Napi ötven munkahelyi baleset, kevesebb halálos
Tavaly 80 halálos kimenetelű munkabaleset történt Magyarországon, míg 2010-ben 95, és csökkent a munkabalesetek száma is - közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) az MTI-vel.
A közlemény szerint 2011-ben mintegy 13 százalékkal csökkent a munkabalesetek száma: 2010-ben 19 948 munkavállalót ért baleset, tavaly 17 295-öt. A munkabalesetek száma Hajdú megyében csökkent a legnagyobb mértékben; 33 százalékkal, majd Komárom megyében 28 százalékkal és Csongrád megyében 24 százalékkal. Szolnok és Tolna megyében egyáltalán nem történt halálos munkabaleset, Budapesten pedig 10-ről 5-re, Heves megyében 6-ról 2-re, Somogy megyében pedig 6-ról 3-ra mérséklődött a számuk. A nemzetgazdasági ágakat összevetve egyedül a biztonsági, vagyonvédelmi tevékenységek körében tapasztalható kismértékű növekedés a munkabalesetek számában. Szembetűnően mérséklődött viszont a balesetek száma a feldolgozóiparban (483) szállítás, raktározás, posta, távközlés (397) és igazgatás, oktatás (386) szektorokban. A legveszélyeztetettebb ágazat munkabaleseti szempontból továbbra is a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar, majd a kereskedelem, szállítás, raktározás; ez tulajdonképpen megfelel az egy évvel korábbi állapotnak. A gépipar és a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A mezőgazdaság a legtöbb halálos áldozatot követelő nemzetgazdasági ágazattá vált az építőipart követően. A baleseti számok változásaihoz nagyban hozzájárult az építőipar esetében az ágazatra jellemző visszaesés, a szállítás területén pedig nem hagyhatóak figyelmen kívül a közúti közlekedés szabályainak illetve az ellenőrzések szigorításának a hatásai sem - hívja fel a figyelmet az NMH a közleményben. A munkabaleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint - néhány ágazattól eltekintve - jellemzően nem a szakmunka, hanem a kiegészítő munkavégzés során következnek be munkabalesetek. Ebből fakadóan, a munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszalépő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásoknál nagyobb eséllyel vezet balesethez a munkavédelmi oktatás és a legalapvetőbb munkavédelmi szabályok betartásának és betartatásának a hiánya. Szintén az egyes alapismeretek, a biztonságtudat és felelősségtudat hiányával, valamint a többszintű alvállalkozói rendszerek gazdasági kiszolgáltatottságával függ össze, hogy a halálos munkabalesetek több mint egyharmada mikrovállalkozásoknál történik - olvasható a közleményben. Az NMH adatai szerint a legtöbb foglalkozási megbetegedés 2011-ben Baranya megyében fordult elő (80 eset), megelőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (52 eset) és a fővárost (25 eset). 2011-ben Békés és Zala megyéből nem regisztráltak a felügyelőségek foglalkozási megbetegedést. A regisztrált foglalkozási megbetegedések között - kórformák szerinti előfordulásukat tekintve - az előző évtől eltérően az első helyen a fertőző megbetegedések állnak, második helyre kerültek a légzőrendszeri betegségek, ezeket követik a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodások.
Napi 50 munkahelyi baleset
A hivatal 2011. évi összesítése szerint ötéves átlagban tavaly volt a legalacsonyabb a munkahelyi balesetek száma. A legtöbb, 3256 munkabaleset a fővárosban történt 2011-ben. A balesetek elszenvedői a legtöbb esetben férfiak voltak, az összes esetből 11 182-en sérültek meg, a 80 halálos kimenetelű esetből 76-ban férfi volt az áldozat. Korcsoportok szerint a legtöbb, összesen 4680 baleset a 35-44 év közötti dolgozókkal történt. A munkahelyi balesetek következtében több mint 3 ezer munkavállaló vált 1-3 hónap közötti időre keresőképtelenné, több mint hatszázan 3-6 hónapig, 141-en pedig több mint fél évig nem tudtak munkába állni - írta a lap. Az ágazatok közül a legveszélyesebb a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar és az építőipar, de sok baleset történt a kereskedelem, a szállítás, a raktározás és a távközlés területén is. A halállal végződő esetek közül a legtöbb, 18 az építőiparban, 14 a feldolgozóiparban, és 11 a szállítás-raktározás területén történt. Az összesítés szerint a munkavédelmi felügyelők tavaly 1,6 millió forint szabálysértési, 156 ezer forint helyszíni, 3,9 millió forint eljárási és 34,2 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki.
