Szerb-magyar történelmi játékfilmet forgatnak a Délvidéken

Álom hava címmel egészestés szerb-magyar történelmi játékfilm készül, amelyet várhatóan jövőre láthat a közönség. Eddig 25 perc készült el a 110 percesre tervezett filmből – mondta el az MTI-nek Bicskei Zoltán, a film magyarkanizsai forgatókönyv-írója és rendezője, hozzátéve, hogy a 2009 óta, megszakításokkal zajló forgatást az idén szeretnék befejezni, hogy 2013-ban bemutathassák a magyar közönségnek.

Bicskei Zoltán a szereplőkről elmondta, hogy vajdasági és magyarországi színészek is játszanak a filmben. A Szabadkai Népszínház négy művésze, Csernik Árpád, Kovács Frigyes, Szilágyi Nándor és Vicei Natália mellett az Újvidéki Színház társulatából Búza Ákos képviseli a délvidékieket. A magyarországiak közül Székely B. Miklós és Tóth Anita is játszik a filmben. Szerepel az Álom havában a magyar filmekből is ismert bolgár-szerb Đoko Rosić. Az operatőr az újvidéki Jovan Milinov. Ahogy a szereplők, úgy a produceri gárda is nemzetközi: a budapesti Hábermann Jenő a Film-Art képviseletében és Siniša Bokan az újvidéki Arbos Kft.-től vesz részt a film munkálataiban.

Pénz eddig főként Vajdaság, valamint a Szülőföld Alap adott az Álom havára.
A film 1680-ban játszódik a törökdúlások által szinte teljesen elnéptelenedett Délvidéken. A rendező megfogalmazása szerint a film „magyar önelemzés a civilizációs megújuláshoz”.
A készülő alkotás érdekességeként megemlítette Bicskei Zoltán, hogy magyar filmben először tűnik majd fel Attila hun király, akit Papp Lajos nyugalmazott szívsebész alakít. Rajta kívül pedig szintén látomásként megjelenik majd Szent László és Mátyás király is.

A filmnek nincs saját épített díszlete, délvidéki helyszíneken, Magyarkanizsa és Törökbecse határában, valamint az aracsi templomromnál veszik fel a jeleneteket – mondta a rendező.
Bicskei Zoltánnak a Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele után az Álom hava a második nagyjátékfilmje. Eddigi munkássága során, filmesszéket, dokumentumfilmeket készített, forgatókönyveket irt. Magyarkanizsán él, a rendezés mellett grafikusként és zene- és filmkritikusként is dolgozott. Színházról és filmről szóló kötete 2010-ben jelent meg Mesterek szava címmel.