák kialakításakor a tanyák folyamatosan megszűntek meg. Növekedett a mg-i művelésbe vonható földek mennyisége, mely mára az autópályák és más célra kivont területek miatt jelentősen csökkent.

    A gazdák a tsz-ek megerősödésével, a falvakban kezdtek építkezni, míg mások ingázóként ipari üzemekben vállaltak munkát.
    Nyírségből például vasárnap este és éjszaka vonatok szállították az embereket Budapestre, majd pénteken vissza.
    Az előbbi folyamatok az idősebbek számára is csak emlék, míg a most életük derekán élő korosztályok számára ismeretlen életformát takar.

    A folyamat melyet a Kormány támogatni kíván, csupán hosszú folyamat eredményeként, sok milliárdos befektetéssel valósulhat meg. Másképpen hogyan?
    Kétségtelen, hogy a szervezési feladatokra alkalmassá tehető hivatal már létezik.

  • '>
    4. brrr
    2013. január 23., szerda, 18:14
    Válaszolok

    A képek nagyon is rendben vannak 🙂
    Viszont kétlem, hogy tanyaprogram és a támogatás eljut azokhoz, akikről szó van. Vannak olyan problémák, amelyek önerőből megoldhatatlanok, szerintem támogatás sincs erre a célra. Pl. a tanyák ivóvízellátása, szennyvízkezelése. A vízosztás is csak a falusiaknak jutott, ami egyébként megítélésem szerint a polgárok számára megalázó/megfélemlítő és primitív módon lett megoldva.

  • '>
    3. Mynameis
    2013. január 23., szerda, 15:45
    Válaszolok

    Már csak föld kéne hozzá.(amitől kényszerből minden tanyasi megszabadult már régen.)

  • '>
    2013. január 23., szerda, 10:07
    Válaszolok

    Modern korunk tanyavilága nem az, melyet a képeken láthatunk.

  • '>
    2013. január 23., szerda, 10:03
    Válaszolok

    Járási hivatalok létrehozása gyorsíthatja, egyben a feladatok telepítésével, segítheti a modern tanyagazdaságok(szakcsoportok) létrejöttét.
    A mai a tanyákon olyan feltételeket lehetne létrehozni, a technika mai fejlettségi szintjén, melyeket soha korábban.

    Az állam pedig nagy számban, és kis befektetéssel teremthet új munkahelyeket, infrastruktúrát hozhat létre, melyet a mg.-i szakemberek is támogathatnának.

    EU-ban sokkal rosszabb körülmények mellett a tanyagazdaságokat, laza szervezettségű szakcsoportok segítik(a szállítást, vetést, a művelést, termesztést a betakarítás stb.munkáit).

    A járási hivataloknak a tanyagazdaságokkal kapcsolatban, a feltételek megteremtésében kimeríthetetlen lehetőségeik vannak.