A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK

2012. február 15., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Illés Tibor

kanitz_itb-00 Kanitzcal Szerbián át – „A Duna etnográfusa” címmel nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában kedden este. A háromnyelvű tárlat a Balkán képeivel várja az érdeklődőket a kultúraközvetítés jegyében.

Felix Kanitz a „Balkán Kolumbuszának” is nevezhető, aki megmutatta a világnak Európa e régiónak országait – így összegezte a 19. századi utazó tevékenységét Sajtos Natália, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása elnöke a megnyitón.

A szerb-magyar-német nyelvű tárlat széleskörű együttműködés révén jött létre az Osztrák Kulturális Fórum, a Nemzetiségek Háza, a szegedi Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, valamint a Belgrádi Nemzeti Múzeum és a Felix Kanitz Egyesület közreműködésével.

kanitz_itb-09 Bombitz Attila, az osztrák tanszék vezetője elmondta, a kiállítás Felix Kanitz életmű-keresztmetszetét kínálja, a látogatók osztrák-magyar-szerb háromszögben vethetnek pillantást Kanitz 19. századi térbejárására. A tanszékvezető emlékeztetett, az elmúlt félévben Adalbert Stiftert, egy másik 19. századi, hasonlóan nagy művész életművét mutathatták be a Grand Caféban. Akár együtt is lehetne a két alkotót említeni, hiszen mindkettőjük életében nagy hangsúlyt kapott a kulturális igény, a kultúraköziség és a kultúraközvetítés, időket és tereket áthidalóan – így Bombitz Attila.

Előítélet nélkül

Kanitz 1829-ben született Óbudán, jómódú zsidó családba. Grafikusművésznek kezdett tanulni, fiatalon már a császárvárosban találjuk. Megörökítette többek között a bécsi forradalmat, a Leipziger Illustrierte Zeitungnak is dolgozott – ennek a lapnak küldte el képeit és úti beszámolóit, amikor beutazta a Balkánt, Szerbiától Montenegrón át Bulgáriáig – ismertette Kranitz pályáját Catherine Horel, a Felix Kanitz Egyesület titkárhelyettese. Hangsúlyozta: Kanitz semlegesen, előítélet nélkül ír útiélményeiről és a látottakról. Két könyve is napvilágot látott útja után, melyeket német nyelven írt, az egyik kötetben Szerbiáról, a másikban Bulgáriáról értekezett – ezen országok igazi szakértőjévé vált, mint kiváló etnográfust, illetve geográfust tartották számon.

Örökség határok nélkül

kanitz_itb-16 A Felix Kanitz Egyesület egyik legfontosabb célja három nyelven megismertetni a grafikus utazó nagyságát és személyiségét, illetve a fiataloknak ihletet adni, hogy kutassák ezt a területet – mondta a megnyitón Zoran Hamović, az egyesület alelnöke. 2010-ben egy nemzetközi konferencia eredményeit kiadványban is megjelentették.
Hozzátette, szeretnék, ha tisztelet ébredne az emberekben e kulturális örökség iránt, mely nem ismer határokat: fennmarad és állandóan növekszik annak függvényében, mennyire becsülik meg. Ezt elősegítendő pályázatot is kiír az egyesület, melyben a – balkáni országokból, illetve német nyelvterületről érkező – résztvevők Kanitzhoz hasonlóan írhatják meg úti élményeiket azokról a tájakról, melyeken ő is járt.

Az egyesület másik fókuszpontja, a művészetek találkozása is jól tetten érhető a kiállításon. Végül az alelnök arról szólt, hogy Felix Kanitztól többek között azt is megtanulhatjuk, hogy a tudományon, a megértésen és az egymás iránti tolerancián keresztül eljuthatunk ahhoz, amit úgy hívunk: Európa.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig nem érkezett hozzászólás. Szóljon hozzá!

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.156.92.46 IP címről szól hozzá.

Ugrás az oldal tetejére