Kultúra

A mobiltelefon mint korunk néprajzi tárgya + FOTÓK

A mobiltelefon mint korunk néprajzi tárgya + FOTÓK

2011. április 20., szerda
A mobiltelefon mint korunk néprajzi tárgya + FOTÓK
A féltégla méretű, több mint húszéves készülékektől egészen 2005-ig tekinti át a mobiltelefonok hazai történetét az a kiállítás, ami a Föld Napján nyílt a Móra-múzeumban. A tárlaton több mint hatszáz készüléket tekinthetnek meg az érdeklődők, így a betérők akár saját régebbi telefonjukat is viszontláthatják a vitrinek valamelyikében. Több mint 20 évvel ezelőtt, 1990 novemberében indult el hazánkban a mobilkommunikáció, s ez a kiállítás azért pont 2005-ig tekinti át a magyarországi mobilozás mérföldköveit, mert elmondhatjuk, onnantól kezdve már mindenki használ mobiltelefont. „A legelső, úgynevezett féltéglás telefonokat még egy bőrtokban, vállra akasztva hordták magukkal az emberek. Ezek a készülékek másfél órás beszélgetési időt bírtak mindössze, nagy akkumulátoruk ellenére is” – tudtuk meg Némedi Varga Zoltántól, a Mobilkor Közhasznú Alapítvány elnökétől. A kiállítás kurátora portálunknak elmondta, hogy ezek a készülékek két évtizede még 100 ezer forintnál is többe kerültek, sőt mindkét félnek fizetnie kellett a hívásokért. Ez akkor státuszszimbólum volt, nem véletlen, hogy a "bunkofon" elnevezéssel illették. „Ha 50-100 évvel ezelőtt megnéztük, hogy mi van egy férfiember zsebében, akkor egy bicskát biztosan találtunk. Most pedig egy mobiltelefont hord mindenki, amit megpróbálunk egyedivé tenni pont úgy, mint egy klasszikus néprajzi tárgy esetében” – fogalmazott. Míg régebben a cserélhető előlapokkal, most például háttérképpel vagy csengőhanggal tesszük személyessé mobilunkat. A Mobilkor Közhasznú Alapítvány elnöke ezért is tekinti a mobilt a 21. század néprajzi tárgyának. A tárlat kurátora az egyik legérdekesebb kiállítási darabnak a Sony Ericsson R250s PRO készüléket tartja. Ez egy, a szó szoros értelmében elmosható telefon volt, hiszen egy gombbal le lehetett zárni a réseit, és a csap alatt bátran el lehetett mosni. Annak idején múzeumban is használtak ilyet a régészek, hiszen ennek a készüléknek nem ártott a por. A kiállított tárgyak legnagyobb részének eszmei értéke van csupán. „Az elhasznált telefonok veszélyes hulladékok, ezért is kezdtük el az alapítvány keretein belül a készülékek gyűjtését, hogy a fiatalokat és mindenki mást is arra buzdítsunk, hogy ne dobja ki a szemétbe a telefont, hanem vagy adja le a szolgáltatónak vagy nekünk” – mondta el Némedi Varga Zoltán. Amerikában már egy újabb formája is meghonosodott a megunt, de még működőképes telefonok továbbadásának. A készülékeket meg lehet hirdetni, és a jelentkező ingyen elviheti azokat. Némedi szerint hamarosan ketté fog válni a telefonok fejlődése. Lesz egy headsethez hasonló kütyü, ami maga a telefon, s lesz mellé egy érintőképernyős táblagép-szerűség, ami minden egyéb, a telefonok által most tudott funkciót tud majd. A másik irány az eldobható telefoné is lehet, amit feltöltünk, majd egyszerűen kidobjuk, s mivel lebomló anyagból lesz, a környezetet sem szennyezi. De ez csak néhány a tervek közül, s hogy valójában merre is fejlődik ez a szegmens, egyelőre nem tudni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.