Első alkalommal rendezték meg szombaton a Somogyi-könyvtárban a szegedi képregényfesztivált, melyen szegedi képregénykészítők is megmutatták magukat, és érdekesebbnél érdekesebb előadásokkal mutatták be a képes-regényes világot.
A műfaj jeles művelői, kiadók, alkotók és előadók is tartottak fent standot, így megszólíthatók voltak a képregényes világ kurrens szereplői a nagy „comics-banzájon”
Mangák és szuperhősök
A képregényes alkotók és szakértők előadásai között találtuk Szabó Zoltán Ádámot (képünkön) is, a kepregeny.net szerkesztőjét, a Panel című szaklap alapítóját és főszerkesztőjét, aki elárulta: a számbelileg legnagyobb kereslet a mangák iránt van. Viszont ez egy különálló réteg a képregényesek között: a manga-rajongók nemigazán érdeklődnek más képregények iránt, és fordítva, a másik oldalról is van egyfajta óckodás a japán rajzcsodák irányában. A mangások nemcsak a képregények, hanem a rajzfilmek, a japán kultúra, a mangák sajátos világa iránt érdeklődnek – tudtuk meg Szabó Zoltántól. A kifejezetten képregényrajongók nagy része szuperhős-fan. A kilencvenes években volt egy nagyobb szuperhős-kiadás Magyarországon, akik ezeken nőttek fel – a mostani tinik, jellemzően fiúk, illetve a húszas években járó fiúk –, ők érdeklődnek leginkább irántuk. A negyvenes éveikben járók általában a hagyományosabb magyar vonal iránt elkötelezettek. Az európai képregények ugyanakkor szinte marginális helyet foglalnak el a piacon. Azt tudni kell azonban, hogy a legkommerszebb szuperhős-képregény is néhány ezres a példányszámban fogy – tudtuk meg képregényes szakértőnktől.
A kepregeny.net egyébként a képregényes közösségek, illetve a képregény iránt érdeklődők saját oldala, tehát inkább belülről tájékoztat, feltételezi az olvasóról, hogy rendelkezik bizonyos jártassággal a képregények terén. „Egyik célkitűzésünk, hogy a rajongók ismeretanyagát színesítsük. Úgy látom ugyanis, hogy kezdenek megkérgesedni a viszonyok: csak egy irányban érdeklődnek a képregényesek. Az oldal általános áttekintést nyújt az úgynevezett művészképregényektől egészen a kommerszebb példányokig; emellett igyekszünk előtérben tartani a magyar alkotásokat is” – összegzett Szabó Zoltán. A Panelről pedig elmondta: megalapításakor az a cél is vezérelte a lapindítókat, hogy fejlesszék a képregényes szakírást.
Képregény kicsit másképp: a náci Donald kacsa
„Mickey Mouse kontra Hitler – propaganda-képregények a második világháborúban” – így szólt a képregényfeszt utolsó előadásának címe az egyébként az egyetemen is a témában rendszeresen előadó Váradi Gábortól és Szabó Gergőtől. Az előadás bemutatta az amerikai, második világháborús propaganda-képregények rövid történetét, a háború megjelenését a képregényekben, az amerikai képregénykiadás hadikrónika jellegűvé válását.
„Nálunk főleg az amerikai stílusú képregények terjedtek el, ott viszont ennek a művészetnek az igazi nagy felvirágzását a világháború és a propaganda-képregény hozta el: a frontra nyomták a képregényeket buzdításként, ez volt az, amitől ez iparággá fejlődhetett” – magyarázta Váradi Gábor. Párhuzamként nálunk az ötvenes években a „Vesszen a kulák!” című diafilm jelent meg, ami ugyanez a téma a mi viszonyainkra alkalmazva. A nácik Walt Disney-stílusú rajzfilmeket készítettek a saját ideológiájukkal – ők képregényben kevéssé voltak erősek, míg Amerika comicsszal árasztotta el a frontot. „A politika a képregénytől egyáltalán nem idegen” – szögezte le Váradi Gábor. A negyvenes évek idevágó, képregényfigurákon alapuló Disney-rajzfilmjei is elképesztő dolgokat mutatnak, nem kis meglepetésre például náci Donald kacsával is találkozhatunk.
Az igen gazdag képregényes kavalkádban Vuk, Kajla, Szaffi és társaik is feltűntek: a közelmúltban elhunyt kiváló grafikus, Dargay Attila emlékére kamara-kiállítást rendeztek, mely november 21-ig tekinthető meg a Somogy-könyvtár aulájában. A fesztiválon még eredeti Dargay-rajzokat is láthattak az érdeklődők.
Töltés ...
Hozzászólások