Biogazdálkodás, amit támogathatunk

Magyarország jövője nagyrészt attól függ, milyen ütemben tudnak felzárkózni a Fővároson kívüli régiók Budapesthez. Az 1. sz. választókörzet ebből a szempontból sajátos, hiszen klasszikus vidéki kistelepülések és az ország egyik legnagyobb városának egy jelentős része tartozik ide.

A vidékfejlesztés egyik alapja az oktatás reformja kell, hogy legyen. Egyértelmű irány az agrár- és élelmiszeripari képzések minőségének fejlesztése már középiskolai szinten. A mérnökképzésekről nem is beszélve! Ma már tényként kezelik a folyamatot: országunk területén a globális felmelegedés hatására 30 éven belül komolyan számolni kell az elsivatagosodással, így a termőföld termékenysége leromlik. Keresni kell a lehetőséget mind pályázati, mind banki finanszírozás szintjén, hogyan lehet minél nagyobb arányban termőföldjeinket öntözni. Ez a jövőnk záloga. Mivel hazánkban gabonából túltermelés van, megfelelő támogatási rendszerrel külön kell választani az élelmiszeripari és energetikai termelést. Jelenleg Magyarországon jelenleg búzából és kukoricából is túltermelés van, a termelés egy részét energetikai irányba is el lehet vinni, akár újfajta energianövények telepítéséről, akár az évtizedes tapasztalatokra alapuló kukoricatermelésről van szó. A termőföldek öntözése újabb szegmenseket nyithat meg, gondolok itt a vetőmagtermelésre, aminek a hozzáadott értéke, így az ára komoly gazdasági előnyökhöz juttathatná hazánkat. Nagyobb szerep juthatna az ilyen irányú K+F-nek, ezáltal a már most is fajtáiról méltán híres Szegedi Gabonakutatónak és Martonvásárnak is. Másik fontos irány lehet a biogazdálkodás, amit az Unió nagyon támogat, erre alapuló kisüzemi feldolgozóiparra, mint például a biozöldséglé, biogyümölcslé gyártás. A jelenleg hazánkban előállított mennyiség, még a hazai igényeket sem tudja kielégíteni, gondoljunk a Nyugat-Európai országok igényeire is. Az Unió támogatja a művelés alól kivont területeket is, így a családi gazdaságok elgondolkodhatnak akár a rideg állattartáson is, így a nagy állattartó telepek helyett lehetne a kis élelmiszerüzemeket fejleszteni, ahol az őshonos szürkemarha és mangalica kerülne feldolgozásra, aminek Nyugat-Európában szintén lehetne piacot találni. Mindkét fajta rideg állattartásban tartható. Nagyon fontos, hogy az élelmiszeripart ne tegyük tönkre a túlszabályozásokkal, inkább az ellenőrzések gyakoriságát kell növelni és a régi hagyományos eljárásokra alapuló decentralizált élelmiszeripart kell építeni. Az 1 millió új munkahely alapja, hogy a mezőgazdasághoz és az építőiparhoz kell alapjaiban hozzányúlni. Hosszú távon a legnagyobb munkaerőigénye a biogazdálkodásnak és az üvegházas geotermikus fűtésre alapuló kertészeteknek van.