Immár Baka István költő műfordításainak utolsó, harmadik kötetét is kézbe veheti az érdeklődő olvasó, amellyel teljes a a Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent, összesen hat kötetet számláló Baka-életműsorozat. A “Műfordítások III.” című kötetet pénteken este, a 80. ünnepi könyvhét keretében mutatta be Bombitz Attila, az életműsorozat szerkesztője, Szőke Katalin, a műfordításkötetek szerkesztője, valamint Fabulya Andrea irodalomtörténész.
A maga módján kuriózumot kínál a Baka-műfordítások harmadik, befejező kötete, hiszen két orosz dráma mellett hazánkban jobbára méltatlanul ismeretlen közép-kelet-európai, valamint a balkán és a balti államokban alkotó kortárs költők verseinek fordítását adja közre.
Szekszárdon tanárként dolgozott, majd 1974-ben visszatért Szegedre és a Kincskereső gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa majd főszerkesztő-helyettese lett. Emlékezetes az 1993-ban tartott műfordítási szemináriuma a szegedi egyetemen. A jeles, számos díjjal kitüntetett költő, író és műfordító 1995. szeptember 20-án hunyt el.
A gondos filológiai munkával elkészített hat kötet új kontextust és szituációt teremt a Baka-életműhöz: immár együtt vannak a költő versei, prózái, drámái, sőt azok a beszélgetések is, amelyekben Baka a költészetéről vallott. A korábban vékony kötetekben, elszórtan jelen levő fordítások is immár három, szerkesztői koncepció szerint egybeválogatott kötetben találták meg méltó helyüket – derült ki Bombitz Attila bevezető szavaiból.
A Műfordítások első két kötete a költő versfordításait tartalmazta az orosz irodalomból. A harmadik kötetben helyet kapott Baka két orosz drámafordítása, Alekszandr Vvegyenszkij és Venyegyikt Jerofejev művei, melyeket nagy sikerrel játszott a Katona József Színház, Gothár Péter rendezésében. Ezek után következnek a svéd klasszikus költő, Bellmann művei, valamint a lett, litván, grúz, cseh, szlovák, lengyel, bolgár és szlovén alkotóktól származó versek, melyeket a nyersfordítások alapján készített fordítások szerint adnak közre. A kötetből nem hiányoznak Baka antológiákba, illetve gyűjteményes kötetekbe készült fordításai sem, a folyóiratokban (főként a Szovjet Irodalomban) megjelent fordítások közül viszont csak az érdekes és értékes verseket vették bele a kötetbe – így például Tadeusz Nowak vagy Kajetan Kovič költeményeit – mondta el Szőke Katalin szerkesztő.
Az estet Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész és Széles Tamás színművész műsora színesítette, melyben Baka-versek, prózarészletek és megzenésített Baka-költemények hangzottak el, megidézve a költő olykor komoly, máskor tréfás vagy éppen apokaliptikus hangját.










Hozzászólások