(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
A hagyomány szerint Rómát i. e. 753-ban Romulus és Remus alapította, mégpedig április 21-én, ami napjainkban olasz nemzeti ünnep.
Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Augustus császár volt az, aki a város külső képét kialakította, nemcsak a szervezés új beosztásával, hanem új építkezésekkel is. Ő és utódai a várost nemcsak fényes palotáikkal és templomokkal, hanem főként óriási fürdők, vízvezetékek és forumok építésével egészen újjáalakították. I. sz. 54-68 között, Nero császár uralkodása idején a nagy dőzsölés, költekezés korszaka jött el. Ekkor történt a nagy római tűzvész, Róma felgyújtása, melyért a keresztényeket okolta a császár, s következményeként a keresztényüldözések. Vespasianus császár idején elkezdték építeni a Colosseumot. A császárság korában maga a város kiterjedése is nagymértékben megnőtt, hogy lakosságát befogadhassa. Lakosainak számát csak becsülhetjük, feltehető, hogy a Kr. u. évszázadokban egymillió lakosa volt. 1861-ben ezen a napon született szegedi és borosjenői gróf Tisza István (Pest, 1861. április 22. – Budapest, Terézváros, 1918. október 31.) politikus, miniszterelnök, az MTA tagja.A nevéhez kapcsolódó legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve volt. 1903-as első kormányfői periódusához fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket a hadseregbe sorozták. Tisza elengedhetetlennek tartotta a hadseregreformot, az újoncok számának növelését és a kiadások emelését, ellene volt az általános választójog bevezetésének és a nemzetiségi kérdést is klerikális alapon akarta megoldani. Meggyőződése, hogy a külügyi helyzet katonai készültséget indokol, a parlamentben is arra indította, hogy erőszakkal törje le az ellenzéki obstrukciót. Nem engedte felszólalni a házszabályok kérdésében jelentkezőket és több ízben is a rendőrséggel vezettette ki az emiatt tiltakozó, dühöngő, lármázó ellenzéki képviselőket. Az első merényletet ellene egy kitiltott képviselő követte el, amikor háromszor rálőtt a Parlamentben, melynek nyoma még ma is látható az ülésterem falában. Ezután még háromszor követtek el ellen merényletet, amelyből az utolsó halálos kimenetelű volt. 1989-ben ezen a napon hunyt el Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.A Bihar vármegyei Nagyszalontán született, édesapja művelt, olvasott ember volt, hatalmas könyvtárral rendelkezett. 1935-ben került a Konkoly-alapítványú Svábhegyi Asztrofizikai Obszervatóriumba, állástalan diplomásként. Eredetileg nem csillagász-pályára készült, már harmincéves is elmúlt, amikor életében először nagyobb távcső közelébe került. Ekkor lenyűgözték az égbolt előtte feltáruló csodái, de sajnálattal gondolt arra, hogy Galilei után több száz évvel az emberek többsége még annyit sem látott az égből, mint az olasz természettudós. A szellemi munkán kívül közel 3000 távcsőtükröt csiszolt, valószínűleg ebben világrekorder lenne. Másokat is tanított a távcsőtükör-csiszolásra, próbált olcsón optikákat szerezni, hogy házilag is sok ember készíthessen távcsövet. Nevét az égbolton az általa felfedezett kisbolygó és egy üstökös is viseli. A távcső világa című kétkötetes nagy műve még 1941 decemberében jelent meg először. A könyv minden olyan információt tartalmazott, amire egy amatőrcsillagásznak szüksége lehetett: a leíró csillagászaton kívül megfigyelési módszerekkel, tükörcsiszolással és távcsőépítéssel is foglalkozott. 1946-ban létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet. 1969 nyarán a Magyar Televízió filmet készített a Kulin által javasolt hazai távcsőépítő amatőrcsillagászokról, akiket otthonukban kerestek fel. Kulin György erőfeszítései egy nagyplanetáriumi vetítő beszerzésére már az 1960-as évek második felében sikerrel jártak: az új két csillaggömbös Zeiss planetáriumi vetítőműszert 1966-ban rendelték meg, majd az épületet a 400 főt befogadó kupolateremmel 1977-ben adták át. Élete során számos tudományos írása jelent meg mind folyóiratokban, mind önálló kötet formájában. Szakkönyveken kívül tudományos-fantasztikus regényeket is írt, Q. G. Lyn álnéven. Sci-fijeinek legszembetűnőbb vonása, hogy egy kivételével csillagászok a főszereplők, az elképzelt jövő társadalmában mindig nagyon komoly szerepet tölt be a tudomány, a fizika és a csillagászat.
