Larry, a jeladós angol kakukk őszi vonulása során ismét Magyarországon járt

2017. szeptember 4., hétfő · Hozzászólok

A 2015 nyarán, Angliában, felnőtt hímként jelölt madár a telet fajtársaihoz hasonlóan Közép-Afrikában tölti. “Larry” idén még az eddig látottaknál is szokatlanabb őszi vonulási útvonalat repült be, amikor Dél-Olaszországból észak felé kanyarodva, 17 napos és 1200 km-es kitérőt téve Közép-Lengyelországba látogatott, majd innen fordult délnek. Eközben az oda vissza úton kétszer is átrepült Magyarországon. Tovább »

Új fecskefaj – vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

2017. augusztus 23., szerda · Hozzászólok

vorhenyes_fecske_dsc5692_bajor_zoltan

2017 nyarán új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt Balatonfüreden. A fészekből három fióka repült ki július első hetében, ami azért is különleges, mert az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A helyszíni megfigyeléskor ráadásul egy, a madarászok előtt eddig nem ismert, korábbi években épült fészek is előkerült. Tovább »

Áprilisban kezdődik a bajba került „panelrécék” szezonja

2017. április 24., hétfő · Hozzászólok

tokes_rece_koltes_laposteton_Budapest_2007_Orban_Zoltan_0005Az elmúlt évtizedben új madárvédelmi problémaként jelentkezik a fővárosi épületeken, erkélyeken és lapostetőkön, városi parkok fáinak ágvilláiban, odúiban vagy akár a bokrok között, sövények tövében a talajon költő tőkés récék április-májusi kelési időszaka. Ilyenkor találkozhatunk „úton mászkáló”, „tetőn szaladgáló” és „udvarban elhagyott” récefiókákkal. Tovább »

Beköszöntött az ablakokat, autókat „támadó” madarak szezonja

2017. április 3., hétfő · Hozzászólok

agressziv_barazdabillegeto_auton_Orban_Zoltan

Nem csak Magyarországon és Európában, de a költési időszakban más kontinenseken is rendszeresen figyelnek meg autók fényezését, visszapillantó tükrét és szélvédőjét, házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket. Eközben legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. Tovább »

Három kontinens gyerekei figyelik a madarak vonulását

2017. március 1., szerda · Hozzászólok

Telelõ fehér gólya Nógrádban

A Tavaszi madárles (angolul SpringAlive) programot a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította 2006-ban. Célja a gyerekek bekapcsolása a vonuló madarak megfigyelésébe, ezen keresztül pedig a védelmükbe. A kezdeményezés nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik, hiszen a madarak bárhol, akár az utcán sétálva, óraközi szünetben az udvarról is megfigyelhetőek. Tovább »

Lakossági felhívás a panelszigetelések, épületfelújítások madár- és denevérbarát megvalósításáért!

2017. február 6., hétfő · Hozzászólok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fontosnak tartja a korszerűtlen épületek utólagos külső szigetelését, ami jelentősen csökkenti hazánk energiaigényét és környezetterhelését. A szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az épületfelújítások óhatatlanul megsemmisítik azoknak a védett és helyenként vészesen fogyatkozó fecskéknek, verebeknek és denevéreknek az élőhelyeit, melyek települési jelenléte ugyanakkor egyre fontosabb, jól felfogott érdekünk is. Szerencsére rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek! Tovább »

Huszonhét ország szakértői tanácskoztak Kecskeméten a szalakóta védelmében

2017. január 25., szerda · Hozzászólok

szalakota01_mate_bence

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével nemzetközi konferenciát szervezett a világ szalakótavédelmi szakemberei számára Kecskeméten január 19-21 között. „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében megvalósult találkozó egyik fő célja a faj védelmére 2008-ban összeállított első Nemzetközi Fajvédelmi Terv frissítése volt. Tovább »

Szibériai szürkebegyet figyeltek meg Magyarországon

2017. január 20., péntek · Hozzászólok

sziberiai_szurkebegy_20161121_orban_zoltan

Még három hét sem telt el az új évből, máris újabbal bővült hazánk madárfajlistája azzal, hogy a Szentendrei-szigeten egy szibériai szürkebegyet sikerült megfigyelni. A dolog külön pikantériája, hogy a madárról készült fotók egy olyan közösségi oldalon bukkantak fel szerdán, mely a kezdő madarászok fajhatározását hivatott segíteni. Tovább »

A kemény fagyok ellenére miért kevesebb a madár az etetőkön?!

