Vörösiszap: lehet, hogy mégsem a Mal Zrt. a hibás?

A Mal Zrt. által felkért talajmechanikai szakemberek elsődleges szakvéleményei elkészültek – ezek szerint talajtörés okozta a tragédiát és nem a cég.

A szakértői véleményekben állítólag az szerepel, hogy az 1990 és 1994 között épített négy kilométer hosszú, majd 2001-ben átadott további 3,3 kilométer hosszú tízes számú tározót körülvevő résfal, mely arra volt hivatott, hogy felfogja a szivárgást, gyakorlatilag „beterelte” a csapadékvizet a gátfal alá.
Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el – írja a Blikk.

A szakértői vélemény teljes fordulatot hozhat az ügy megítélésében, ha “talajtörés” okozta ugyanis a katasztrófát, az természeti eseménynek minősülhet, ami pedig felmenti a céget a felelősség alól.

(Forrás: Népszabadság)

6 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    6. Egy ajkai
    2010. október 31., vasárnap, 06:30
    Válaszolok

    Nem csak talajhiba okozta a katasztrófát! A MAL Rt. a felelősség alóli kibújási kísérletei erkölcstelenek. Tekintsük át az okokat! Lehet, hogy az állam is felelós a rossz engedélyezésért.

    A környezetvédelmi engedélyezéseknél a felhasznált anyagok biztonsági adatlapjából kell kiindulni, Egy veszélyes anyagot, vagy ha mással keveredik, annak keverékét is veszélyes anyagként kell kezelni, Anyagforgalmi mérleg alapján, ami a technológiai eljárás során megmarad, azt továbbra is veszélyes anyagnak kell tekinteni, mindaddig amíg nem közömbösítik, vagy nem helyezik el veszélyes hulladéktárolón. Ezt az alapelvet nem vették figyelembe, alapvető szakmai hibát okozva. A nátronlúg nem helyezhető el a természeti környezetbe védelem nélkül. Ez esetben a felső vízszintes sík védelem nélkül volt, ezért a szél hatása érvényesült. A másik nagy hiba, hogy nem építettek mély-szivárgót a talajban lévő vizek szintszabályozására összegyűjtésére. A vörösiszapteret technológiai tározónak használták. Ha egy engedélyt új eljárás keretében (a régi lejárta után is új engedélyezési eljárás van ) teljes körűen újból vizsgálni kell mindent, mintha új eljárás lenne. Az engedélyező hatóságnak is van felelőssége, csak ezt még nem vizsgálják.

    Az engedély 9. pontja szakmailag hibás!
    Nincs engedélye a MAL Zrt-nek lúgok tárolására az ajkai vörösiszap tereken.

    Székesfehérváron a 2006. februárjában a MAL Zrt.. részére kiadott 10897/05. ügyiratszámon kiadott egységes környezethasználati engedélyben a vörösiszap tereken történő lúg tárolása nincsen nevesítve.

    Az irat szerint tárolókban K2 minősítésű szennyező anyagok (fluoridok és a felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik) kerülnek elhelyezésre. A 9. pontban szereplő hulladékgazdálkodási előírásokban nem engedélyeztetik a lúgok tárolását, a vörösiszapot egységes, homogén 7.95% Na2O tartalmú anyagként kezelik az engedélyben.

    Ez azonban nem egyezik meg a valósággal! A vörösiszapot amikor kijuttatják a tározóra, az idővel szétválik a fajsúlyok alapján összetevőire. Így a termelés helyéről zagyként kijuttatott vöröriszap (ennek volt tárolási engedélye) szétválik lúggal kevert nagy sűrűségű vörösiszappá, kisebb sűrűségű vörösiszap és lúg keverékévé vörösiszappal kevert lúggá és tisztán lúgnak nevezhető anyagra. Esetenként tisztítási technológiákból származó lúgos vizeket is kijuttattak a tározókra.

    Ezt a folyamatot nem vették figyelembe a MAL Zrt. részéről és nem engedélyezették a lúg tárolását, holott a lúg gyártójának biztonságtechnikai adatlapja egyértelmű előírásokat ad..
    Ennek a tárolásnak az előírásai hiányoznak az egységes környezetvédelmi engedélyből.
    Ez szakmailag alapvető hiba.

    A régi Timföldgyárban 1979-ig egy kausztifikálásnak nevezett eljárással a vörösiszapból a lúgot eltávolították, ezt az eljárást akkor megszüntették. A vörösiszap addig egy lapátolható anyag volt. A tározókon a vizsgálatok szerint a víz szempontjából agyag tulajdonságot, talaj kötöttségi jellemzők szerint homokos talajú tulajdonságot mutatott.
    A megváltoztatott technológia azonban vízben oldott zagyként kezelte a vörösiszapot.
    Az engedélyezési dokumentáció mint láthatjuk azonban nem egy folyadékos állapotot vesz figyelembe. Minden olyan, mintha csak egy homogén lapátolható vörösiszap lenne a tározókon. Mindent úgy kezelnek, mintha egy szilárd és nem folyékony fázisú anyaggal bánnának. Nem írnak elő a folyadékfázissal kapcsolatban semmiféle mérést. Nincsen meghatározva folyadékként milyen mennyiséget tarthatnak a rendszerben. Nincsen egy szintmérés, vagy egy sűrűségmérés sem előírva. Teljesen elnagyolt (elhanyagolt) a folyadékmennyiségek kezelése.

