1400 milliárddal csökkentette az államadósságot a magánnyugdíjvagyon

A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyonelemek összértéke 2945,7 milliárd forint volt, az állampapír-állomány átvételével pedig csaknem 1400 milliárd forinttal csökkent az államadósság – derül ki Matolcsy György tájékoztatásából, amely szerint a még fel nem használt vagyonelemeket is az adósság csökkentésére használják fel.

A nemzetgazdasági miniszter a szocialista Tukacs István írásbeli választ igénylő kérdésére ismertette az állami kezelésbe vett magánnyugdíjvagyon felhasználását. A parlamenti honlapon olvasható összesítés szerint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 529 milliárd forintot fizet be a büdzsébe: 434 milliárdot nyugdíjcélra fordítanak, 95 milliárdot pedig a központi költségvetés használ fel. A reálhozam-kifizetéshez szükséges 233 milliárd forintot a magánpénztáraknak utaltak át.
A részletes bontás szerint a forintban denominált eszközök értéke 2433,8 milliárd forint, a devizaeszközök értéke pedig 511,8 milliárd forint volt az átvételkor.

Matolcsy György hangsúlyozza, hogy a magánnyugdíjvagyon legnagyobb részét az államadósság csökkentésére fordította az alap: a pénztáraktól átvett magyar állampapírok csaknem 1400 milliárd forinttal csökkentették az adósságot. A miniszter tájékoztatása szerint az eddig fel nem használt vagyonelemeket is az államadósság csökkentésére fogják felhasználni.

Tukacs István kérdésében arra hivatkozott, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását rögzítő szabályozás lehetővé tette, hogy a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításából származó összeg az államadósság csökkentésére és a költségvetés folyó kiadásainak finanszírozására is fordítható legyen. A szocialista politikus azt írta, hogy bár a kormány a korábbi tervek szerint a pénz egy részét – 530 milliárd forintot – a “költségvetési lyuk” betömésére, mintegy 370 milliárd forintot a MÁV és a BKV konszolidálására, kétszázmilliárdot pedig a PPP-beruházások kiváltására akart költeni, ezek az elképzelések évközben többször módosultak, így a vagyon tényleges felhasználásáról kevés információ áll rendelkezésre.