2017. január 19., csütörtök · Hozzászólok

fekete_rigo_tojo_befagyott_itaton_20160120_orban_zoltan

Az elmúlt hetekben számos alkalommal futott be ez a kérdés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) az ország egész területéről. A beszámolók szerint azokon a helyeken is, ahol évek, évtizedek óta folyik téli etetés, gyakran a szokott madárlétszám töredékét tapasztalják a madárbarátok, az újonnan létesült etetők pedig sokszor konganak az ürességtől. Tovább »

Veszélyt jelent az őshonos madarakra az egzotikus társaik iránti növekvő kereslet

2017. január 13., péntek · Hozzászólok

Az egzotikus madarak iránti egyre növekvő kereslet komoly kockázatot jelent az őshonos madárfajokra – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a kalitkáikból esetleg kiszabaduló madarak új populációkat hozhatnak létre a hazájuktól távol eső területeken, és vetélytársai lehetnek a helyi fajoknak. Tovább »

A várható kemény fagyokban itatással is segíthetjük az etetők madarait!

2017. január 5., csütörtök · Hozzászólok

fekete_rigo_tojo_befagyott_itaton_20160120_orban_zoltan

Tartós, több napig tartó erős fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyadék pótlása is kritikus tényezővé válik a madarak számára. Folyékony halmazállapotú vizet találni télen gyakran sokkal nehezebb, mint élelemhez jutni. Az ivás különösen a mind gyakrabban csapadékmentes teleken okoz gondot a madaraknak, amikor fagyott havat vagy zúzmarát sem tudnak csipegetni. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a lakosságot, hogy az etetőkön itatók működtetésével is segítsük a madarakat. Tovább »

Önkéntesek őrizhetik a magyarországi parlagi sasok veszélyeztetett fészkeit 2016-ban is

2016. március 10., csütörtök · Hozzászólok

parlagi_sas_kelemen_mme

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Hortobágyi, a Bükki és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve, a HELICON LIFE+ projekt keretében ismét parlagi sas fészekőrző akciót hirdet önkéntesek számára. A legveszélyeztetettebb parlagisas-fészkek őrzésére a Jászság, a Borsodi-Mezőség és a Dévaványai-sík Különleges Madárvédelmi Területen kerül sor 2016. április 15–július 22. között. Tovább »

A lakosság az énekesmadarak mellett a rágcsálópusztító baglyok költését is segítheti műfészkek, költőládák kihelyezésével

2016. március 7., hétfő · Hozzászólok

Magyarország bagolyállományának jelentős része lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó: terménydézsmáló, élelmiszert tönkre tevő, közműveket rongáló egereket és patkányokat. Tovább »

Minden civil szervezet helyezzen ki egy madárodút! – országos kampány

2016. február 3., szerda · Hozzászólok

Balástya Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Minden civil szervezet helyezzen ki egy madárodút címmel országos kampányt hirdet egyesületek és alapítványok mellett iskolák, intézmények és vállalkozások körében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szakmailag támogatott akció célja a hazai madárállomány segítése mesterséges fészkelőhelyek kihelyezésével. Tovább »

Nem csökken, de egyre sérülékenyebb a magyarországi fehérgólya-állomány

2015. november 9., hétfő · Hozzászólok

megerkeztek_az_elso_golyak_szegedre03_gs

A magyarországi állomány változásait 1941 óta követik a kutatók. Az akkor 15-16 ezer páros létszám az 1960-as évek végére harmadára csökkent a táplálkozóhelyek és hagyományos fészekrakóhelyek (nádtetők, széles kémények) fogyatkozása miatt. Az akkoriban elterjedő villanyoszlopokra átköltöző gólyaállomány stabilizálódott, az elmúlt közel fél évszázadban 5000 pár körül ingadozott. Az elterjedés súlypontja azonban megváltozott, mert a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, az erdősített és a nagyrészt felszántott sík vidékeken csökken az állomány, az Alföld többi részén nő. Tovább »

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré

2014. május 21., szerda · Hozzászólok

csalogany_fulemule_wiki

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at.
Tovább »

Piros alma, mogyoró – mi kerüljön a téli madáretetőkbe?

2012. december 3., hétfő · 3 hozzászólás

A decemberi fagyok közeledtével egyre nehezebben jutnak élelemhez a hazánkban telelő madarak. Egy kevés ivóvízzel, olajos magvakkal bárki segíthet nekik átvészelni ezt a nehéz időszakot – összeszedtük, hogy mire kell figyelni, ha madáretetőt akasztunk az ablakunkba.
Tovább »

Madarakkal a vadasparkban + HANG, FOTÓK

2011. május 16., hétfő · Hozzászólok

madarak_napja_it (01) Hogyan kell megfogni egy kismadarat? Miért alszik el a cinege, ha a hátára fektetjük? Mivel gyűrűzik a gólyákat? Miért fürdenek a madarak? Hogyan szól a fülemüle éneke? Meddig él egy énekesmadár? Ilyen kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik vasárnap ellátogattak a Szegedi Vadasparkba, a Madarak és fák napjára.
Tovább »