    A szinte vegytiszta lúg egyébként környezetre rendkívül veszélyes anyag, ezt a gyártó által készített biztonsági adatlap is bizonyítja,
    Az Unióban ezt a tárolási módot már régen nem alkalmazzák, ezért az Ö előírásaikban a vörösiszap ténylegesen tárolható nem veszélyes hulladékként. A magyar technológia azonban egy rendkívül veszélyes anyagot tárol a megfelelő minősítések, illetve a biztonsági feltételek megteremtése nélkül.

    A 80-as évek második felében kezdték el a tervezési, illetve az építés-előkészítési munkáit a 9-es és 10-es tározóknak. A városban a lakosság körében ellenkezést is kiváltottak a tervek. Az akkori Tanács VB. egy Vörösiszap Bizottságot hozott létre, a Bizottság tagjai azt a javaslatot adták a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a város ellenezze a beruházás megvalósítását a tervek módosítása és több tényező miatt. Csak az eredeti tervek és néhány vizsgálat elvégzése alapján javasolták az építési munkát. A város vezetése nem érvényesítette akkor a környezetvédelmi szempontokat.
    Az akkor felsorolt indokok az alábbiak voltak:

    1. Az 1 (függőleges) : 3 (vízszintes) arányú rézsű kialakítása helyett, a beruházó 1:1 arányú rézsűket akart megvalósítani.

    2. A Beruházók a rézsű magasságokat közel kétszeresre, 20 méter feletti magasra kívánták megemelni. Nem tudtak referenciát adni ilyen rézsűmagasságra.

    3. A Torna patak medrét áthelyezték ugyan, de az eredeti meder érintette a kialakuló tározótereket.

    4. A Bizottság szerint kör alakú tározót kellett volna építeni, nem négyszögletes törésekkel sarkosan kialakítottat.

    5. A tározó területén a talaj változó volt. Nagyrészt agyagtalaj és homokos vályog, de egyes helyeken iszapos öntéstalaj is előfordult.
    A tározó északi oldalán, a nyugati sarokhoz közel a Torna patak eredeti medre mentén mocsaras, állandó vízjárta terület volt.

    6. A Timföldgyár képviselői nem tudtak számításokat bemutatni az emelt magasságú támfalak teherbírásával kapcsolatban. Nem végeztek számításokat a rézsűk dőléséről.

    A „Vörösiszap” Bizottság javaslatainak elutasításakor gazdasági okokra hivatkoztak. Ha nem elég magas a tározó, akkor nem gazdaságos, hamarabb leáll a termelés, mert további területeket nem tudnak bevonni, nincsen elég tározó hely. A Bizottság véleményét indokolatlan felvetésnek tartották a Timföldgyár képviselői.

    Későbbi lehetséges befolyásoló tényezők:

    1. Egy bentonitos ( agyagásvány ) résfalat alakítottak ki a tározó körül. Ez az addig meglévő oldalirányú elszivárgást megakadályozta, csak az elpárolgás csökkenthette a folyadékmennyiséget.

    2. A privatizáció után az Erőmű széntüzelésről biotüzelésre állt át. Megváltozhatott a salak összetétele, ha ezt a rézsűk építéséhez felhasználták, ennek más volt a cementálódó képessége. A salak nem minősített anyag, mint építőanyag.(Például téglát, cementlapot és más építőanyagokat is minősíttetni kell)

  • '>
    5. P.J.
    2010. október 27., szerda, 04:23
    Válaszolok

    Szerintetek a meglevő tárolók betelése után be kellett volna zárni a MAL-t, hogy a Kolontáriaknak meg a Devecserieknek jó része munkanélküli lehessen? Akkor azok a szemét tulajdonosok legalább nem tudtak volna meggazdagodni! Abban mi lett volna jó Neked?

  • '>
    4. Bodobács Stefán
    2010. október 26., kedd, 15:19
    Válaszolok

    Szerintem is a Kati néni a hibás! Engedte a vörösiszapot kiáramlani engedély nélkül. Ja ő a portás . . . . . .

  • '>
    3. Szilágyi Árpád
    2010. október 26., kedd, 13:24
    Válaszolok

    A korabeli talajtani szakvélemények egyértelműen kimondták ugyan ezt; a terület az instabil altalaj miatt alkalmatlan ekkora tömeg megtartására. Mégis megépítették. Ki döntött így, a Természet? Igen a kapzsi természet.

  • '>
    2. kutykurutty
    2010. október 26., kedd, 13:03
    Válaszolok

    Így tehát ha a szomszéd kertjéből a házam tetejére szakad egy méretes ág, akkor a szomszédom nem felelős érte, mert természet eredetű?
    A MAL Zrt meg természetesen menjen a pcsába

  • '>
    1. piri
    2010. október 26., kedd, 12:53
    Válaszolok

    “Vörösiszap: lehet, hogy mégsem a Mal Zrt. a hibás?”….
    Lehet, hogy sok pénzük van, hogy ne legyenek hibásak????????