A Múzeumi Világnap megrendezése lehetőséget kínál az intézményben dolgozó szakembereknek arra, hogy közvetlenül és különleges módon találkozzanak a közönséggel. Arra, hogy megmutassák munkájuk látható és láthatatlan részét, bepillantást engedve azokba a szakterületekbe is, amelyek rendszerint rejtve maradnak a látogatók szeme elől, de amelyek elengedhetetlenek a múzeumot fenntartó közösség kulturális örökségének, közös emlékezetének megőrzése szempontjából.
A Múzeumi Világnap idei jelmondata – Múzeumok és a társadalmi harmónia – egyrészt arról szól, hogy a múzeumok hallassák szavukat a közös örökségét jelentő kulturális sokféleség megmentése érdekében, másrészt, hogy a társadalmi harmónia lényege: a különbségek megtartásával a közös elvi sík megtalálása - írja
Béres Mária
a Koszta József Múzeum igazgatója. Ma a szentesi múzeum – klasszikus feladatainak megtartása mellett – az erősen átalakuló társadalmi közeg megváltozott igényeihez is igazodva alakítja működését annak érdekében, hogy mind szélesebb körben érhesse el azokat, akik a múzeum falai között őrzött tárgyi és szellemi javaknak társadalmi szinten tulajdonosai, örökösei. Az intézmény múzeumi világnapi programját e gondolatok köré szervezték.
A tárgyakból készült kamaratárlat abban is különleges, hogy május 18-án már reggel 8 órakor nyílik és csak május 22-ig látható a múzeum megyeházi épületének (Szentes, Kossuth 1.) ún. Koszta-termében. A kiállítás alatt a látogatók a Programtérben, kivetítőn
Dömötör János
művészettörténész
Koszta József
alkotásait elemző, 2008. évi szentesi előadásának összefoglalóját is megtekinthetik. Az elmúlt években az intézménynek nem volt módja költségvetéséből műtárgyvásárlásra, ezért a tervszerű gyarapítás folyamatossága megszakadt. Ilyen körülmények között különösen becses dolog, hogy szentesi és Szentesről elszármazott polgárok szerény anyagi lehetőségeik mellett is jelentős ajándékokkal gyarapították a múzeum gyűjteményét. Az ajándékozott néprajzi, helytörténeti, ipar- és képzőművészeti tárgyak közül most – készülve Koszta József születése 150. évfordulójának méltó megünneplésére – elsősorban a névadó munkásságához köthető tárgyakat állítottuk középpontba. Megtekinthető Koszta Józsefnek
Tokácsli Borbálát
ábrázoló grafikája, valamint a művész 1929-es, barcelonai világkiállításon elnyert bronz diplomája, az 1948-as Kossuth-díjának tanúsítványa, továbbá a Nemzeti Szalonban megrendezett, a Kossuth-díj adományozásához kapcsolódó, méltató füzet, és az ott készült fotó, melyen felesége társaságában
Ortutay Gyulával
közös képen látható az idős művész.
Az iskolában délelőtt kézműveskedéssel egybekötött színes PowerPoint-előadást tartanak a honfoglalás koráról, ismerkedhetnek a gyerekek a fametszéssel és a restaurálással, valamint metszetmásolatot készíthetnek. A tiszai halászat rejtelmeit tapintható múzeumi műtárgyak segítségével tárják a fiatalok elé. Koszta József művészetét pedig rendhagyó óra keretében dolgozzák fel. Izgalmasnak ígérkezik a legkisebbek számára a pünkösdi hagyományokat manuális foglalkozással felidéző találkozás is. Az egykori Bánfalva, ma Gádoros 1826-ban szentesi és orosházi polgárokkal népesült be. A mezővárosokból elszármazottak kemény munkája révén az egykori telep ma négyezer főnél valamivel nagyobb községgé lett. A gádorosi tanulóifjúság társadalmi esélyegyenlőségének megteremtéséhez hozzájárulva, élményszerző módon viszik el a múzeum falai között őrzött tárgyi és szellemi javakat a késői örökösökhöz. A kitelepüléssel az intézmény alaptevékenységeit (tudományos gyűjtő- és feldolgozómunka, szakszerű állagmegóvás és gyűjteménykezelés, ismeretterjesztés) és a múzeumpedagógiában rejlő lehetőségeket tárják fel a gádorosi pedagógusok és általános iskolások előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.