Bulvár

Névforduló: Vaszy Viktor és a szegedi nagyárvíz

Névforduló: Vaszy Viktor és a szegedi nagyárvíz

2010. március 12., péntek
Névforduló: Vaszy Viktor és a szegedi nagyárvíz

(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

1783. március 12-én született Kőszeghi-Mártony Károly (Sopron, 1783. március 12. – Brünn, Osztrák Császárság , 1848. július 21.) építőmérnök, hadmérnök, feltaláló.

A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzését követően az osztrák császári hadsereg tisztjeként közreműködött különféle hadmérnöki munkákban, mely tevékenysége mellett jelentős volt elméleti és gyakorlati építőmérnöki, talajmechanikai munkássága. Magyarországon elsőként foglalkozott földnyomáselméletekkel, a talaj tömegéből és helyzetéből eredő, az épített szerkezetekre gyakorolt nyomás vizsgálatával. 1828-ban bízták meg egy olyan életvédő készülék megtervezésével, amely használóját meg tudja védeni az aknafolyosót elárasztó lőporgázoktól. 1829-ben elkészítette sűrített levegővel működő légzőkészülékét, amelynek 6 literes acélpalackjában 20 bar nyomáson 120 liternyi levegőt tároltak, illetve vezettek hajlékony csövek segítségével a fejre húzható kecskebőr sisakba. Így a készülék használója 25-30 percen keresztül tartózkodhatott akár mérges gázokkal telített levegőjű helyen is. Találmányát, illetve annak működési elvét a várostromok során robbantásokat végző aknászok, a későbbiekben pedig bányamentők, tűzoltók és könnyűbúvárok is eredményesen alkalmazták. Ugyancsak ő találta fel a mozgó tábori főzőkészüléket, közismertebb nevén a gulyáságyút is. 1879. március 12-én hajnali 2 órakor Gergely napján betört a víz Szeged városába, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat szenvedett. A víz döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte.Ezen az éjjelen új időszámítás kezdődött Szegeden: ami előtte volt, az a Víz előtt, ami utána következett, az a Víz után volt. Az árvízkatasztrófa már régóta fenyegette Szegedet, amit a 19. század folyamán az egyenetlenül végrehajtott Tisza-szabályozás okozott. Tetézte a komor helyzetet Szeged esetében a Maros is. A gyors folyású Maros éppen Szeged fölött torkollik a Tiszába. Többször felmerült az a gondolat, hogy a vízi biztonság érdekében a szabályozott Marost délen vezessék a Tiszába. Erre azonban gazdasági megfontolások miatt nem került sor. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy a Tisza Szegedtől északra, mintegy 20 km távolságra, Petresnél átszakította, a várost valósággal hátba támadta, és északnyugatról, Rókus felől nyomult be. Csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része, a Palánk (Dömötör-templom, mely a mai Fogadalmi templom helyén állt, s az Oskola utca) környéke maradt szárazon, a város többi részét elnyelte az ár és 146, más adatok szerint 151 emberéletet követelt. A víz majd csak három hónap múlva, szivattyúzások segítségével kezdett apadni. A városban 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60.000 ember vált hajléktalanná. Az alsóvárosi templomon, a zsinagógán és a város még néhány megmaradt házán egykorú jel őrzi a víz magasságát. 1979. március 12-én hunyt el Vaszy Viktor (Budapest, 1903. július 25. – Szeged, 1979. március 12.) zeneszerző, karmester.1903-ban született Budapesten. A Zeneakadémiát hegedű és zeneszerzés szakon végezte. 1945-től szegedi operaigazgató, de társulatát 1949-ben szinte feloszlatják, ezért Budapestre visszaköltözik és elsősorban komponál. 1957-től ismét a Szegedi Nemzeti Színháznál van, operaigazgató, bizonyos időszakokban színházigazgató. 1958-ban megalapítja és haláláig, két évtizeden át vezeti a Szegedi Zenebarátok Kórusát. Óriási érdemei vannak a szegedi zenei élet fejlesztésében, a budapestivel vetekedő operajátszás megteremtésében, a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindításában. 1969-ben létrehozza az önálló Szegedi Szimfonikus Zenekart. 1975-ben nyugdíjazzák, de Szegeden maradva dirigál az operában illetve koncertezik a zenekarral, vezeti az oratóriumkórust. Nevéhez fűződik Bartók Béla Divertimento (1941), valamint Cantata profana (1930) című műveinek magyarországi bemutatója. 1979. március 12-én a zenekari árokban, a Falstaff próbájának dirigálása közben éri a halál.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.