Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Bulvár

Névforduló: Ibsentől Newtonig

Névforduló: Ibsentől Newtonig

2010. március 20., szombat
Névforduló: Ibsentől Newtonig

(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”. Ezúttal Pest török ostromára, Ibsenre és Newtonra emlékezünk.

1541. március 20-án vette kezdetét Pest török ostroma mely április 4-én ért véget. A várat osztrákokból, csehekből (morvaországiak) és magyarokból álló sereg védte Mehmed szendrői bég seregétől. Az ostromlók megpróbálták elűzni I. Ferdinánd katonáit Buda szomszédságából, mert az előző év végén, a Habsburg főparancsnok Leonard von Fels miután nem tudta bevenni a fővárost, a védtelen Pestet szállta meg, hogy bázisa legyen egy Buda elleni újabb támadásnak. Mehmed szendrői bég március 20-án érkezett Pest alá, hogy előkészítse az ostrom műveleteit. A várvédők ágyú- és puskatűzzel fogadták az ostromlókat és a háromszáz magyar lovas kirohanást végrehajtva sikeres összecsapást hajtott végre a szpáhikkal. Mivel a Pestet ostromló török sereg nem volt nagy számban, ezért a Székesfehérváron tartózkodó Perényi Péter sürgette Ferdinándot a mihamarabbi támadásra. A Bécsi kaputól 180 méterre a török ütegek hetvenhárom lövést adtak le, különböző súlyú ágyúgolyókkal a falra. Ezt a tüzérségi előkészítést szintén támogatták a budai ágyúk, néhány helyen fel is gyújtották az épületeket. Az e napi tüzérségi tűz azonban nem okozott nagyobb kárt a falakban, viszont másnap már 157 golyót kapott a pesti várfal és sikerült nagyobb rést ütni rajta. 1727-ben ezen a napon hunyt el Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1643. január 4. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa. Korszakalkotó műve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészítve azzal, hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében. Newton legfontosabb felfedezései a mechanika területén születtek. A Newton-törvények, melyeket röviden csak a már említett Principia néven ismert könyvében írt le, a térről, az időről, a tömegről, a mozgásról és az általános tömegvonzásról alkottak korszakalkotó megállapításokat. Elméletének lényeges mozzanata, hogy az égi és a földi fizika egységének gondolata vezérelte. A mozgás leírására a fizikai folyamatok színpadául az abszolút teret és az abszolút időt emeli ki és az inerciális vonatkoztatási rendszert határozza meg. A mozgás okát az anyagok közötti kölcsönhatásban adja meg. A mozgástörvények leírásában érdeme, hogy azokat közönséges differenciálegyenletek formájában fogalmazta meg. 1828. március 20-án született Henrik Johan Ibsen (Skien, 1828. március 20. – Christiania, 1906. május 23.) norvég drámaíró, színházi rendező, költő. Gyakran utalnak rá a „modern dráma” atyjaként és mint a modernizmus egyik színházi megalapozójaként. Gyermekkorában patikussegédként dolgozott, később a kristianiai (ma: Oslo) színházban vállalt állást. Pályáját versekkel kezdte. Til Ungarn c. versét az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcról írta. Ibsen 1865-ben otthagyta Norvégiát, és Rómába utazott, ahol 1866-ban megszületett első nagy darabja, a Brand. A nagy sikertől fellelkesülve, Ibsen 1867-ben újabb verses drámát írt, a szintén világhírűvé lett Peer Gyntöt. Ibsent elsősorban az 1875 utáni darabjairól ismerték, a századfordulón nagy hatással volt több drámaíróra is: Gerhart Hauptmannra, George Bernard Shaw-ra. Darabjait saját korában gyakran botrányosnak tartották, amikor a viktoriánus családi élet, szokások és erkölcs uralta Európát. Ibsen munkái a külsőségek mögött rejlő valóságot vizsgálta. Felfedező természete, kritikus szemlélete, az élet körülményeinek és erkölcsi problémáinak fürkészése számos kortársát zavarba ejtette.
Névforduló

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo