Összefogást sürget a szegedi cigányság + FOTÓK

A városvezetés elhagyta a cigányságot – mondta Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Önkormányzat elnöke csütörtök este a Szeged Étteremben, ahol a romák helyzetéről, az integrációs kísérletek főbb gondjairól tartottak konferenciát. Az elnök szerint a jelenlegi romastratégia csak tüneti kezelést nyújt, a problémák sokkal mélyebben gyökereznek.

Sosem volt még ilyen kilátástalan az országban élő cigányság helyzete, mint a rendszerváltás óta eltelt húsz évben – hangsúlyozta Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Önkormányzat elnöke, akivel a Szeged bár éttermében beszélgettek a romák helyzetéről. Szerinte a kilencvenes években sorra megszűnő munkahelyek legnagyobb vesztesei a romák voltak, akiknek az elmúlt két évtized alatt sem sikerült kiutat mutatni. Újabb csapást jelent számukra a gazdasági válság, amely nem csak a szegénységben élőket taszította még lejjebb, de a fajgyűlöletet is felerősítette.

Nem segít a város

DSCF1853 A helyzet itt Szegeden is igen nehéz, Nagy Mihály szerint ugyanis a város vezetése szinte semmi segítséget nem nyújt a romáknak. “Már fél éve elkészült a programunk a cigányság felzárkóztatására, mégsem tudtunk érdemi lépéseket tenni ez ügyben. Nem titok, hogy miért: egyszerűen a többségi társadalomnak nem áll érdekében, hogy megerősítse a romák helyzetét, sok ember húzhat hasznot abból, ha helyettünk döntenek rólunk. A város vezetése nem készített olyan programot, amivel segíteni tudná a mélyszegénységben élőket” – hangsúlyozta az elnök. Jó kezdeményezések azért vannak, ilyen a Szűcs Norbert kezdeményezte hallgatói mentorprogram is, ez azonban az elnök szerint csak egy részét kezeli a lassan átláthatatlan halomba gyűlt problémáknak. A gyereknek emellett szerveznek kirándulásokat, közösségi programokat – gondjaik azonban ezzel nem szűnnek meg.

Lyukas zsebekben

DSCF1870 Rafael György, a Csongrád Megyei Kormányhivatal roma mediátora szerint nincsenek bevett megoldási sémák: amik működtek a Nógrád megyei cigányságnál, nem biztos, hogy itt Szegeden is beválnának. A problémának mély gyökerei vannak, és csak az tud segíteni rajtuk, aki ismeri a cigányság kultúráját, történelmét. Megoldást pedig pusztán újabb pénzinjekciókkal nem fognak elérni. “A 2005-ben meghirdetett Roma Integráció Évtizede Program keretein belül eddig több, mint 120 milliárd forint érkezett az EU-tól, melyet a cigányság felzárkóztatására kellett fordítani. Ebből az összegből alig 20 milliárddal tudunk csak elszámolni” – emelte ki Rafael Sándor. Szerinte az elmúlt évtizedben a politikai elitet szolgálta ki a cigányság vezető rétege, nem törődtek a romák igazi problémájával. “Nem lehet varázsütésre megoldani a problémákat, lépésenként kell haladni. Az erőforrások ésszerűsítése, és a szociális rendszer átalakítása fontos, de a fejekben is rendet kell tenni. A gyereket fel kell készíteni az életre – nem addig kell csak nevelni, amíg a családi pótlék jár utána, hanem addig, amíg felelősségteljes ember nem lesz belőle” – hangsúlyozta.

Putriprogram

DSCF1871 Cigányprogram helyett szegényprogramra lenne szükség – szólalt fel az ankéton Szirtesi Zoltán, aki a rendszerváltás előtt az Országos Cigány Tanács elnöke volt, jelenleg háziorvosként dolgozik Kiskundorozsmán. A doktor szerint azonban most inkább egyfajta “putriprogram” zajlik, amely hosszútávon a cigányság középrétegét is lesüllyesztheti. “Kényelmesebb inkább gyámság alá venni a cigányságot, mint egyenlő félként bánni velük. Nagy baj, hogy a cigányság feje fölött, a megkérdezésük nélkül hozzák meg róluk a döntéseket. A politikusoknak pedig egyszerűen csak olyan roma kell, ami mindent aláír” – mondta Szirtesi Zoltán. A felszólalók egy dologban igazat adtak egymásnak: a probléma megoldásán csak hosszú távban lehet gondolkodni, véghezviteléhez pedig teljes körű összefogás szükséges. Míg azonban a cigányság ilyen széttagolt, és nem képes egységesen fellépni érdekeiért, minden apró lépést nehéz lesz megtenni.

18 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    18. Tata Mata
    2012. március 4., vasárnap, 17:37
    Válaszolok

    maros, te nem akarsz úgy teljesen véletlenül a mohácsi meg a kertész után húzni Kanadába? Tedd már meg, és mindenki boldog lesz.

  • '>
    17. noperce
    2012. március 3., szombat, 19:03
    Válaszolok

    Hm, jómagam csodálnám, ha lenne teljes valóságfeltárás akár a Cserepes sori közösségi ház, akár a reptéri kitelepítés, akár más, ún. roma projekt tekintetében. A városvezetés némely szakembereknek kiadja az utánjárást, azok valamit jelentenek, ajkbiggyesztés, legyintés, sóhaj az van, de részletezés, szembenézés, felelős – az nincs! Az is érdekes, hogy ugyanaz a hozzászóló a cikkben egyszer György, másszor Sándor, NEM MINDEGY AZ NEKÜNK? A kommentelő meg beidézi azt az IKV-vezért, akit már jó ideje menesztettek, már az utóda sincs abban a székben. Felszínes szövegelés az van, jóakarat és szakmaiság már kevesebb…

  • '>
    16. einstand
    2012. március 3., szombat, 08:22
    Válaszolok

    maros50, ha nincs ktsgvetés, akkor szét kell lopni az ajándék lovat? Lebontani az anyagáért? Mert itt ez történt és semmi pályázat ide-oda, meg lobbi az akkori kormánynál, ahol éppen a Mohácsi és a Daróczi család kezében volt a gyeplő.Nem kicsit, nagyon.

  • '>
    15. maros50
    2012. március 3., szombat, 08:00
    Válaszolok

    3.deszki!
    Helyes a felvetésed.A kormány szociális földprogramot hirdetett az önkormányzatok részére,de nem éltek a lehetőséggel.Az önkormányzatoknak nem volt fontos,hogy a “romák szokják a szántást”.Viszont nagyon elvárják,hogy mártírok és forradalmárok legyenek a romák.

  • '>
    14. maros50
    2012. március 3., szombat, 07:48
    Válaszolok

    Tata Mata!
    Arról miért nem írsz,hogy a roma közösségi háznak nem volt költségvetése? Te sem gondolod komolyan,hogy kettőszáz ezer forintból egy intézményt fent lehet tartani.Nevezz meg olyan intézményt Szegeden aki ennyi pénzből gazdálkodik.Ez a roma ház kérdés kőkemény kirakatpolitika volt. Míg felépült addig akik részt vettek benne hasznot húzott.Fel sem merült,hogy a roma háznak fenntartási költségei is felmerülhet.A felelősség kérdése csak az építkezésre korlátozódott.

  • '>
    13. einstand
    2012. március 2., péntek, 11:36
    Válaszolok

    Mennyi eszük van! Ingyen áram kéne…Ilyesmi nekem soha nem jutott még eszembe, csak az, hogy kifizessem a számlát, mert különben balhé lesz!

