Pipás-perújrafelvétel és Mária főhadnagy a Szegedi Nemzetiben


A nemrég debütált Pozsgai-féle tanyawestern címszereplőjét újra bíróság elé állítják, érkezik Huszka nagyoperettje, a Mária főhadnagy, a Szegedi Kortárs Balett pedig két Stabat matert kínál februárra.
Sok nézőt vonzottak a teátrum decemberi programjai, múlt héten pénteken pedig sikerrel debütált a Pipás Pista, amelyhez számos programot kísérőprogramot szerveztek, főleg a Somogyi-könyvtárban, ahol két közönségtalálkozóra is sor került, valamint óriási érdeklődést váltott ki Bubryák István televíziós szerkesztő és Ember Judit rendező Pipás-dokumentumfilmje, amelyet éppezért február 11-én 17 órától a Somogyi-könyvtár alagsori klubjában megismételnek – sorolta
Gyüdi Sándor
, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
Még Pipás
Megtudtuk, ezzel nem érnek véget a kísérőprogramok, február 4-én szintén a bibliotékában mutatják be
Bubryák István
Pipás Pistáról írt könyvét, valamint egy kiállításra is sor kerül a Móra Ferenc Múzeumban, amit – a témában már szintén publikált –
Veszelka Attila
író, költő, a Szegedi Írók Társaságának elnöke nyit meg. Egy sajátos perszimulációra is sor kerül a Kisszínházban március 6-án délután 3 órakor, erről
Hámori Attila
, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese, az Országos Bírósági Hivatal tagja tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, a hivatal új szellemiséget képvisel, szeretné, ha a bíróságok világa nem lenne ennyire elzárva az emberektől. Ennek keretében egy-egy alkalommal megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt, valamint egyetemisták végezhetnek gyakorlatot a bíróságon, a végzős középiskolásoknak pedig jogi alapismereteket nyújtanak rendhagyó osztályfőnöki órák keretében, sőt a diákoknak tárgyalás- és börtönlátogatásokat is szerveznek. A „Nyitott bíróságok” programhoz kapcsolódva vetődött fel a színház és a jog találkozásának sajátos terepe. Az elnökhelyettes azt is elmondta, a perszimuláció a jogászképzésben bevett gyakorlat, a Kisszínházban gimnáziumi tanulók előtt zajlik majd a perújrafelvétel, az eljárást olykor megszakítják, hogy elmagyarázzák, ki, mit, miért mond, mire kell figyelni. A „játékban” bírák, valamint igazságügyi alkalmazottak vesznek majd részt, Hámori Attila például csendőrt fog alakítani, és az egyik tanácselnök lesz a vádlott. Az ítélőtábla elnökhelyettese hozzáfűzte, nem egyedülálló a kezdeményezésük, korábban a fővárosban hasonlló szimulációt tartottak, melyben Micimackó mézlopását tárgyalták meg. Azt is elmondta, reméli, hogy ez egy mély barátság kezdete, melyből mindkét intézmény profitál. Amennyiben ez a rendhagyó tárgyalás sikeres lesz, elképzelhető, hogy a jövőben más olyan színdarabok átdolgozásában is részt vállal a táblabírság, amelyek jó alapot biztosítanak egy fikciós büntetőügy vagy polgári per lefolytatására.
Elhozza a tavaszt
Február 8-án kerül sor a Mária főhadnagy nagyoperett premierjére. „A tavaszt hozzuk el a közönség szívébe” – fogalmazott a bemutatóval kapcsolatban Koczka Ferenc karnagy. A nagyoperettnek a zeneszerző
Huszka Jenő
révén szegedi vonatkozása van, hiszen Huszka a Tisza-parti város szülöttje volt. 1942-ben tartották a Mária főhadnagy ősbemutatóját, a darab Jókai és Petőfi írásai alapján készült, konkrétan például Petőfi Száll a felhő című verse megzenésítve szerepel benne – sorolta
Koczka Ferenc
. Hozzátette: az operatagozat legkiválóbb énekesei, valamint jeles vendégművészek adják elő a főszerepeket, Lebstück Máriát
Nánási Helga
és – a Kalózkalandból is ismert –
Balog Tímea
alakítja, Jancsó Bálintot
László Boldizsár
és
Nyári Zoltán
ölti magára, valamint az énekkar teljes létszámban jelen lesz a színpadon. Balog Tímea úgy nyilatkozott, bár operát énekelni mindig a legnagyobb boldogság számára, de ha az ember megtalálja magát egy szerepben, a műfaj háttérbe szorul, és mindig öröm, ha ki tud teljesedni, mint ebben az operettben is. Nánási Helga – Boldi szavaival élve – a West Side Story Mariájából előlépett Mária főhadnaggyá, miközben a Pomádé királyban is játszik. Elmondta, hálás szerep, meg lehet belőle tanulni, miként váljon a színész karakteres főhőssé, hiszen a lágyság és keménység egyszerre van jelen Mária alakjában. „Többszörösen szívem csücske ez az operett, ebben kezdtem pályámat mint huszár kórista Kecskeméten a Katona-színházban, 1989-ben. Már akkor feltűnt a mű sokszínűsége, és akkor volt egyfajta rendszerváltó hangulata is az előadásnak” – nyilatkozta az immár nemzetközi színtereken is többször megmutatkozott László Boldizsár, akinek következő szegedi színpadra lépése a Rigoletto lesz. Hozzátette: a darab igaz történetet dolgoz fel. A nagyoperett rendezője a Szegeden már több darab kapcsán ismert Tasnádi Csaba, koreográfusa Krámer György lesz, aki korábban a szegedi balett igazgatója volt.