Intim akusztikus Holdacska-zene a várjátékokon

A VIII. Szegedi Várjátékok zenei napjainak keretében ismét Szegeden üdvözölhetjük a Fókatelep két tagját, Oláh Annamáriát és Biljarszki Emilt, akik – két másik taggal kiegészülve – immár Meszecsinka néven lépnek fel július 8-án.

2008-ban kezdődött – emlékezik vissza Oláh Annamari, a csapat énekese. A budapesti Gödör Klubban az R33 fesztiválra meghívták a Fókatelepet – a rendezvényen húszpercenként váltogatták egymást a zenekarok – meséli az énekesnő, aki három éve a Fókatelep zenekarral járja a világot, Svédország, Németország, Belgium és sok hazai koncert van mögöttük. Mivel akkor nem ért rá a csapatból mindenki, Annamari és Biljarszki Emil (zongora, gitár) léptek fel, és Fókatelep-számokat adtak elő ketten duóban – Fóka Szalon, illetve Kisfóka néven, összesen mintegy 5-6 számot játszottak. “Annyira megtetszett a szervezőknek, hogy elhívtak még egyszer. Akkor még nem gondoltunk abba bele, hogy mi most zenekart alapítunk. Csatlakozott hozzánk Görgényi Gábor, és kipróbáltuk, hogy hogy hangzanak a számok perkával és dobbal. Improvizáltunk, még akkor sem terveztük, hogy zenekar lesz belőlünk” – beszélt a kezdetekről Annamari. Egyre jobban ráfókuszáltak a zenére, jöttek saját számok is. Közben pedig meg akarták magukat immár névben is különböztetni a Fókateleptől. “Mikor a néven gondolkodtunk, sokat hallgattam bolgár népzenét. Emilnek van egy elektronikus projektje, amiben bolgár népdalok is szerepelnek, ezek egyikében hallottam a meszecsinka szót a szövegben. Annyira megtetszett, hogy ezt választottuk” – magyarázza az együttes nevét az énekesnő. 2009 végén vették fel a nevet, amely bolgárul holdacskát jelent. Közben csatlakozott a csapathoz Bordás Péter bőgős is. 2010 januárjában elkészült egy hatszámos demó.

Oláh Annamari Szegeden született, az idén végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz-ének szakán. “Az, hogy most Szegeden játszhatok, különösen jó érzés” – mondja az énekesnő.
Intim akusztikus zeneként jellemzik saját dallamaikat, nagyrészt saját számokból, illetve feldolgozásokból áll össze a repertoárjuk. Nincs konkrét stílus, mindenből egy kicsi, ami tetszik, a keleties dallamoktól a magyar népzenéig – világzene – így összegez Annamari. Témájuk általában a szerelem.
“Nem terveztük ezt a zenekart, viszont sok helyre hívnak játszani, ugyanakkor nincsenek nagyra törő vágyaink. Nem azért, mert kishitű vagyok, hanem mert ez nem az a zene, amit a rádióból mindenki hallgat, nem slágerek. Nekem az is elég, ha néhány embernek megtetszik, és fontossá válnak számukra a dalok. Ez nem tudatos zenélés. Szívből jön” – vallja a Meszecsinka énekesnője.