  • '>
    12. Tata Mata
    2012. március 2., péntek, 10:02
    Válaszolok

    “…Hétes: közösségi fürdőt építettek a cigányoknak – ellopták a vízórát
    A “mélyszegénységben élő embereknek” ötven négyzetméteres mosóhelységet alakítottak ki Ózdon – adja hírül a Borsod Online.
    Milliókat költöttek rájuk a magyarok pénzéből
    A több mint négyszáz fős cigánytelepen a házak szinte kivétel nélkül romos, „lepukkant” állapotban vannak. Hiába költött a helyi önkormányzat évek óta több millió forintot a higiéniára, a helyzet változatlan maradt a korábbiakhoz képest. Most mégis egyetlen épületet olyan állapotban lehet találni, amilyet mindegyik megérdemelne. Hétes közepén egy felújított ház várja valamennyi lakóját.
    Már ellopták a vízórát
    Bódis Kriszta, a cigányokat a jelek szerint csak messziről ismerő tévés kezdeményezésére alakítottak ki egy közösségi fürdőt, illemhelyet és mosóegységet. A frissen festett ház oldalait azonban már saras focilabdával összerugdosták a purdék, és a legfrissebb hírek szerint az ingatlan vízóráját is ellopták.
    A cigányok körében vegyes a megítélése a háznak. Van, aki használja, de többen egyenesen ellenezték az átalakítást.
    Inkább ingyen áramot adjanak!
    – Én eddig is mostam, és fürödtünk is, akinek megvan rá az idénye, az korábban és ezután is tisztálkodott – mondta Váradi Sándorné. – Biztos, hogy sok pénzt költöttek erre, pedig az itteni roma társadalomnak sokkal nagyobb szüksége lenne arra, hogy az áramkérdést megoldják. Köztudott, hogy itt a többség lopja az áramot, de néhány hete itt jártak az ÉMÁSZ szakemberei, akik megszüntették ezeket a lekötéseket. Sőt sok embert is elvittek, így ebben a helyzetben másodlagos kérdés a mosoda.

  • '>
    11. einstand
    2012. március 2., péntek, 09:59
    Válaszolok

    Szirtesi dr. forduljon bizalommal a korábbi szdszes csajokhoz, mint a Daróczi Ágnis meg a Mohácsi család, ők majd elszámolnak neki azokkal a milliárdokkal, amit a balliba kúrmány költött a putriprogramokra.

  • '>
    10. Tata Mata
    2012. március 2., péntek, 09:58
  • '>
    9. Borbatár
    2012. március 2., péntek, 09:55
    Válaszolok

    Ha már a városvezetés is elhagyta a cigányságot, nincs más megoldás, lehet indulni Kanadába, első turnusban mondjuk mehetnek városunk díszei, ékes turistacsalogatói, a híres- nevezetes-szépséges halkszavú Lestyán család tagjai…

  • '>
    8. einstand
    2012. március 2., péntek, 09:21
    Válaszolok

    Na ja, tatamata, volt még egy háza a Várostól a helyi CÖ-nak, a Petőfi sgt.-n. Azt is lebontották az anyagáért, ott kiderült a tettes is, el is ítélte a bíróság.Ha van még elszórni valója a közösségnek, adjon nekik még egy néhány ingatlant jól felújítva és berendezve.

  • '>
    7. Tata Mata
    2012. március 2., péntek, 08:07
    Válaszolok

    Szenti Szabolcs, a CSMRFK sajtóreferense kérdésünkre elmondta, hogy összesen két alkalommal érkezett feljelentés a házzal kapcsolatos bűncselekmények miatt.

    2005 január 11-én érkezett az első. Befeszítették az ajtót, és a mobil színpad fém zárószelvényeit (90 darabot) és 3 darab vasajtót elloptak a raktárból összesen 800 ezer forint értékben. A három elkövetőt később elfogták.

    2006 szeptember 8-án ismeretlenek levágták, a rácsot és elvittek egy számítógépet, két monitort és egy szétszerelt számítógépet. A kár 300 ezer forint volt. Az elkövető személyazonosságát akkor nem sikerült megállapítani – tájékoztatott Szenti Szabolcs.

  • '>
    6. Tata Mata
    2012. március 2., péntek, 08:06
    Válaszolok

    “…Hogy a kerítést megjavították-e, arról nem szólnak a hírek, de ha meg is tették, úgy tűnik, hiába. Az épület, amelybe súlyos milliókat öltek annak idején, ma siralmas állapotban van. A kapu zárva, de így is könnyedén bejutunk az udvarra, hiszen valakik több alternatív bejáratot is vágtak a kerítésbe. A ház előtt halomban áll a szemét, szétvert mosdó, vécétartály hever a fűben. A falból vezetékek lógnak, illetve csak ami maradt belőlük. Eltűntek a kapcsolók, a csövek, még a rácsokat is kivéste valaki. Groteszk, de a riasztónak is lába kélt. Lehangoló látvány. Amíg az udvar szemétdombjai között botorkálunk, egy környékbeli férfi kerül elő. Körbevezet minket.
    – Mindent elloptak – tárja szét a kezét alkalmi idegenvezetőnk. – A konvektorokat, a csöveket, mindent. Itt meg cigányok laknak – mutat az egyik ablakra. Körbevisz, hátulról be lehet menni. Szemétkupacokon és emberi ürüléken lépünk át, amíg elérünk az ajtóig. Odabent háromágyas szoba, piszkos takarók és szemét. A többi szobában – a törött ablakokon belátni – szétvert bútorok, leszakadt ajtók, a bejárat felett száraz virág őrzi az egyik rendezvény emlékét. Nem lehet elégszer leírni: lehangoló.”

