A kormány elé kerül a Malévról szóló jelentés

Két héten belül a kormány elé kerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelentése a Malévval kapcsolatban.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Parlamentben újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálja, hogy szükség van-e a Malév-dolgozók ügyében állami lépésre, illetve a meglévő szerződéseknek van-e potenciálisan negatív hatása a költségvetésre. A gazdasági tárca vezetője úgy fogalmazott: “Tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, és azt is gondoljuk, hogy bár a Malév csődje mint egy nemzeti vállalat csődje (…) sok szempontból rossz hír, (…) ugyanakkor azt is látni, hogy a piac élénk, így a reptéri forgalom akár bővülhet is, de ezt ma még nem tudjuk”.

A Malév leállásával átrendeződik a piac és ebben a helyzetben kell megtalálni azt a rést, ahol életképesen elindítható egy új légitársaság, akár egy nagy légi fuvarozó regionális központjaként – mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az ATV Start című reggeli műsorában hétfőn. Azt, hogy eddig miért nem lehetett létrehozni a már régen tervezett légitársaságot, amire Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint kész terv volt, az államtitkár azzal magyarázta, hogy olyan légitársaságot hagyott hátra Oszkó Péter, amelyben egy 5 százalékos orosz tulajdonosnak vétójoga volt és van. (Az orosz Vnyesekonombankról van szó – a szerk.) Az orosz részvényesnek nem volt érdeke a Malév csődvédelme, mert akkor a 100 millió eurós hitelének legfeljebb 10-20 százalékához jutott volna hozzá – magyarázta az államtitkár az ATV műsorában.

A Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz – közölte a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. hétfőn gyorselemzésében, amelyben csak az idegenforgalmi hatásokkal foglakozik, és nem érinti a költségvetési támogatások kérdését. Az elemzés szerint – 2009-2010-es adatok alapján – az idegenforgalmi többlet 108 milliárd forinttal csökken a folyó fizetési mérlegben. Az elemzés szerint a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúghat.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az idegenforgalmi többlet két irányból is csökken; egyrészt az eddig nem rezidensek által vásárolt jegyekből származó bevételek eltűnnek az exportból, másrészt a rezidensek által vásárolt jegyek külföldön kerülnek kibocsátásra, ez pedig az importot növeli. Kedden délután két diszkont légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair is állásbörzét tart a Malév pilótáinak. Óvári Tamás, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének (Hunalpa) elnöke szerint mintegy 200 pilóta veszítette el munkáját a Malév leállása miatt, és mintegy kétharmaduk nem fog állást találni. Mint mondta, mindkét céggel tárgyalnak, meghallgatják az ajánlatokat. “Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, a lényeg, hogy legyen munkahelyünk” – jegyezte meg az elnök.

Varró Balázs, a Wizz Air Hungary Kft. kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a nyári szezonig mintegy 70-100 alkalmazottal szeretnék bővíteni a létszámot. A Ryanair pénteken azt tette közzé, a Malév leállása miatt a kapacitások növelése mellett döntöttek. Ezzel 2 millió utasra számítanak éves szinten az első évben Budapesten és 2.000 új, megmentett munkahelyet teremtenek. “Elvesztek” a Budapesten átutazó légi utasok a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. számára, a Malév múlt évi 1,5 millió tranzitutasát már senki nem fogja pótolni – válaszolta Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére hétfőn. Nem látszik valószínűnek, hogy az idei évre korábban tervezett 9,2 milliós utasforgalmat eléri a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. menedzsmentje “most számolja újra az évet a Malév-csőd után” – fűzte hozzá Hardy Mihály.

A kommunikációs igazgató közlése szerint a repülőtéren az új igényeket a már meglévő, lefoglalt igények alapján kell elbírálni. Így a korábban már működő légitársaságok és járatok élveznek előnyt. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megfelelő kapacitás van, s ez minden légitársaság számára rendelkezésre áll. Van elég állóhely, utaskapu, sőt földi kiszolgáló kapacitás is. A Budapest Airport Zrt. fő tulajdonosa, a német Hochtief konszern a Malév leállása következtében az állammal szemben felmerülő esetleges követelésekkel kapcsolatban az MTI megkeresésére hétfőn közölte: nem kíván nyilatkozni szerződésekkel összefüggő kérdésekről, ugyanakkor emlékeztetett a kormánynak a Malévról készített úgynevezett fehér könyvére, amely szerint százmilliárdos nagyságrendű kifizetési kötelezettség terhelheti az államot, ha a légitársaság beszünteti a működést.