A kemény fagyok ellenére miért kevesebb a madár az etetőkön?!

2017. január 19., csütörtök · Hozzászólok

fekete_rigo_tojo_befagyott_itaton_20160120_orban_zoltan

Az elmúlt hetekben számos alkalommal futott be ez a kérdés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) az ország egész területéről. A beszámolók szerint azokon a helyeken is, ahol évek, évtizedek óta folyik téli etetés, gyakran a szokott madárlétszám töredékét tapasztalják a madárbarátok, az újonnan létesült etetők pedig sokszor konganak az ürességtől. Tovább »

Veszélyt jelent az őshonos madarakra az egzotikus társaik iránti növekvő kereslet

2017. január 13., péntek · Hozzászólok

Az egzotikus madarak iránti egyre növekvő kereslet komoly kockázatot jelent az őshonos madárfajokra – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a kalitkáikból esetleg kiszabaduló madarak új populációkat hozhatnak létre a hazájuktól távol eső területeken, és vetélytársai lehetnek a helyi fajoknak. Tovább »

A várható kemény fagyokban itatással is segíthetjük az etetők madarait!

2017. január 5., csütörtök · Hozzászólok

fekete_rigo_tojo_befagyott_itaton_20160120_orban_zoltan

Tartós, több napig tartó erős fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyadék pótlása is kritikus tényezővé válik a madarak számára. Folyékony halmazállapotú vizet találni télen gyakran sokkal nehezebb, mint élelemhez jutni. Az ivás különösen a mind gyakrabban csapadékmentes teleken okoz gondot a madaraknak, amikor fagyott havat vagy zúzmarát sem tudnak csipegetni. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a lakosságot, hogy az etetőkön itatók működtetésével is segítsük a madarakat. Tovább »

Önkéntesek őrizhetik a magyarországi parlagi sasok veszélyeztetett fészkeit 2016-ban is

2016. március 10., csütörtök · Hozzászólok

parlagi_sas_kelemen_mme

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Hortobágyi, a Bükki és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve, a HELICON LIFE+ projekt keretében ismét parlagi sas fészekőrző akciót hirdet önkéntesek számára. A legveszélyeztetettebb parlagisas-fészkek őrzésére a Jászság, a Borsodi-Mezőség és a Dévaványai-sík Különleges Madárvédelmi Területen kerül sor 2016. április 15–július 22. között. Tovább »

A lakosság az énekesmadarak mellett a rágcsálópusztító baglyok költését is segítheti műfészkek, költőládák kihelyezésével

2016. március 7., hétfő · Hozzászólok

Magyarország bagolyállományának jelentős része lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó: terménydézsmáló, élelmiszert tönkre tevő, közműveket rongáló egereket és patkányokat. Tovább »

Minden civil szervezet helyezzen ki egy madárodút! – országos kampány

2016. február 3., szerda · Hozzászólok

Balástya Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Minden civil szervezet helyezzen ki egy madárodút címmel országos kampányt hirdet egyesületek és alapítványok mellett iskolák, intézmények és vállalkozások körében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szakmailag támogatott akció célja a hazai madárállomány segítése mesterséges fészkelőhelyek kihelyezésével. Tovább »

Nem csökken, de egyre sérülékenyebb a magyarországi fehérgólya-állomány

2015. november 9., hétfő · Hozzászólok

megerkeztek_az_elso_golyak_szegedre03_gs

A magyarországi állomány változásait 1941 óta követik a kutatók. Az akkor 15-16 ezer páros létszám az 1960-as évek végére harmadára csökkent a táplálkozóhelyek és hagyományos fészekrakóhelyek (nádtetők, széles kémények) fogyatkozása miatt. Az akkoriban elterjedő villanyoszlopokra átköltöző gólyaállomány stabilizálódott, az elmúlt közel fél évszázadban 5000 pár körül ingadozott. Az elterjedés súlypontja azonban megváltozott, mert a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, az erdősített és a nagyrészt felszántott sík vidékeken csökken az állomány, az Alföld többi részén nő. Tovább »

Következő oldal »