  • '>
    5. Tata Mata
    2012. március 2., péntek, 07:57
    Válaszolok

    A Roma Információs Szolgáltató Központ és Közösségi Ház 2005-ben nyílt meg a Cserepes soron, ám alig néhány hónapnyi működés után bezárt. A pályázati pénzekből felújított és felszerelt épületet az évek során teljesen kirabolták, sőt a ház szerkezetében is keletkezhettek olyan károk, amelyek miatt akár le is bonthatják az ingatlant.A házban színpad, számítógépek voltak, amelyek azonban eltűntek, miután a ház rövid nyitva tartás után bezárt. Az épületbe újra meg újra betörtek, amíg csak volt benne bármi, amit pénzzé lehetett tenni. Lába kélt a kábeleknek, ellopták a csöveket is. Mára csak a betört ablakok és az üresen tátongó szobák maradtak. Az ablakokat védő rácsokat is kivésték a falból.

    Egy-egy szobába családok költöztek, matracok, takarók hevernek a padlón. A melléképületeket is lakják, megvalósult végül is a közösségi ház – mondhatnánk rosszmájúan, hiszen úgy tűnik, igazi közösség alakult ki az új lakók között, akik nagydolgukat minden jel szerint az udvaron végzik. A tönkretett épületet a CKÖ nyár végén adta vissza a városnak. Az IKV Zrt. munkatársai naponta körülnéznek a területen, és akit a házban találnak, azt elküldik, de ennél többet nemigen tehetnek, az állandó őrzés óriási összegeket emésztene fel, és úgysincs mit ellopni már – írja delmagyar.hu.

    Egyelőre vizsgálják, hogy a ház átadása és a visszavétele között mennyi kár keletkezett az ingatlanban – mondta el kérdésünkre Kardos János, az Oktatási Iroda vezetője, amikor arról faggattuk, hogy számíthat-e a város valamilyen kártérítésre a rongálás után. Kardos János egyébként úgy értesült, hogy a CKÖ a PHARE pályázaton nyert összegekkel már elszámolt.

    Németh István, az IKV Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: külső szakértők bevonásával folyik az alapos vizsgálat, amely még néhány hetet biztosan igénybe vesz. Elképzelhető az is, hogy az ingatlan statikailag is annyira megrongálódott, hogy bontani kell, de ez csak a vizsgálat végén után derül ki – tette hozzá a vezérigazgató.

  • '>
    4. einstand
    2012. március 2., péntek, 07:22
    Válaszolok

    Nem segít a Város? Na, lehet innen elhúzni a vérbe! Még Bartha dr. idején összedobtak 30-40 millió Ft körüli összeget és adtak nekik egy nagy házat jó berendezéssel. Ma meg lehet nézni mi maradt belőle. Ez az Amaro Kher. Kinek van erre pénze minden évben? Akinek nincs pénze, az ne csináljon ilyen bűnöket, hanem vigyázzon minden adományra, mint a 2 szemére!

  • '>
    3. deszki
    2012. március 2., péntek, 07:09
    Válaszolok

    Szegednek vannak földjei. Miért nem csinál a város egy kertészetet, ahol Pl. a cigányok dolgozni tudnának. A megtermelt terményeket pedig a közkonyhák vehetnék meg.

  • '>
    2. panellakó
    2012. március 2., péntek, 07:04
    Válaszolok

    Botka betelepítette a cserepes sori cigányokat a rókusi panelokba. Kérdezzétek már meg, ugyan mi történt ott…

  • '>
    1. ikarosz
    2012. március 2., péntek, 07:03
    Válaszolok

    Az MSZP-nek 4 évente van szüksége a cigányokra. A szavazataik miatt. Akkor aztán etetik és itatják őket, majd a szavazások után mehetnek a fenébe.