Félezer esemény a tudomány ünnepén
Félezernél több esemény várja országszerte az érdeklődőket novemberben A magyar tudomány ünnepe egyhónapos rendezvénysorozatának keretében, amelyet idén Összhang/Tudomány a gazdaságban és a társadalomban mottóval rendez a Magyar Tudományos Akadémia.
"A tudomány szerepe és felelőssége a társadalom boldogulásában és a gazdaság sikerességében meghatározó. Az idei rendezvénysorozat ezért kapta az Összhang címet: a tudományágak összekapcsolódása, együttműködése, összhangja meghatározó lehet abban, hogy korunk nehézségeire a legjobb válaszok születhessenek" - hangsúlyozta
Pálinkás József
az MTI-nek. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, a rendezvénysorozat keretében egyszerre tekintenek a múltba és a jövőbe. "Izgalmas előadások szólnak a tudomány erejéről, felelősségéről és hatásáról a társadalmi-gazdasági folyamatok megismerésében és alakításában. Milyen a változó etnikai arculat? Hogyan dolgozzuk fel fiatalságunk nehéz korszakait? Miként oldhatók meg a múlt ismeretében a jelen konfliktusai? Mi várhat ránk a gazdasági válság után? Mit remélhetünk az orvoslásban és mit várhatunk az új technológiák hasznosításától?" - sorolta a jelenkor aktuális kérdéseit Pálinkás József. A rendezvénysorozat egyik fő céljának azt nevezte, hogy ráirányítsák a figyelmet a vidéki tudományos műhelyekre. Ezért két éve Debrecenben tartották a rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját, az idén pedig Miskolcon lesz november 3-án. Ez lehetőséget nyújt Észak-Magyarországnak arra, hogy bemutathassa tudományos eredményeit, a kutatás és a gazdaság egymást ösztönző kapcsolatát, a régió gazdasági, tudományos, kulturális és etnikai arculatának változásait. "
Kocsis Károly
akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatója A népesség változó etnikai arculata Észak-Magyarországon a 20. században címmel tart előadást a sokszínű, ugyanakkor sok társadalmi kihívással küzdő régióról a csütörtöki központi ünnepségen" - emelte ki Pálinkás József. A fontosabb vidéki rendezvények közül az MTA elnöke kiemelte
Falus András
akadémikus Humángenetika és a 21. század című előadását, amely a genetika fejlődésének tükrében a személyre szabott orvoslás és a gyógyítás új útjainak lehetőségét mutatja be.
Romsics Ignác
és
Gyáni Gábor
akadémikus a Korfordulón - A 20. század öröksége és a 21. század gazdasági kihívásai rendezvény keretében a történettudomány szerepéről, Magyarország múltjának feldolgozásáról és a jelen történelmi gyökerű konfliktusainak megoldási lehetőségeiről beszél. Pálinkás József ismertetése szerint az idén első alkalommal lesz az Akadémián úgynevezett nyilvános előadás a tudomány ünnepe keretében, amelyet
Csaba László
akadémikus tart Változó világ, útkereső gazdaság címmel. "Az elmúlt években a világot, Európát s így hazánkat is sújtó világgazdasági válság nemcsak a politikai döntéshozókat, hanem a közgazdászokat is újabb és újabb választások elé állította, új megoldások keresésére kényszerítette. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a 2007-2009-es válságra adott európai uniós válaszok elégtelenek. A rendszerbe visszajuttatott állami pénzek ugyan lassították a gazdaság hanyatlását, a bizalom hiánya azonban napjainkban is fennáll. A bajok gyökerét máig sem sikerült eredményesen feltárni, majd hatékonyan orvosolni" - mondta. Pálinkás József A magyar tudomány ünnepe céljának nevezte azt is, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a tudomány iránt. E cél érdekében szervezi az MTA a Diákok az Akadémián elnevezésű programját, amelyen a fiatalokat érdeklő, színes, ugyanakkor tudományos igényű előadásokat hallhatnak egy-egy terület kiemelkedő eredményeket elért kutatóitól, akadémikusaitól. "Minden évben sok fiatalt vonzanak a Diákok az Akadémián programsorozat előadásai. Idén
Csépe Valéria, Csányi Vilmos
és
Kosztolányi György
tart előadásokat a Biológiai és társas viharok a kamaszkorban című rendezvény keretében" - emelte ki Pálinkás József. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg A magyar tudomány ünnepéről, 2003-ban pedig az Országgyűlés hivatalosan A magyar tudomány ünnepévé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben
Széchenyi István
birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
